2009/12/23

Könyvtárba

Beégetett programunk nyáron egy hét Káptalanfüredezés. Természetesen olvasni megyünk a tóhoz. Az almádi könyvtár tagja a dtp család.

A Pannónia könyvtár naponta küldött pár hét óta, szebbnél szebb mondókákat, szövegeket, szeretetet az email címünkre. A tegnapi emailjükkel, egy regösénekkel búcsúzik erre az évre a konyvtaros.com.

Szeret az almádi könyvtár. Mi meg viszontszeretjük. Vágyunk oda menni. Könyvtárba.

Regösének

1. Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
Amellett keletkezik egy halastó-állás.
Hej, regülejtem, regülejtem!

2. Azt is fölfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas.
Hej, regülejtem, regülejtem!

3. "Noha kimennél uram, szent István király,
Vadászni, madarászni,
De ha nem találnál sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast,
Hej, regülejtem, regülejtem!

4. Ne siess, ne siess uram, szent István király,
Az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az atyaistentől
Hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem!

5. Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok.
Hej regülejtem, regülejtem!

6. Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vannak százezer sövények,
Gyulaszlagy, gyulaszlagy, holtatlan alusznak.
Hej regülejtem, regülejtem!

Üdvözlettel: a Pannónia Könyvtár munkatársai Balatonalmádiból

2009/12/22

Felkértük mindazokat

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, Oktatási Kulturális Minisztérium

Dr. Hiller István miniszter úrhoz intézett levelére illetékességből én válaszolok.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói pályázatának kiírása és értékelése során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közgyűjteményi területen történő végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint járt el a tárca.

A pályázatokat értékelő bizottságba felkértük mindazokat, akiknek részvételét a hatályos jogszabályi rendelkezések előírják. (Szakmai szervezetek, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, stb.) A pályázatok értékelésében részt vett az Országos Könyvtári Kuratórium három volt tagja is.

Miniszter úrnak Sándor Klára képviselő asszony írásbeli kérdésére adott válaszát hamarosan olvashatja az Országgyűlés honlapján, az irományok között.

2009/12/21

egyetemi szakdolgozatnak tűnik

Sonnevend Péter az OSZK főigazgatói kinevezéséről (részlet):
"Általam nagyrabecsült személyiségek fejezik ki rosszallásukat a miniszter mostani döntése okán. (Azt én sem értem, más, se, a minisztérium miért ne ad épkézláb tájékoztatást döntése hátteréről, de hát nem adott 10 éve sem.). Ők vajon mennyire ismerik protezsáltjukat, kérdem csendesen? Az emberi mivoltot, a könyvtári szaktudást? 1999-ben az ő pályázata hogy nyerhetett pozitív elbírálást? Mostani pályázata, ha az általam ismert nemzetközi sztendertet veszem alapul, jó egyetemi szakdolgozatnak tűnik (néhány komoly hiányossággal), vagyis egyáltalán nem felelős vezetői dokumentumnak, hisz nincs benne semmi számonkérhető, nem vehető ki, milyen szintre juttatná az intézmény szolgáltatásait a következő öt évben."

2009/12/16

Jó döntés

Hiller István szerint minden kulturális intézmény élére a legjobb szakembert sikerült kiválasztani, kinevezésüket nem vonja vissza. Az oktatási és kulturális tárca vezetője erről éves miniszteri beszámolója során beszélt az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága keddi ülésén.
(MTI) - Mint az ellenzék által vitatott igazgatói megbízásokra - többek között a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár vezetőjének kiválasztására - utalva az oktatási és kulturális tárca vezetője hangsúlyozta, több intézmény élére több alkalmas jelölt is pályázott, közülük azonban választani kellett. "A meghozott döntéseket jó döntésnek tartom, és megváltoztatni nem fogom" - fogalmazott.
Forrás: KULTURA.HU

Bizalmas információ

Kapom a fikát, hogy egyoldalú, nemobjektív, elfogult, részrehajló, benyalós a blog.
Lamentációs rovat következik a családom támogatásával. Nem vagyok senkinek az embere, nem irányít senki. Érdeklődök, legfőképp azok az emberek érdekelnek, akiktől szép ez a könyvtárosság. A blog szerkesztéséhez szükséges időt a szabadidőmből csípem le. A kocsmázásomat jobban viseli a csajom. Jó feleség.

Konyvtaros.com téma-feldolgozási háttér.
A K.com, csak és kizárólag e-mailben kommunikál.

Hiller István döntésétől napjainkig kábé ez történt:

1. Kértem Sajó Andreát, hogy a blog 12 kérdés rovatát e-mailben válaszolja meg. Nem kaptam választ.
2. Írtam Monok Istvánnak és Sajó Andreának, hogy közölni szeretném a pályázatukat. Monok István elküldte, Sajó Andrea nem küldte el. Most kissé bizonytalan vagyok, hogy az indokot leírhatom-e. A Könyvtári Figyelő című lap szokta közölni a főigazgatói pályázatokat.
3. Közöltem Monok István pályázatát.
4. Kértem Sajó Andreát, hogy küldje el a blognak főigazgatói pályázatát, mert Monok Istváné már olvasható, azzal érveltem, hogy minek várni a Könyvtári Figyelő januári megjelenésére. Interjúidőpontot is kértem Sajó Andreától. Válaszában másodjára sem küldte el a pályázatát, viszont az interjúra pozitívan reagált. Megegyeztünk az időpontban. (dec. 1. 17.30 OSZK porta)
5. Kértem Monok Istvánt, hogy nyilatkozzon a Konyvtaros.com-nak. Időpontot adott. (dec. 8. 8.30 OSZK porta)
6. Megkérdeztem a Könyvtári Figyelőt, hogy mikor jelenik meg a KF, és benne lesz-e Sajó Andrea pályázata. Ha igen milyen formátumban tudom másodközölni. A KF nem válaszolt az utóbbi kérésre, csak a megjelenés dátumára. (2010. január)
7. A parlamentben is téma a főigazgatói kinevezés. Írtam Sándor Klárának, Halász Jánosnak és Hiller Istvánnak, hogy szeretné a K.com-on közölni a véleményüket.
8. Sajó Andrea lemondta az interjút. Indokát nem közölhetem. Szerkesztőségi kulisszatitok, hogy egy gay hostelben Londonban olvastam Sajó Andrea e-mailjét (nov. 29.)
9. Sajó Andrea engedélyét kértem, hogy doktori disszertációjának téziseit közölhesse a K.com. Nem kaptam választ. (az ELTE honlapján nyilvánosan elérhető volt a dokumentum régebben, most is hozzáférhető egy kis trükkel. Jogi állásfoglalást kértem kedves szakértőtől az oldal hivatkozásának tárgyában . Nem ajánlotta, hogy linkeljem az anyagot)
10. Megjelent a Monok István interjú.
11. E-mailben kaptam két blogbejegyzést, amit állítólag Sajó Andrea írt tavaly februárban az OSZK-ról. Megkérdeztem, hogy valóban Ő írta-e. Nem kaptam választ.
11. Megjelent Sándor Klára válasza.
12. Újra kértem Hiller Istvánt, hogy válaszoljon a K.com kérdéseire. Három darab e-mail címére küldtem a kérést, csak a parlamentiről jött visszajelzés: Over quota.
update: a @mszp-ről is jött: account is full (quota exceeded)

A Konyvtaros.com ennyit tud megmutatni az ügyről. Részemről ezen a felületen vége van az évnek.

Kardos Andrissal még az ünnepek előtt/alatt kávézolunk, a Konyvtar.hu-ról fogunk beszélgetni, de csak januárban lesz elolvasható.

Boldog Karácsonyt és Boldog Új évet, kedves felhasználók!

2009/12/15

Kiterítenek úgyis

Téma: Hiller István megszegte a jogszabályokat? Az OSZK főigazgatói kinevezése.
Tájékoztat: dr. Sándor Klára (SZDSZ)

Konyvtaros.com: Interpellációjában jogszabályok megszegéséről beszélt.
dr. Sándor Klára: A törvénytelenség az volt, hogy egy 1997-es trv. végrehajtási rendelete meghatározza az OKK (Országos Könyvtári Kuratórium) összetételét, a jogszabály előírja ennek feladatait is. Az OKK feladat többek között az OSZK főigazgatói pályázatainak véleményezése, valamint a jelöltek szóbeli meghallgatása. A miniszter nem az OKK-t, hanem egy ad hoc testületet állított össze a pályázatok véleményezésére, a szóbeli meghallgatás is elmaradt. Egy hasonló témájú interpellációban Halász János is említette ugyanezt a törvénytelenséget.

2009/12/14

Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére

Az emberek természete

2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Utolsó rész.

- Öt év múlva újra megpróbálja?
- Nem tudom, hogy mikor lehet újra megpróbálni, nem biztos, hogy öt év múlva. Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére. Azért hoztam ide, hogy igazgató lehessen, három hét alatt jöttem rá, hogy nem jó igazgató, a következő három hónapban rájöttem, hogy az osztály munkáját sem tudja irányítani. Nagyon szurkolok a könyvtárnak, hogy legyen a miniszterben annyi nagyvonalúság, hogy komoly nászajándékot ad. Ha nem kap, akkor csak imádkozni lehet. Ha a jövő évi költségvetési előirányzat kicsit is csökken, akkor be fogunk zárni az első negyedév végén. Attól nem félek, hogy szakmai programját nem tudja megcsinálni, hiszen annyi pénzt nyertünk, hogy azzal nem lesz gond. Az épület hogy tartja fenn magát, ez a kérdés. Ha csalódnom kell Sajó Andreában, én leszek az első, aki gratulál neki.
- Hátha nagy lesz a násznép. Hol fog jövőre szurkolni?
- Az egri főiskola és a szegedi egyetem hívott mindkét intézménynek eleget fogok tenni. Tanítani fogok. Egerből kértek ki január egytől, ott alakul a kulturális örökség mesterszak, ami ősszel indul. Addig könyvtárszakosokat fogok tanítani, Szegeden művelődéstörténetet fogok oktatni. Szeretnék nagyon gyorsan habilitálni.

- Az akadémiai nagydoktori?
- Azt hiszem mindkettő reálisan beadható, kicsit még koncentrálnom kell, hogy egységes szöveget tudjak beadni. A hazai könyvtáros szervezetekben továbbra is aktív maradok, a régi könyves egyesületben, az akadémián is megvan a magam dolga. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkáraként több időm lesz a VII. Hungarológiai Világkongresszus szervezésére, a Világemlékezet Magyar Nemzeti Bizottság elnöke lettem, tehát szakmailag el vagyok látva, kérdés ki finanszírozza az utazásaimat. Hívnak külföldre is, a bécsi egyetemen könyvszemináriumokat fogok tartani, hívtak Lipcsébe is, francia barátaim is segítenének.
- Búcsúbuli mikor lesz?
- Akkor fogok elbúcsúzni, ha meglesz erről a papírom, de tartani fogok egy összdolgozói értekezletetet, ahol nyilván elköszönök. Buli nem lesz.
- A közvetlen munkatársainak sem tart? A titkárságnak?
- Egy tisztességes titkárnő ilyenkor sír nem bulizik, és ők tisztességes titkárnők. Komolyan remélem, hogy Andrea megtartja őket, én is örököltem az előző vezetőtől, ezek bizalmi állások, de ha intelligens a sofőr vagy a titkárnő, akkor nyugodtam meg lehet tartani és ők azok. A többi vezető leváltásához túl nagy bátorság kell.
- Indít blogot?
- Nem tervezem, a blogot csak eszköznek tartom.
- Mert az is.
- Tudom, hogy olyan kérdéseket is fel lehet a blogon tenni, amik nem jutnak az ember eszébe, de azt a fajta exhibicionizmust, amit egy blog jelent, ezt ma még kicsit modorosnak tartom a saját korosztályom számára. Lehet eljátszani a bohókás főnököt, lehet azt is blogolni hogy életveszélyessé nyilvánítják a homlokzatot és nem sikerül rá pénzt szerezni a fenntartótól. Vicc is lehet és nagy nyomás is az emberen. Nyitott vagyok az új információs eszközökre. Úgy vonultam be ebben a házba, hogy kisöpörtem az írógépeket, kétszer mentem végig az összes szobán, az első körben negyven körül, második körben már csak tizenvalahányat találtam.
- Mikor jön jövőre írógépet ellenőrizni?
- Januárban jövök egy könyvbemutatóra.


2009/12/11

"semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal"

Az emberek természete

2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Második rész.

- Lemondtam az olyan funkcióimat, ahová, mint az OSZK főigazgatója voltam delegálva, ezekben nyilván kicserélik a nevem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szervezet az új főigazgatót automatikusan beválasztja a vezetőségébe. A Nemzeti Könyvtárak Szövetségében ha 2-3 évig jól dolgozik Sajó Andrea, akkor vélhetően javasolják majd vezetőségi tagságra, és megválasztják. Szeptemberben megkérdeztem a minisztériumot, hogyan számoljak, elvállaljak-e vezetőségi tagságot a CERL-ben, akkor azt mondták, hogy ne merjem ne elvállalni. Most csodálkoznak a szövetségben, hogy novemberben elvállaltam egy pozíciót, decemberben meg azt mondja a minisztérium, hogy nem kellesz.
- Sajó Andreával beszélt a döntés óta?
- Nem beszéltünk egymással, jövő héttől fogom elkezdeni a beszélgetést, amik rövidek lesznek.
- Nyilatkozta, hogy már érkeztek külföldi konzorciumi pályázatokról negatív hírek.
- A nemzetközi porondon az OSZK úgy működik, mint egy kereskedelmi hálózatban a partnerek. Vannak gazdasági mutatói és vannak olyan mutatói, amiből kiderül, hogy mennyire potens, vagy impotens. De az, hogy vele partiba megy-e partner, vagy sem az bizalmi kérdés. A nemzetközi közszférában a bizalom egy kulcskategória. A konzorciumok bizalmi alapon szerveződnek.
Két esetben léptek vissza. Az egyik egy német kulturális szándék, hogy az angol túltengést a digitális világban módosítsa és megfelelő mennyiségű német szöveg kerüljön fel a hálóra. Ez a magyar művelődéstörténetet abszolút érinti. Osztrák, bajor, szlovák, cseh partnerekkel történt volna az együttműködés, ennek egyik motorja a nemzeti könyvtár. Most került volna beadásra, de a döntés hírére azt mondta a konzorcium, hogy elnézést.


- Nincs bizalom.
- Nem vélelmezik, hogy az OSZK nem tudja teljesíteni a vállalást, de nem biztosak benne. Úgy néz ki, hogy a pozsonyi könyvtár kapja azt a pénzt, amit az OSZK kapott volna. Nem bízzák a pénzt nem kipróbált partnerre. De megvan a lehetősége a nemzeti könyvtárnak, hogy bizonyítson és a következő periódusban már teljes jogú tagként szerepelhet a konzorciumban.
A másik egy nagyléptékű kézirat-digitalizálás, ami a mi Corvina digitalizálási programunkat segítette volna. A dán nemzeti könyvtár szervezi ezt a konzorciumot, ők is azt mondták, hogy a szándék megvan, de jelen pillanatban partnerként nem tudják fölvenni az OSZK-t. Senki nem vélelmezi a világban, hogy Sajó Andrea nem lesz ugyanolyan jó, mint Monok István, de azt meg kell mutatni.
- A Corvina program külön szívügye.
- Nem csak nekem fontos, hanem a magyar művelődéstörténet egyik fajsúlyos témaköre, sőt a világemlékezet listán is szerepel a Corvina kódex. XVI-XVII. századi könyves vagyok, tehát jobban érdekel a corvinák utóélete.
- A netes kommunikációs eszközök használatában nehezen indul be az OSZK, pályázatában a facebook közösségi oldalt is megemlítette. Szükségét érezte, hogy erősítsen az olvasókkal való kapcsolattartáson?
- Ez a kabátlopási eset. Az elmúlt öt évben három elégedettségi vizsgálatot csináltunk, semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal. A véleményt formáló emberek azt mondják, hogy rossz az OSZK nyitva tartási struktúrája. Ha kinyitom éjszaka a könyvtárat három napig érdekes és 11 óra után nem jön senki. Ha 21 óráig tartunk nyitva az utolsó két órában több az ügyeletes, mint az olvasó. Nem azt mondom, hogy az a két ember nem ugyanolyan fontos, mint a többi olvasó, de ez tisztán anyagi kérdés. Legutóbb Bozóki miniszter úr kérte, hogy számoljuk ki mennyibe kerülne, ha 9-ig tartanánk nyitva. Akkor azt mondtuk, hogy ha ötven millió forinttal megemeli a költségvetést, máris kinyitjuk. Örülnék, ha éjfélig tartanánk nyitva, tudnék további 20 embernek munkát adni, de ahhoz pénzre van szükség.
- Vagy egy új könyvtárat lehetne építeni.
- Jelenleg két új épületmodellünk van. Az egyik egy dolgozói olvasói chip-es dokumentumkövető rendszer kiépítése, ami összeköti a dokumentumot a használójával. Biztonsági rendszerrel, megfelelő kamerákkal szabadabb mozgást lehet engedélyezni az olvasónak, kényelmesebben érezné magát. A kézikönyv állományt tudja mozgatni az egyik olvasóból a másikba. Ahol olvas, egy kéziratot oda nem lenne bonyolult egy szakcikket is odavinnie. Ez állandó problémánk. A számítógépes munkaállomások számát nagyon szívesen megdupláznám, máris nem kéne vinnie a szakcikket, mert digitális verzióban megtalálná. Látványosan nő az a digitális szakirodalom mennyiség, amely házon belül hozzáférhető.

Az OSZK modernsége/elavultsága, forrás: OSZK
Az OSZK számítógépes munkaállomásainak száma: 1999: 98; 2009: 758
Az OSZK tárkapacitása: 1999: 18 Gigabyte; 2009: 132 Terrabyte
Írógépek száma: 1999: 362; 2009: 6
A számítógéppark elavult, utoljára 2003-ban volt központi támogatás erre a célra.
A digitalizálás a legmodernebb szkennerekkel történik, a nemzetközi szabványoknak megfelelően. A beszerzések forrása: bevétel, illetve EU pályázat.

- De ahhoz be kell jönnie a könyvtárba.
- Nem bírom kifizetni a jogokat, Ha én nem tudom kifizetni a jogokat, nem tehetem ki a hálóra, de ez nem azt jelenti, hogy nincs meg digitálisan. A másik bővítés a kulturális világba történő nyitás, Beterveztünk egy mozit, nagyon színvonalas kínálatot tudnánk adni. Hiszen a dokumentumfilm köteles példány, ide érkezik az OSZK-ba, és a Nemzeti Filmarchívummal is nagyon példás az együttműködésünk. Dokumentumfilm mozi lenne és ritka magyar filmeket lehetne bemutatni. Koncert termet is terveztünk, elindítottuk azt a programot, hogy a zeneművészeti egyetemen szakdolgozók, ha nálunk található anyagból doktorálnak, szakdolgoznak, azt a mi koncerttermünkben be tudná mutatni. Olyan koncerteket csinálnánk, amely a saját eldugott zenei gyűjteményünk bemutatása lenne. Szeretnénk állandó kiállítást és természetesen időszaki kiállításainkkal is számoltunk. Az új épületbe terveztünk egy turista útvonalat, a látogató látná a restaurátorok munkáját, de ha valaki arra kíváncsi, hogy mit csinálunk a tengernyi aprónyomtatvánnyal azt is megnézhetné. Ez jó bevétel is lehetne.
- A tervek miért nem nyilvánosak, hol lenne ez az új épület?
- Több helyszínt bejártunk, több látványterv készült, nyilvánosságra nem lehet hozni, mert amelyik cégekkel konzultálunk elesnének a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
- Név nélküli tervek?
- Van a KI látáskörében olyan nyugdíjas mérnöki, tervezői kar, akik ehhez értenek, jellemzően velük vettük fel a kapcsolatot.
- Mikor kezdődik az építkezés?
- A miniszter úrnak lehetősége van még a kormányváltásig bevinni a kormány elé a tervezetünket és épülhetne az új Nemzeti Könyvtár. Ez kb. 100 milliárdos költséget igényel. Ha ez megtörténne, nagyon örülnék. Megcsináltuk a jelenlegi épületnek a felújítási terveit is, a föld alatti raktárakról van szó elsősorban, illetve a Váralja utcán megterveztettük azokat a házakat, melyekben digitális olvasói tereket hoznánk létre, ahol szabadabb könyvtári használatra lenne lehetőség. Jól előkészített anyagok várják az új vezetőt.
- Nagyon belelendült a tervekbe. Egytől-tízes skálán mennyire sajnálja, hogy nem vehet ebben a munkában részt?
- Tízes. Nagyon sajnálom, mert nem erre készültem. Hogy ne másra készüljek erre határozott felszólításom volt. Sokkal kényelmesebb lenne az életem, ha tavasszal azt mondták volna, hogy köszönjük szépen főigazgató úr megkapta a kitüntetését, a következő években próbáljon meg máshol hasonló eredményeket elérni.
Kis OSZK-s digitalizálás-történeti kronológia, forrás: OSZK

1994: függetlenül az OSZK-tól, könyvtáros mozgalomként megszületik a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
1997: a kormány létrehozza az OSZK-tól és a MEK-től független Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központot (Neumann-ház)
1999: a MEK beköltözik az OSZK-ba
2002: a kormány digitalizálási pályázatot ír ki (IKB), ezen az OSZK a katalógus adatok digitalizálására nyer 140 millió Ft-ot (1 ütem)
2003: az IHM folyósítja az IKB-nál nyert összeget, és további 175 milliót számítógépekre, tárkapacitás növelésre, és még 45 millió Ft-ot a Hungarológiai Alapkönyvtár fejlesztésére
2003: az OSZK és a Neumann-ház összefogásával elkészül a „Magyar kulturális közvagyon felmérése és digitalizálása” tanulmány (2003 és 2009 között nem sikerült a megvalósítási tanulmányra szerződést kötni)
2003: létrehozták az OSZK-tól független Nemzeti Digitális Adattárat (NDA), amelynek alapjául lemásolták a közgyűjteményi nyilvántartásokat
2004: az eKormányzat programjába került a „Közkönyvtári nyilvántartásokhoz való szabad internetes hozzáférés” – az OSZK a feladatra egyetlen forintot sem kapott, az IHM, a MEH, a NKÖM, majd az OKM folyamatosan tárgyalt arról, hogy kinél van a forrás
2004: nyilatkozat a közgyűjteményeknek a magyar kulturális örökség digitalizálásban játszott szerepéről http://epa.oszk.hu/01300/01367/00055/pdf/01konyvtarpolitika.pdf
2005: elkészült az országos könyvtári digitalizálási stratégia
2006. szeptember 19. : a Népszabadság interjúja az NDA-ról; a lap nem közölte az OSZK főigazgatójának a riport kapcsán adott válaszát
2007. január 1-től a Neumann-ház az OSZK része lett, a Neumann János nevet megtartották az NDA-nak
2007: az OSZK koordinálásával elkészült a „Könyvtári digitalizálási terv az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében” tanulmány (a TIOP és a TÁMOP tervezéshez felhasználták)
2009: a TIOP és TÁMOP pályázatokon az országos könyvtári feladatokra alakult könyvtári együttműködés közel 2 milliárd Ft-ot nyert; kialakult a fenntartó egyetértésével az a koncepció, hogy a könyvtári jellegű dokumentumok központi nyilvántartása (az elektronikus dokumentumoké is) az OSZK-ba kerül, a digitalizálás koordinációjával, a digitális anyag koordinált kezelésével együtt; az OSZK lesz a könyvtári jellegű dokumentumok adatainak közvetítője az európai konzorciumok felé; az OSZK felel az oktatási és kutatási infrastruktúra tartalmi területei 80 %-ért.
2010. január 1.: Leváltják az OSZK vezetőjét.
A tegnapi rész tartalmából: "tíz év elismert munka után nem áll velem szembe senki, hogy így döntöttünk"

A hétfői rész tartalmából: "Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére."

2009/12/10

"tíz év elismert munka után nem áll velem szembe senki, hogy így döntöttünk"

Az emberek természete

2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Első rész.


- Sok névtelen levelet kaptam az Ön meg nem választásának körülményeiről, régóta zavar, hogy miért nem kommunikálnak nyilvánosan a könyvtárosok. Miért nem merik vállalni a véleményüket?
- Pedig a közalkalmazott bátrabban mondja el a véleményét, mint a nemközalkalmazott, egy magáncég munkatársa röviden szólva pofáját befogja, nem mond olyanokról véleményt, ami a cég ügyeit érinti, ehhez képest a közalkalmazottak elég nyíltan elmondják, nagyon helyesen.
- Hol?
- Úgy működik a vélemény - pl. a katalist, vagy bármelyik blog - mint a B közép a szurkolóknál. Van három-négy hangadó, akik úgy gondolják, hogy a bölcsek köve náluk van, de információjuk közel nincs a témáról. Általános erkölcsi romlás itt is megfigyelhető.
- Nem volt mindig így?
- Régebben a vélemények sokkal inkább megalapozottak voltak. Sokkal kevesebb volt a lehetőség az elmondásra, de felkészültebb emberek mondtak véleményt, az újságírók is alaposabban dolgoztak. Kevésbé provokáló és buta felvetéseik voltak. Meglepő mennyire felkészületlenek az újságírók a mai korban, amikor pár kattintással elérhetők az információk. Pl. ha a Népszabadság újságírója kicsit vette volna a fáradtságot és az OSZK honlapján megnézi a látogatottsági adatokat, akkor nem ír butaságokat. (Az Országos Széchenyi Könyvtár egyre több olvasóját veszti el 2009.12.03. NOL)
- Olyan címet kell adni az újságcikknek, hogy tovább olvassák az írást.
- Általában ere szoktak hivatkozni, de Sajó Andrea is ezt állítja, aki egész egyszerűen hazudik. Erkölcstelen hozzáállás, amit én nem tudok elfogadni. Nagyon buta dolog a saját intézményéről azt állítani, ami nem igaz. Azért hogy azt mondhassa, hogy majd ő javítja a látogatottságot.
- A hírek természetéből fakad, hogy az ilyen típusú megnyilvánulásoknak van hírértéke, ezeket olvassa az olvasó, negatív közlések uralják a médiát.
- Ne uralják. A médiának nincs természete, az embereknek van természete. Ha valaki azzal akarja a kenyéradó gazdájának a tenyerét nyalogatni, hogy hülyeségeket ír, akkor gratulálok neki.

Látogatottsági adatok, forrás: OSZK

Év

Beiratkozottak száma

Helybeni kiszolgálások

e-mail kérdés/válasz

Internetes belépések

2005

46.818

212.818

Nincs adat

9.872.541

2006

43.242

210.726

4.624

13.874.222

2007

44.725

228.707

29.743

22.606.913

2008

53.504

291.483

85.798

24.057.263

2009*

53.588

325.996

104.935

26.695.864


- Ha kilencmillióról harmincmillióra növekszik az internetes belépések száma, azért ilyen adatokkal is be lehetne kerülni a hírekbe.
- A helyzetemben az a kérdés, hogy van-e valakinek érdeke a tényeket elhallgatni. Mondok egy példát. Azt mondja valaki, az OSZK költségvetése nem is olyan kevés. Ha összehasonlítjuk hasonló méretű európai könyvtárak költségvetésével, akkor nagyobb finanszírozást kapunk, mint az ukrán könyvtár, kevesebbet, mint a szlovák, vagy az osztrák könyvtár.
- Mihez viszonyítunk?
- Konkrét összegekhez viszonyítunk, beleértve az állományadatokat, a létszámot, olyan paramétereket mely a könyvtár nagyságát jellemzi. Ha a közlés itt megáll, akkor azt lehet mondani, hogy az országunk szegényebb, nincs nemzetpolitikája, nincs kulturális koncepciója. De ha megnézzük a költségvetés struktúráját, kiderül, hogy 85% a költségvetésünknek személyi kiadás és adó, 15 %-ból próbáljuk meg működtetni az intézményt, így már más az összehasonlítás.
- Ukrajnában?
- Ott is jobb a helyzet, 30% a működési kiadás, Ausztriában pedig 50%, ez lenne az egészséges arány. Persze ők is küzdenek problémákkal. A tényeket sokféleképpen lehet elmondani.
- Attól függően kinek az érdeke? A pályázatában aláhúzta, hogy nem foglalkozik intézményvezetői minőségében pártpolitikával, viszont pártpolitikus nevezi ki a mi országunkban a kulturális intézmények vezetőit. Az Ön nem megválasztása kinek az érdeke?
- A forgatókönyv egyik változata szerint politikai döntés született. Van egy olyan verzió, hogy megbántottam a miniszter urat, ezért bosszút kívánt állni.
- Mivel bántotta meg?
- Azért én többet feltételezek Hiller Istvánról, hogy személyes megbántódásból döntött egy intézmény vezetőjéről. Nem gondolom komolyan ezt a verziót.
- Beszélt Hiller Istvánnal?
- Nem. A mai napig (2009.12.08.) hivatalosan nem tájékoztattak a döntésről, ezt eljárási sérelemnek is tartom, tíz év elismert munka után nem áll velem szembe senki, hogy így döntöttünk.
- Olvasott az újságban egy MTI hírt, hogy jövőre már nem Ön irányítja a könyvtárat?
- Igen az Internetről tudtam meg, hogy nem engem választottak. De ezen nem lepődtem meg, mert hallottam már olyan leváltottról, akinek elvitték az irodájából a bútort, így tudta meg, hogy nem dolgozik tovább a közigazgatásban. Ehhez képest én még jól jártam, mert van pár hetem a költözködésre. De a vezetői megbízatás visszahívását is illene 30 nappal előtte közölni, ez sem történt meg.
- Ma, december nyolcadikán még senki nem kért Öntől egy átadási tervet, vagy folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást?
- Senki. Azt is csak informálisan tudom, hogy ki lesz az utódom január elsejétől.

- Nem tud az asztalra csapni, hogy azért ezt így nem engedem?
- Ez így megy Magyarországon, de ennek nem szabadna így lennie. Persze lehetne keménykedni, hogy itt maradjak január végéig. De van bennem egy pozitívan értelmezhető büszkeség, hogy nem szeretek ott dolgozni ahová engem nem hívnak. Arra készülök, hogy átadom a könyvtárat.
- Nem tudom Önről elképzelni, hogy december végén leadja a kulcsot és lesétál a várból.
- Persze érdekel mi lesz itt, de rossz vezetőnek gondolnám magam, ha azt hinném, hogy itt minden meg fog állni. Lesznek ügyek, amik eddig kevésbé fontosak voltak, most fontosabbak lesznek, fontosabb ügyek pedig kevésbé fontosak. De az intézmény nem attól működik, mert xy a vezető, hanem a szervezet maga működik jól. Arra nagy hangsúlyt fektettem, hogy kialakuljon egy belső nyilvánosság, jelenleg bármelyik dolgozó eléri az intranetet, megtalál mindent írásban, szerződéseket, utasításokat, szabályzatokat, szakmai beszámolókat, beleértve a költségvetést is. Minden dokumentum nyilvános, szóbeli ígéreteket az utóbbi időben nem tettem. Szeptemberig elkészült a következő évi munkaterv, azon nehéz lesz változtatni. A jövő évi szerződéseket megkötöttük, azt hiszem ezt tiszteletben fogja tartani az új vezető. Sajó Andrea a folyamatszabályozási grémium tagja mely a könyvtár összes munkafolyamatát átvilágította. Ha most belép egy új munkatárs megkapja a munkaköri leírását, mellé adunk egy folyamatábrát, ami a munkáját segíti. Kap egy grafikus ábrát, melyen rajta lesz, hogy Kiss Mancikától jön az információ, amit Kiss Pistának kell átadni. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan megy minden, de a dolgozó nem érzi elveszettnek magát. A folyamatszabályozást egy külső céggel végeztettük el együtt dolgozva az osztályokkal, ezekhez a teljesítménymutatókat most rendelik hozzá, - teszem hozzá országosan is, - a Könyvtári Intézet ezen dolgozik.
- Az átvilágítás során kiderült-e olyasmi, hogy ezen és ezen az osztályon 20 fővel kevesebb munkatárs is el tudja végezni a munkát?
- Mondok egy példát. Azt kérdezte a cég, hogy miért van kilenc helyen gyarapítási tevékenység? Nem értik. Miért nem egy helyen gyarapítanak egy könyvtárban? Logikusnak tűnhet, de el kellett magyaráznunk, hogy nem ilyen egyszerű. Megjelenik egy aukciós katalógus, ami tartalmaz könyveket, zenét, kisnyomtatványt, az érintett osztályok, megkapják és beszámolnak, hogy megvan-e, védjük–e, kell-e nekünk. Majd jön maga a gyarapítás, amit már nem az érintett osztály kollégája végez el. Rengeteg párhuzamosságra mondták, hogy ez nem kóser.
- Tíz százalékkal csökkent az OSZK alkalmazottainak a száma öt év alatt. Ez már a külső cég tanácsai alapján történt?
- 2006-ban építettünk le hatvan embert. Nyugdíjaztunk, kiszerveztük például a takarítást, meg kellett csinálnunk, mert veszélyben volt az intézmény.
- Meddig lehet csökkenteni a létszámot?
- Közgazdasági szemlélettel megközelítve, 450 ember elegendő lenne.
- Szakmai szemlélettel?
- Föl kellene töltenünk a meglévő státuszokat, de nem tudjuk, mert akkor nem tudnánk kifizetni a villanyszámlát. Egyébként minden közintézmény az engedélyezett létszám alatt működik, és a személyi költség megtakarításból fizetjük a rezsit, ez egy nyílt titok.

Táblázat: Az Országos Széchenyi Könyvtár főbb gazdasági adatai (MFt.) Forrás: OSZK
*-tervezet

Év

Dologi kiadások állami támogatási előirányzata//
teljesítés

Bevételek

Felújtási állami előirányzat//
teljesítés

Beruházási állami előirányzat//
teljesítés

Létszám

2005

548.900//629.981

130.100

19.500//58.241

20.900//37.334

558

2006

341.800//880.904

171.702

22.500//35.586

19.400//48.435

552

2007

290.000//827.873

217.611

21.500//69.243

19.800//65.938

532

2008

303.000//872.756

303.721

7.400//35.526

29.400//80.586

494

2009­*

256.000//811.855

310.886

0//39.320

29.100//115.933

494



A holnapi rész tartalmából: "Az elmúlt öt évben három elégedettségi vizsgálatot csináltunk, semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal. "

A hétfői rész tartalmából: "Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére."

2009/12/08

Poharas kávé



Ma Monok Istvánnál az OSZK főigazgatójánál jártam. A büfében műanyag pohárban adják a kávét, amitől bal lábbal kezdtük a beszélgetést. Az olvasható verzióért tessenek visszajönni a héten az oldalra, feliratkozni rss értesítőre, ésatöbbi.

Addig is kínálok egy darab, ma is aktuális olvasnivalót.

A Népszabadság című napilap 2006-ban a Nemzeti Digitális Adattárról írt. Monok István válaszolt, de nem közölte a napilap.

A Konyvtaros.com közli:
(pluszban kattintható hivatkozás a szövegben utalt 3k közleményre)

2009/12/06

Mikulás ünnep

A tiszta csizmás könyvtárosoknak és a nem tisztáknak is sok boldogságot kíván a Konyvtaros.com!

2009/12/03

Tervek

Monok István a Heti Válasznak:

- Mihez kezd januártól?
- Több tervem is van. De azt sem titkolom, hogy ha szakmai döntés alapján egyszer újra meghirdetik a főigazgatói posztot, újra megpályázom.

Házhozszállító könyvtár

Az eMagyarország videópályázat győri (Horváth Sándor Domonkos) és szegedi (Dobosné Brezovszky Anikó) könyvtár kisfilmje a pályázati kiíró engedélyével: Remélem a youtube értékeli a nonprofizmust, azaz nem törli a videókat.


Kiváló szakemberek

Sajó Andrea a Népszabadságnak nyilatkozott, sajnos a megbeszélt találkozónkat lemondta, új időpontra várok. Ígéret van.

"Az OSZK-ban kiváló szakemberek dolgoznak, de nincs mindenki a számára legmegfelelőbb helyen. A gyarapítást tervezhetőbbé kell tenni, és mindenképpen szükségesnek látom az olvasótermi állomány felfrissítését, kibővítését. A hatékony digitalizáláshoz pedig ütemtervre, együttműködésre és profizmusra van szükség. Ami az állományvédelmet illeti, nagyobb gondosságot és odafigyelést várok, hiszen a nemzeti könyvtár egyik fő küldetése az itt lévő anyag őrzése, megóvása."

2009/12/02

élet és könyvtár reblog

Dani blogban kérdezett a FSZEK-től, kommentben jött a válasz.
Klogtörténelmi esemény, itt a helye a gyűjtőben:

EK KLOG reblog:

Jó napot, Sándor Tibor vagyok.
Visszahallgattam magamat, hogyan is fogalmazhattam, mert bizony az itt olvasható kérdések legtöbbjéből valahogy nem ismertem rá a nyilatkozatom irányára. Meghallgattam, s ugyan voltak benne pongyola megfogalmazások, meg 15 perces beszélgetés 6-7 percre szükséges vágása is okozhatott pontatlanságot, azért abban biztos vagyok, hogy a kérdésfeltevésben több a rossz tapasztalatok rávetítése, mint a jogos számonkérés. Mindegy, ilyesmin nem érdemes vitatkozni, inkább a tárgyra, lássuk a kérdéseket!

• Miért nem érzik még mindig, mennyire ciki a “Tudásdepó Expressz” elnevezés?
Raktár + száguldás = képzavar vagy merész képzettársítás. Ízlés dolga. Cinikusan hangzik, de ez legyen a legnagyobb bajunk.

 Mik a döntési mechanizmusok, miért a digitális dokumentumkérés beérkezésekor indulnak el? (Miért akkor kell elindulniuk, miért nincsenek meg előre?)
Először is: éppen az a fejlesztés egyik feladata, hogy legyenek előre körülírt, sztenderd döntési mechanizmusok a különböző megrendelések során felmerülő eshetőségekre, s az ebből következő folyamatokra. De az, hogy melyik lép érvénybe, arról valakinek, egy humanoidnak kell majd mindig dönteni. Egy több milliós katalogizált dokumentumállomány és több százezres számítógépes szakbibliográfia adatai alapján sok milliónyi cikk, tanulmány, könyvrészlet, plakát, fotó egyikére érkezik igény. A mérlegelés néhány szempontja: van-e már belőle digitális példány, vagy most kell elkészíteni? A kért dokumentum fizikai tulajdonságai és állapota alapján másolható-e, s ha igen, milyen eszközzel? Milyen szerzői jogok vonatkoznak rá? Ennek alapján az elkészítendő dokumentumra milyen hozzáférést (és ennek megfelelően beállított PDF-fájlt, felbontású és típusú képfájlt ) szabad legálisan biztosítani? Érdemes-e a kérésre felfigyelve az egész kiadványt digitalizálni? Esetleg a szerző többi munkáit is. (Háttérben statisztikai programrészek futnak.) Továbbá: ki a távoli megrendelő, a felhasználónak milyen jogosultságai vannak, kell-e térítést fizetnie a szolgáltatásért, mennyit, milyen pénzügyi megoldással, kell-e szerződni vele (pl. ha közlésre, kereskedelmi célra akar rendelni).
Ezek mindennapi munkaműveletek egy nagykönyvtár személyes használatakor, ezt kell modellezni a távhasználathoz, és a folyamatból minél többet egyszerű számítógépes tranzakciókká alakítani, hogy a felhasználó számára az egész minél gyorsabb és akadálymentesebb legyen.

• Mennyi a viszonylag rövid időn belül?
Na ez az, aminek a normáit a szabályozás és a gyakorlat során ki kell alakítanunk. Ez is a projekt része. Azt azért tudni kell, hogy az ilyen támogatásokból csak szolgáltatás kereteinek kialakítására lehet pénzt kapni, a működtetésre, a nyilván megszaporodó megrendelésekkel kapcsolatos munkákra nem. Tehát saját erőnkből, átszervezéssel kell kialakítanunk olyan munkaköröket (döntés, szkennelés, OCR, minőség ellenőrzése) amire korábban nem volt ember. Meg persze nem is lesz új munkaerő, ezzel kapcsolatban jelenleg nincsenek illúzióim. Egy biztos: az egésznek csak úgy van értelme, ha kiváltja a bürokratikus vacakolásokat, és az anyag kiszámíthatóan, garantált idő alatt jut el ahhoz, aki kéri.

• Mi jogosítja fel a könyvtárat, mint olyat (illetve az ott ülő könyvtárost), hogy eldöntse, mit kaphat meg az olvasó és mit nem? (Széljegyzet: erre miért nincsen egy MKE Etikai Kódex-jellegű nyilatkozat a könyvtáraknak?)
Alapvetően az állomány fizikai védelme és a szerzői jog a mérlegelés tárgya. Erre pedig a könyvtári törvény és a szerzői jogról szól törvény „jogosítja fel”, hogy pontos legyek: kötelezi a könyvtárakat.
Szinte látom, amint TD fejében megképződik a ”kopasz cenzor” figurája. Én viszont egy könyvtárost látok, akinek ismernie kell a szerzői jogot, utána kell néznie a szerzők, közreműködők, életrajzi adatainak, kézbe kell vennie a kiadványt és felmérnie, mit bír ki másoláskor stb., lásd, mint fent. Meg a többi kollégát, akik az eddigi feladataik és ügyfeleik mellett új tennivalókkal és új, távoli ügyfelekkel is foglalkoznak. Meg egy az integrált könyvtári szoftverhez kapcsolt programcsomagot, ami ebben segíti őket. És szeretnék majd látni új felhasználókat is, akik elégedetten csettintenek, mikor a gépükön megjelenik- utazás, levelezés, ODR stb. nélkül – a kért anyag.

Széljegyzet: az Etikai Kódexet az MKE megbízásából néhány nagy tapasztalatú szakember dolgozta ki, majd széles és hosszas vita- és egyeztetés követte. Esküt nem tettünk rá, de ezt sokan szakmai- erkölcsi krédónként fogadtuk el, mindegynek gondolván, hogy épp melyik könyvtárban gyakoroljuk. A többiről az egyes könyvtárak szabályzatokat alkotnak, küldetésnyilatkozatokat és stratégiákat tesznek közzé. Nem kötelező elhinni, hogy azokat komolyan is gondolják, de aki nem hiszi el, az miért hinné el, ha a könyvtárak még külön kódexekben is fogadkoznának.

• Miért még mindig könyvközpontú az információszolgáltatás alapszemlélete?
Ezt a kérdést az adott összefüggésben nem értem egész pontosan, legalábbis nem is tudom, hogy a rádióriport melyik részére reflektál. Mindenesetre a mi könyvtárunkban az információszolgáltatás egyaránt történik papíralapú kiadványok és on-line vagy egyéb elektronikus források segítségével, személyesen, telefonon, e-mailben, chattel, dokumentumok és információk átadásával egyaránt. Hogy ebben még könyv még némi szerepet kap? Hát istenem. Itt tartunk.

• Miért kell a Google könyvdigitalizáló projektjét állandó jelleggel kicsit fentről megítélni?
Nem állt szándékomban így nyilatkozni, utólag sem tudom, hogy mit tűnt fölényeskedésnek. Három alternatívát szemléltettem, a „nagykanállal” meregetőt, a prekoncepciókat alkotót, és a konkrét igényekre reagálót. Egyiket sem minősítettem, csak azt mondtam, hogy egy közkönyvtárhoz ez utóbbi áll közelebb, és a konkrét fejlesztés ennek a gyakorlatát alakítja ki. Ha a hangsúlyban volt valami, akkor elárulom, hogy a vágatlan verzióban olyasmit mondtam, hogy a Google, mint valami exkavátor halad ellenállhatatlanul előre a könyvtárak raktárainak a mélyén, és ennek kapcsán elmosolyodtunk – a riporter és én is. Talán ez a mosolygás „hallatszott” ki. Egyébként azt is hozzátettem, hogy a Google-nek hála olyan magyar könyvek is fent vannak a neten, amelyekről én magam azt gondoltam, hogy hazai könyvtárak még sokáig nem tennék fel, mert a digitalizálandó művek képzeletbeli időzítési rangsorában valószínűleg hátrébb sorolódnának. (Hirtelen Kőrösi József 19. század végi pesti statisztikái jutnak eszembe, ez aligha szerepel a Hungarológiai alapkönyvtárban.) Nagyon is örülök a Google aktivitásának.
Szerintem bírálómnak inkább az a gondolat „csípődött be”, ami a könyvtárak válogató, minősítő, megőrző, tudáskanalizáló szerepének átmentéséről szólt az internetes korszakban.
Ez ügyben én is tudathasadásos vagyok, sok kolléga a tanúm rá, hogy az idegeiket szoktam borzolni azzal, hogy a feleslegessé válásunk víziójával ijesztgetem. De ugye az nem hiba, ha egy rádióinterjúban, szakmai szereplőként, nem ezt hangsúlyozom?

• Miért hisszük azt, hogy a könyvtár katalógusa integrált rendszer?
Az interjú elején utaltam rá, hogy a könyvtári technológiai integrációja 10-15 éve tartó folyamat (sőt több), hogy számítógépes rendszer kapcsolja össze a munkaműveleteket. A katalógus mellett megemlítettem a szerzeményezést, a kölcsönzést, olvasói adatok nyilvántartását. Ehhez persze még egy sor folyamatot hozzávehetünk, pl. a pénzügyi tranzakciókat, a statisztikát vagy mondjuk a szakbibliográfiák készítését. És most a digitális archívumot és az e-dokumentumküldést. Hogy ebben központi szerepe van a katalógusnak, az gondolom, természetes.

• Ha már 10-15 éve zajlik a könyvtári tevékenységek, állományok integrálása, miért ott tartunk vele, ahol?
Csak azt tudom, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hol tart. Az előbb jelzett munkaműveletek igen sok részfunkcióra bonthatóak, és valamennyi tagkönyvtárra (57-re), az kisnyomtatványokon és jórészt a fényképeken kívül a teljes állományra (3 millió körülire), a könyv- és folyóirat rendelésre és vásárlás egészére, valamennyi olvasóra (275 ezerre) kiterjednek. Plusz a tranzakciók több száz féle statisztikai elemzésére, amit figyelembe veszünk például a pótbeszerzésekkor, a szabadpolcos és a raktári állomány átmozgatásakor. Kívülről talán kevésbé látszik, hogy ez mennyi részművelet és adat integrációját jelenti, akit közelebbről érdekel, módot találhat ennek megismerésére.
Sok minden hiányzik persze. És sok mindent számon lehet még kérni. Csak azt nem értem, hogy amikor egy sokak által igényelt és eddig a mi repertoárunkból teljesen hiányzó kényelmi szolgáltatás kialakításába kezdünk, miért is következik abból az a sok szkepszis, amit a kérdések sugallnak, illetve állítanak?
Üdvözlettel: Sándor Tibor

2009/12/01

A könyvtáros csaj nagyon rendben van


Britney Spears könyvtárosszemüvegben búcsúzott ausztrál rajongóitól.

Librarian is a Brit of alright
(Bit of alright -rendben van- és a Brit - Britney - of alright - címadási trükkfelvétel)

Az újságíró megjegyzi, hogy ilyen jó könyvtáros csajt még nem látott az olvasóteremben. Pedig a királyságban is rengeteg magyar van.