2010/04/08

Szilencium

Május negyedikén frissül a Konyvtaros.com.

zene:

2010/04/07

Másodkönyvtártiszt díj

Ismert az a minisztériumi kitüntetéstípus a könyvtáros elismerések sorában, amikor bárki javasolhat könyvtárost kitüntetésre. Bronzból készült kerek érmét kap majd az elismert közalkalmazott.

JAVASLAT
Könyvtáros kitüntetésre

Név: (leánykori név): Ferber Máris
Munkahely: Könyvtárban
Foglakozása, beosztása: könyvtáros
Születési hely: vidéken év: nemtudom
Anyja neve: Hikker Julianna
Lakáscíme (elérhetősége, e-mail): nemtudom merre lakik
Korábbi állami kitüntetései (évszámmal): nem volt soha semmi
Javaslat időpontja a kitüntetés átadására: karácsonykor
Hivatalos indoklás (1 mondat): Máris kiválóan dolgozik harminckét éve ugyanabban a könyvtárban, nagyon sok embert tájékoztat heti negyven órában, örülne a kitüntetésnek
Dátum: 2010.04.07
Darvas Tóth Péter
felterjesztő

Tessenek ajánlani könyvtárost wordben!

zene:

Mostoha kistestvér?

Habók Lilla végzős könyvtáros hallgató. Részt vett a Belvárosi Pedagógiai Napokon egy informatikatanár-könyvtárostanár beszélgetésen az Eötvös József Gimnáziumban. Leírta:

Könyvtárhasználat informatika órán
  • Bukdácsolás az informatika érettségin a kihúzott könyvtári informatika tételnél.
  • Harminc éve informatikát tanító hölgy, aki soha nem látott még könyvtárhasználat órát.
  • Élelmes diákok, akik házi feladatként adnak be egy-egy internetről ellopott szakdolgozatot.
Mindez szóba került a Belvárosi Pedagógiai Napok keretében tartott könyvtárostanár és informatikatanár találkozón 2010. március 24-én, az Eötvös József Gimnáziumban, ahová a legtöbb V. kerületi iskolából ellátogattak az érintettek.

A Nemzeti Alaptanterv korábban számítástechnika- és könyvtárhasználatként határozta meg az informatika műveltségi területet, sok középiskolában viszont nem is tartottak könyvtárhasználat órákat. A NAT 2007-től részben tartozik az informatika órák feladatai közé a könyvtári informatika megtanítása is.

Legtöbb esetben az informatikatanár vagy a magyartanár foglalkozik ennek az oktatásával, pedig iskolai könyvtárban elvileg azért csak tanári diplomával lehet elhelyezkedni, hogy a könyvtárhasználat tanítására felkészülten töltsük be ezt a munkakört.

A könyvtárpedagógusok szívesen is vállalnák ezt a feladatot, de a jelek szerint kollégáik nem annyira nyitottak a kérdésre, féltik saját óráikat, ahol így is kevés idő marad a tananyag leadására. Másrészről, lássuk be, nem tartják annyira fontosnak a tárgy oktatását.

Lehetséges az együttműködés

A könyvtárostanárok és informatikatanárok találkozójának apropóját az adta, hogy az Eötvös József Gimnáziumban bemutatták: együtt tud működni a két tanár. Márkusné Ihász Sarolta, az iskola könyvtárosa beszámolt róla, hogy korábban is tartott könyvtárismeret órákat, de nem konkrétan könyvtárhasználatot. Mióta azonban kötelezővé vált elvileg a tárgy tanítása, „a kollegák jóindulatán múlt, hogy behozták-e a diákokat a könyvtárba”. Többnyire magyartanárokkal működött együtt nyelvtanórákon, és a diákoknak például a hivatkozás, jegyzetelés, cédulázás technikáit tanította meg.

Az informatika óra keretein belül pedig tavaly, 2009-ben tartott először órákat 7. osztályosoknak. Az informatikatanárral abban állapodtak meg, hogy hat óra tanítását vállalja át.

Bevezető órával szokott kezdeni, amikor általánosan beszél a könyvtárról és az iskola történetéről. A jelenleg tanított osztályának azonban a magyartanár már bemutatta a könyvtárat, ezért rövid könyvtártörténettel kezdett, és a lexikonok, enciklopédiák, szótárak közötti különbségek elmondásával. A második órán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár online katalógusában keresgéltek, a mai órán mi is ellátogathattunk a Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertető órájára, amit még folytatni fog. A későbbiekben a kézikönyvtár használatát a gyakorlatban tapasztalhatják meg kiscsoportokban. A záró órát pedig az informatika tanárral együttműködve olyanra tervezik, hogy a gyerekek a feladatoknál dönthetnek, internetes vagy hagyományos forrást szeretnének igénybe venni, és ennek megfelelően szaladgálhatnak a könyvtár és a számítástechnika terem között.

Hogy állnak ehhez az informatikatanárok?

A gimnázium informatika tanára, Schmieder László elárulta, hogy egyszer csak rájött arra, hogy ő nem ért a könyvtárhasználathoz, hiába érettségi követelmény informatikából. Ezért megállapodtak a könyvtárostanárral a megosztott órákban. Legfőbb probléma szerinte, hogy a gyerekek nem szoktak meggyőződni az információk helyességéről, és ezen kellene javítani ezekkel az órákkal.

A hozzá intézett kérdések elsősorban az érettségi felkészülésre vonatkoztak. Elmondta, hogy a fakultációra járókkal bejöttek a könyvtárba készülni, de akkor nem húzták ezt a tételt. Korábban viszont előfordult, hogy nem készültek belőle, és ezt kapták. Az emelt szintű érettségire hozzá érkezőknél azt tapasztalta, hogy saját maguk próbálnak felkészülni ebből a tételből. Véleménye szerint „aki nem készül, szinte mindegy, hogy miből nem készül”.

A többi informatikatanár jelezte, hogy náluk is szokott lenni könyvtáros felkészítés, mások pedig maguk próbálnak elméleti szinten előadni az anyagból. Az egyik hölgy megjegyezte, hogy ő már harminc éve tanít informatikát, de könyvtárhasználati órát még nem látott, mert korábban a magyar tanárok lelkesedtek érte, most viszont eldöntötte, hogy „akarja csinálni, és nem tudja”. Egy másik, jelen nem lévő általános iskolával kapcsolatban pedig megtudtuk, hogy ott a magyar szakos tanárnő a tananyagba építve rögzíti a diákokban a könyvtárhasználatot, és így „megtapasztalják, mi az értelme”.

Magyar Elektronikus Könyvtár, a tanórán

A bemutató órán, ahogy az egy rendes tanórán szokott történni, a házi feladat megbeszélésével indítottak, amit e-mailben kellett elküldeni az informatikatanárnak (pl. a FSzEK katalógusából ki kellett keresni a Hunyadi Mátyás és János hadjáratairól szóló könyveket), amit az osztály fele tett meg. Majd a Magyar Elektronikus Könyvtár használatának kipróbálása kezdődött a gyakorlatban, minden diák előtt külön számítógéppel. Az egész órán végigvonuló példa Petőfi Sándor: A puszta télen című versére vonatkozott.

Így tapasztalhatták meg a diákok, hogyha erre keresnek rá, akkor nincs adat, mivel ez nem egy könyvnek a címe. Petőfi Összes költeményében megtalálták, és ennek a könyvnek megnézhették az adatait, a kapcsolódó oldalak között a költő életrajzát. Egy másik feladatban Petőfi verseire év szerint vagy betű szerint is kereshettek.

Böngészhettek az egyes tudományok között, megnézték a matematika tudománytörténetéhez sorolható könyveket. Majd az aranymetszés definícióját kellett megtalálniuk kereső segítségével.

Házi feladatként ezúttal azt kapták, hogy keressék meg Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet ciklusának egyik versét, és azt küldjék el e-mailben a tanárnak. A diákok hozzáállását jól jellemzi, hogy mikor a könyvtárostanár érdeklődött, felírták-e a feladatot, az egyik gyerek közölte: „Majd elküldöm magamnak mailben!”

„Azt hiszik, mindent tudnak”

Az órát követő megbeszélésen az egyik tanár érdeklődött, hogy eljut-e minden diák a könyvtárba, mert náluk vannak olyanok, akiket soha nem hoznak be a tanárok, de amikor véletlen betéved egyszer, akkor közli, hogy neki nem kell segítség, csak épp az ellenkező irányba indul el a könyvet keresni.

Az Eötvös József Gimnáziumban sem jut el mindenki, a könyvtáros szerint „év elején kampányszerűen” szokták a gyerekeket könyvtárlátogatásra hozni, de nem mindenhonnan. Az órák tartása pedig elvétve történik, mert „az informatikatanár tudja, hogy a tananyagba mikor illik bele.” De véleménye szerint fontos lenne folyamatosan megismertetni a könyvtárhasználatot, felsőbb évfolyamokban már a továbbtanulásra felkészítve a diákokat. Úgy látja ugyanis, hogy nem megy a témakatalógus összeállítása és a cédulázás, egyetemeken pedig már hiába teszik fel a kérdést a hallgatók: miért nem tanították ezt meg nekik középiskolában?

Az egyik informatikatanár arra panaszkodott, hogy ezt az együttműködést heti egy órában nehezebb megvalósítani. A lelkesebb tanító pedig tanterv iránt érdeklődött, mire „Az információ és az ember” című tankönyvet ajánlották, és egy 2007-es számot az Iskolakönyvtáros folyóiratból.

A Belváros-Lipótváros Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársa azt javasolta a könyvtárosoknak, hogy kérjék az iskolaigazgatótól a könyvtárhasználat kötelezővé tételét, illetve iskolai- és módszertani napokon népszerűsítsék magukat. Schmieder László szerint utóbbinak azért nincs sok értelme, mert a diákjaik „tananyag és óracentrikusak”, ezért az órán kívül elmondottakat nem tartják fontosnak.

Végül felmerült, hogy mit kezdjenek azokkal a diákokkal, akik internetről letöltött anyagokat szoktak beadni házi feladatként, annak átolvasása, korrigálása nélkül. Sokszor ráadásul a szülő akadályozza a könyvtárazást, mert azt felesleges időtöltésnek tartja hiszen „az internetről úgyis minden letölthető”. Konkrét megoldási javaslatok a kérdésre nem születtek, de az Eötvös József Gimnáziumban például a könyvtárhasználat órákkal szeretnék megtanítani a diákokat a helyes forráshasználatra.

A cél összefoglalóan az lenne, hogy a diákok értsék meg, hogy az interneten nincs minden fenn, ezért a könyvtár használata is nagyon fontos, illetve ha már az internetet használják, akkor tanuljanak meg rendesen keresni, és kritikával kezelni a találatokat. Remélhetőleg az informatikatanároknak és a könyvtárostanároknak pedig több volt ez a beszélgetés, mint egy tanúsítvány az ötórás továbbképzésről, és az elhangzottakat alkalmazni fogják saját munkájuk során.

Habók Lilla

zene: