2009/07/14

A lezuhanó lexikon eltalált

Név nélkül

1. Mióta?
1966-tól, mikor megismertem a bötűt, anyám mellett könyvtároskodtam: könyvek visszaosztása, kölcsönzés helyettesítése, katalógus építése (a gyermekkönyvtár tárgyszókatalógusára büszke vagyok), kapcsolatépítés (hozzájárultam a könyvtár legelső számítógépének beszerzéséhez, már vén fejjel). Feliratokat is készítettem tussal, számítógép még nem volt, címfestőre nem telt. Munkakönyvileg kb. 3 hónapot dolgozhattam abban a községi könyvtárban, de máig úgy érzem, ott dolgoztam a legtöbbet.
1974-ben a gimnázium könyvtárában pakoltam, a lezuhanó lexikonkötet eltalált.
1979-80-ban könyvtári gyakorlatok tanítóképzősként.
1980-tól iskolai, majd 1981-től községi könyvtáros, 1992-től a mostani könyvtárban (azóta nevet, épületet cserélt az intézmény).

2. Milyen pozícióban dolgozik jelenleg és milyen pozíciókat látott el eddig?
Jelenleg: szaktájékoztató könyvtáros (rendezvényszervezőnek, fotósnak, designer-nek, újságírónak is kellene lenni, tanulom ...)
Korábbi pozíciók: minden (kivéve járási, megyei hálózati munka, újabban ezt is kóstolgatom, mármint a megyeit).
Lépcsőházat is takarítottam a fiókkönyvtárral együtt plusz vezettem havi 500,-Ft alatti tiszteletdíjért az 1990-es évek elején, amúgy akkor napi 8 órában feldolgoztam. Összehasonlításként: egy pedagógus egyetlen óra korrepetálásért többet kapott akkortájt. Ezért jártam ki heti egy délután, 14 órától 18 óráig a jó messzire levő fiókkönyvtárba. Közlekedésemért magam fizettem, csak más településről térítették volna meg a jegyet (bérletet).

3. Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?
A mostani könyvtár erősen átalakítva (mert tényleg korszerű, sokan jönnek megnézni). Konstruktív álmaimból néhány dolog már valóra vált (együttműködés határon túli értelmiségiekkel, multifunkcionális gépek ...)
JÓ MUNKASZERVEZÉS, KIVÁLÓ TÁJÉKOZTATÁS (egymás között, olvasóknak)!
Szerencsére álmaimban kreatív dolgok vannak, csak bírjam megjegyezni és megcsinálni! Még sohasem pakoltam álmomban könyveket, mint a kollégáim ...

4. Mennyire tartja megbecsültnek magát a munkahelyén?
Volt példa megbecsülésre is :-). Az irigység, fúrás mindig marad! :-(

5. Megbecsültnek érzi-e a szakmát a társadalomban?
Annyira becsülik, amennyit megérdemel. Ha kreatívabbak, élelmesebbek lennénk, jobban becsülnének. Kapcsolatok, értékrend stb. kérdése.
Ez nem az értekezés helye!

6. Hogyan változtak az olvasók, a használók az elmúlt években ?
A szegénység miatt mindenki ráfanyalodik a könyvtárra. Azt nem szeretem, ha az egyetemista a nagyit küldi a kötelezőért ...
Igényesek az olvasók, mi meg kullogunk ...
Az Internet tájékozottabbá teszi a (főleg fiatal) használókat.
Jelen van egy képzetlen, kulturálatlan réteg is. Az agresszivitás, türelmetlenség nőtt.
Versenyfutás az IDŐvel.
A média öl, butít ... látszik az olvasmányválasztásokon (most kell 5 évet elemeznem).

7. Mire lenne szüksége a jobb munkához?
Szakszerűségre, jobb felkészültségre, jó munkaszervezésre, ideális belső információáramlásra, valódi csapatmunkára. Elég, nem?

8. Milyen szakmai képzéseket tartana hasznosnak?
Minden képzés a konfliktuskezeléstől a webkettőig. Újabb diploma, angoltudás. A 60-120 órás továbbképzések nem mind hatékonyak.
Sokoldalúság kell! Ha valaki nem eléggé nyitott, nem motivált, azt aztán képezhetik akármire ...

9. Mire fordítható pályázatokat látna szívesen?
Együttműködés kell. Irányuljon: minőségbiztosításra, webkettőre, szabadszoftver-alkalmazásra, költséghatékony üzemeltetésre, hátrányos helyzetűek támogatására.

10. Melyik a legjobb és melyik a legrosszabb munkakör a szakmában?
Legjobb, ha jól megoldok egy feladatot (bármelyik munkakörben). Nem válogatok, minden fontos lehet egy könyvtárban!
Legrosszabb, ha nem rendelkezem a feladat megoldásához kellő felkészültséggel (akkor akármelyik munkakör lehet rossz).

11. Kedvenc könyvtáros története?
Amikor elhagytam a fiókkönyvtár kulcsát egy zöldségboltban. Anno magam feliratoztam a kulcsokat, de ez nem sokat ért, mert a maszek egy részeges hölgy kezébe nyomta. Az illető hazafelé vette az irányt egy pici faluba, ahol sohasem jártam korábban. Lestoppoltam egy autót, aztán irány a szintén ismeretlen sofőrrel a faluba! Zötyögős földúton ... A sofőr ismerte a hölgyet és fogadott velem, hogy a kocsma felé veszi az irányt. Autós üldözőbe vettük a buszt és utolértük! A hölgy az ellenkező irányban lakott, mint a kocsma. A sofőr nyerte meg a fogadást, naná! A hölgy előbányászta táskája legaljáról a kulcsot, aztán irány a talponálló ... nekem meg irány a fiókkönyvtár az alkalmi sofőrrel. Mindössze nyolc percet késtem, az olvasók örömmel fogadtak ...

12. Bónusz:
A jövő az elektronikus könyveké, kölcsönző gépeké, mesterséges intelligenciáé. A szelektivitás munkáját SEMMI és SENKI sem fogja hatékonyan elvégezni helyettünk!
A szakmára is érvényes az anyagmegmaradás törvénye: nem vész el, csak átalakul.
Az alkalmazkodás fél siker, a teljes az, ha a változások elébe megyünk.

2009/07/12

Ádám hol vagy?

Paszternák Ádám díjáról Spohn Ádám mondja el a véleményem:

A tudományos karrieredet inkább külföldön képzeled el, vagy az egyetem befejezése után visszatérsz Magyarországra?

Azt tartom valószínűbbnek, hogy külföldön folytatom. A legfőbb problémát abban látom, hogy Magyarországon a komoly kutatómunkához szükséges pénzügyi források sajnos rosszul strukturáltak. A hazai tudományszervezési és támogatási rendszer tekintélyelvű, és javarészt önös érdekek mentén működik. Amikor én az eddigi pályafutásom során laboratóriumi támogatást kaptam valahonnan, az csak az adott intézmény vezetőinek jóindulatán múlott. Ha a későbbiekben jelentősebb pályázati pénzeket szeretnék elnyerni az MTA-tól vagy az NKTH-tól, akkor az csak úgy lenne lehetséges, hogy bemegyek a Roosevelt térre, és valakinek jó alaposan kinyalom a seggét.

Keményen fogalmazol. Nem tartasz attól, hogy pont az ilyen nyilatkozatok miatt esel majd el az állami támogatástól?

Ott már sajnos eleve baj van, ha a szimpátia, az egyéb önös érdekek és nem a várható tudományos eredmények alapján osztogatják a pénzeket.