Csend a twitteren

Dani osztott meg egy darab listát az amerikai csiripelő, twittelő könyvtárakról. A legnépszerűbb New York Public Library 1313-szor csiripelt, 2010 február 28-án húszezer-nyolccvanegyen-en követik.

Belehallgattam az itthoni csiripzajba. A fiam délutáni alvásideje alatt és felett fél órát töltöttem kereséssel. Ennyi:

Justh Zsigmond Városi Könyvtár Orosháza 378 csirip 76 követő

MOME Könyvtár Budapest 135 csirip, 101 követő

Egyetemi Könyvtár, Szeged 30 csirip, 21 követő

Városi Könyvtár, Csorna 3 csirip, 6 követő

Egressy Béni Könyvtár, Kazincbarcika 1 csirip, 7 követő

OSZK, Budapest nulla csirip, 32 követő

Kőrösy SZKI Könyvtár nulla csirip 14 követő

Krúdy Gyula Városi Könyvtár Várpalota nulla csirip, 7 követő

Kedves csiripelő könyvtárak jelentkezzetek a listára ingyen!

zene:

Másnaposok

Téma: Könyvtároshallgatók alkoholfogyasztási szokásai
Tájékoztat: W. Kovács Ágnes könyvtároshallgató

Konyvtaros.com: Mit kérsz?
W. Kovács Ágnes: Száraz fehér bort.

(az azonnali kérdés tegnap készült a Bem moziban)

zene:

Eljuttatjuk az intézményekbe

Téma: Márai Program
Tájékoztat: Kormos Sándor - ügyvezető igazgató Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Konyvtaros.com A Könyvtárellátónak milyen feladata lesz a Márai Programban?
Kormos Sándor: Mi leszünk a technikai lebonyolítók, akik a rendeléseket begyűjtik a könyvtáraktól és a kiadóktól beszerzett könyveket eljuttatják az intézményekbe. Még nem kötöttünk szerződést az NKA-val, tehát addig, amíg a legapróbb részletet nem ismerjük, ennél bővebben nem nyilatkozunk, hiszen ez nem lenne korrekt.

zene:

Bezárt a szépség

A világ legszebb olvasótermét csak üvegtetőt javító szakmunkások láthatják a magasból.

Nyitás: május 13. Forrás: ELTE EK

Fotó: Kovács Tibor
Koncepció: dtp

Zene:

Klassz akció

Téma: Csoportos pert lehet indítani a könyvtárak ellen, ha nem nyújtanak megfelelő szolgáltatásokat.
Tájékoztat: Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató, szakjogász

Konyvtaros.com: Olvasótársaimmal közösen is beperelhetjük az OSZK-t, mert nem vagyunk megelégedve az olvasóterem fényviszonyaival?
Horváth Sándor Domonkos: Egyelőre nem, mivel a Pp. módosítás még nem lépett hatályba, sőt jelen pillanatban még sem aláírva, sem kihirdetve nincsen. Ha ezek megtörténnek, akkor lehet továbblépni. De ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy több minden miatt lehet perelni, hiszen csoportosan is csak akkor perelhetők az alperesek, ha egyébként egyénileg perelhetők. Tehát amennyiben Darvas Tóth Péter OSZK-val kapcsolatos keresetét amúgy befogadná a bíróság, akkor a törvénymódosítás hatályba lépését követően befogadja úgy is, hogy többen, csoportosan (pertársaságban) indítanak pert. Ez a költségek megosztása miatt érdekes, hiszen amíg egyvalaki nem tud mondjuk megfizetni egy ügyvédet, illetve az illetéket, addig mondjuk egy ezerfős pertársaság esetén ezek a költségek megoszlanak. A kérdés az, hogyan szerveződnek ezek a pertársaságok, és tudni kell azt is, hogy jogi képviselő alkalmazása kötelező ebben az esetben. Ezek az ügyek a megyei (fővárosi) bíróságokon indulnak. Amúgy nem újdonság ez a fajta kollektív perlés, az amerikai jogrendszer régóta ismeri, ún. class action néven.
Egyszóval: az perelhető aki eddig, csak demokratikusabban és gazdaságosabban. Ha én perelgetném a könyvtárakat, akkor ehelyett inkább az általános szerződési feltételek megtámadhatóságának oldaláról közelítenék - elégedetlenségem esetén.

zene:

Kiadói portalanítás

Indul a legújabb olvasáskultúra fejlesztő vállalkozás, a Márai Program. Az első évben 900 millió forintnyi szerencsejátékadóból támogat a program könyvkiadókat, könyvterjesztőket, könyvírókat, könyvtárolókat és persze olvasókat. 100 millió forintba kerül a promóció és a projektbonyolítás. A köteles példány intézményének újraértelmezéséről is lehet akár szó, tíz fős "Márai testület" választja ki, hogy milyen könyvek kerüljenek a könyvtárakba. A kiadók el nem adott, porosodó kötetei a könyvtárakba, onnan az olvasókhoz kerülhetnek.

Illusztráció:
A Márai Program egyik aktivistájának beszédeiből válogattam:

Zentai Péter László Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 2009.12.18. Meggyőződésünk, ha ez az új NKA-pénz közvetlenül a könyvtárakhoz kerül, és így a máshonnan kapottal összekeveredhet, ellenőrizhetetlenné válik a program lebonyolítása, eredményessége, átláthatósága

Zentai Péter László - 2010.01.12.
Igen csúnya szóval tartalomszolgáltatónak nevezik mindazokat, akik az oldalakat feltöltik a világhálón, pedig igazán közlésre érdemes értékeket az írástudók, írók, tudósok, művészek „szolgáltatnak”.

Zentai Péter László - 2010. február 1.
Mára világossá vált, hogy a kezdeményezés januárban nem tud elindulni, sőt a közeljövőben valószínűleg nem.

a könyvtárak ne közvetlenül szerezzék be a köteteket, hanem egy lebonyolítón keresztül

Néhány hónap múlva választások lesznek, sajnos egyre kevesebb a remény arra, hogy a az új döntéshozók már egy sikeres intézkedéssorozatként tekintsenek a Márai-programra. Így az egészből nem marad más, mint egy szép elképzelés

Zentai Péter László 2010. február 22.
Ilyen mértékű kulturális program a közgyűjteményi intézményrendszerben a rendszerváltás óta nem indult

Zene:

Monok István bíróságra bízza

Téma: Dr. Monok István keresettel fordult 2010. január 8-án a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, az OSZK és az OKM ellen a főigazgatói pályázat érvénytelenségének megállapítása ügyében.
Tájékoztat: Dr. Monok István

Elindítottam a pert, mert ha tőlem joggal várják el, hogy minden törvényi és egyéb jogszabályi helyet tartsak be a munkámban, akkor a OKM is tarsa be a formai előírásokat is. Ha nyerek, nem helyeznek vissza, hanem a bíróság megállapítja, hogy az eljárásban formai hibák voltak, ezért megsemmisíti a pályázat eredményét. És egyben kötelezi a minisztert (akár ki is lesz), hogy folytassa le újra az eljárást. Hogy akkor pályázok-e, vagy nem, azt akkor kell eldöntenem.

zene:

Kicsoda Kardos András?

Könyvtári adatbáziskezelő szofverekről élvezetes vita olvasható a könyvtárosok szakmai fórumán. Kardos "főkolompos" András, fejlesztővel januárban beszélgettem az UTCA-ról, KONYVTAR.HU-ról, MOKKA-ról, ODR-ről. Füzessi Károly is jelen volt aki, a konyvtar.hu-val foglalkozik.

Az interjú közlésével csúszunk, mert átrágjuk, aktualizáljuk, finomítjuk, durvásítjuk a beszélgetést.

Kardos András a kép jobb szélén, Füzessi Károly a kép bal szélén álldogál.

zene:

Anti-Katalist indult

Takács "könyvtáros terelő juhász" Dániel, facebook felé vezeti a kortárs könyvtárosokat:

Már vagyunk szépen, könyvtárak, szervezetek, könyvtárosok, nosza, akkor csináljunk egy nagy közös könyvtáros csoportot. Lehet belépni, anti-KATALIST-ezni, megosztani, magunkat jól érezni.

Forrás: Ek.klog.hu

Közös Katalógus?

A blog jobbik hasábjában zárt kérdéssel kutatom a közvéleményt. --------------------->

A Magyar Országos Közös Katalógus rokonszenvmutatója érdekel.

MOKKA? Igen - Nem.

Tessenek kattintani. --------------->

Daninál találják a szakmaibb kérdéssort, ha itt végeztek oda is tegyék meg ikszeiket.

Hangtárnoktól megirigyeltem a zenét, mostantól "bejegyzésillusztrálási" tesztidőszakot vezetek bele a blogba.

Nagyon durva lejárató kampány?

Ma elkértem Gyüre Pétertől az e-Corvina Kft jogi képviselőjének elérhetőségét, mert a konyvtaros.com-on az e-Corvina Kft-t is érintő dolgozat fog megjelenni. Így tervezzük.

Azért gondoltam ezt ide felvésni, mert Gyüre Péter a könyvtárosok szakmai listáján közölte, hogy ezentúl a jogi képviselője illetékes e-Corvina Kft. ügyben.

Sajnálom, hogy Gyüre Pétertől nem fogom megtudni, hogy miért félti 40 munkatársa egzisztenciáját:

"Az elért eredményeink után számomra a legnagyobb felelősséget annak a 40 család jövőjének biztosítása jelenti, melyek családfenntartói az e-Corvina sikereihez munkájukkal eddig hozzájárultak - Gyüre Péter"

update: Gyüre Péter válaszában nem adta meg a cég jogi képviselőjének elérhetőségét.

Állományban tartó hadművelet

Téma: Várpalotán arra buzdítják az olvasókat, hogy kölcsönözzék ki azokat a könyveket, melyeket eddig még soha nem kölcsönöztek ki. Blogban természetesen, hol máshol.

Tájékoztat: Volekné Temesi Zsuzsanna, könyvtáros

Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A TextLib integrált programból "adatbányászattal" nyertünk ki számos érdékes és megfontolásra érdemes statisztikai adatot, a "ki nem kölcsönzött könyvek" egyike azoknak.
Konyvtaros.com: 376 darab könyv nem érdekelte a tavaly előtti beszerzésből az olvasókat. Mekkora hányada ez az éves beszerzésnek?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A 2008. évi beszerzés darabszáma: 1926, tehát körülbelül 20 %-át ez idáig még nem kölcsönözték ki az olvasóink.
Konyvtaros.com: Nem elégedettek ezzel a kölcsönzési mutatóval?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A lista mutatja, hogy milyen művek iránt volt csekély az érdeklődés, s csináltunk olyan statisztikát is, ahol a soha nem kölcsönzött műveket állományonként, ill. a tartalom fő jellege szerint csoportosítottuk.
Konyvtaros.com: Amilyen "típusú" könyveket nem kölcsönöztek, azokból nem rendelnek a jövőben? Készült értékelés, stratégia?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: Egyrészt valóban meg kell vizsgálnunk, hogy miért nem kölcsönözték eddig soha - tényleg nincs rá igény? -, azonban a hozzáállásunk más: keressük a módokat és eszközöket az inaktív állomány népszerűsítésére (pl. 2007-2008-ban női olvasópályázatot hirdettünk a helyi Írisz Nőegyesülettel közösen, nagy sikerrel, és kb. 10 év óta szervezünk gyerekeknek olvasópályázatot Olvasólámpa címmel. Részt vettünk a "Veszíts el egy könyvet" játékban is. Egy újabb aktuális pályázatunkra is utalhatnék: "Az irodalom képbe kerül", ahol a fiatalokat buzdítjuk arra, hogy fotók vagy montázsok segítségével örökítsék meg az általuk kiválasztott mű részletét, fejezetét, pillanatát, az olvasó érzéseit.

Budai László és Kertai László írása részletesen szól arról, miért hasznos eszköz az állománykontrolling a beszerzésre fordított összegek hasznosulásának vizsgálata szempontjából. Ennek tapasztalatai alapján igyekszünk a jövőben újabb - jó értelemben vett - "kampányokat" szervezni, hogy az értékes ifjúsági és gyermekirodalom, s a hasznos szakkönyvek ne porosodjanak kihasználatlanul a polcokon...

A beszélgetés Skype eszköz segítségével készült.

Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Kedden: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap előtt: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Tegnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"

Konyvtaros.com - Az OSZK nevén fotómegosztó, videómegosztó, linkmegosztó és twitter oldal is regisztrálva van.
Sajó Andrea - Ezek korábban egyéni akciók voltak, én azonban szeretném ezeket hivatalossá tenni. Ezek az eszközök remek lehetőségek egy kulturális intézménynek, tehát mi is el fogunk indulni a közösségi oldalak irányába. Lesz a nemzeti könyvtárnak blog oldala is, amiben leírjuk, mi történik, miért van így, miért jó, mit lehet még tenni, mik a terveink, mit szeretnénk. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak is van blog oldala, rendszeresen belenézek. Nem kell félni ezektől az eszközöktől, használni kell őket.
Konyvtaros.com - A felhasználóknak és/vagy a könyvtárosoknak szolgáltat inkább az OSZK?
Sajó Andrea - Szerintem nem kell elkülöníteni, hogy kiknek szolgáltatunk. Teljesen mindegy, hogy egy könyvtárnak adunk tájékoztatást egy általa keresett könyvről, vagy egy felhasználónak adjuk ugyanezt azt információt. A szolgáltatásra kell tenni a hangsúlyt. A nemzeti könyvtár országos intézmény, mégis nagymértékben Budapest központú. Egy zalaegerszegi olvasó nagyon nehezen fog feljönni és kevés az esély arra, hogy beiratkozzon. Ezért meg kell teremteni az online beiratkozás lehetőségét, elektronikus fizetési móddal támogatva, így a távoli olvasó is használhatja azokat a szolgáltatásokat, melyek eddig csak a belső hálózaton voltak elérhetőek.
Konyvtaros.com - Mikor lesz bankkártyás fizetés? Mikor tudok Tiszafüredről Interneten rendelni dokumentum másolatot úgy, hogy átutalok 43 Ft-ot az OSZK-nak, ők pedig küldik a file-t E-mailen?
Sajó Andrea - Sajnos ez nem csak az OSZK-n múlik. Ha lehetne, én már holnap bevezetném. A Magyar Államkincstár jelenleg nem támogatja a nem utólagos, átutaláson alapuló elektronikus fizetést. Azt pedig nem mondhatjuk az olvasónak, hogy majd három munkanap múlva elolvashatja a fizetős dokumentumot, ha megkaptuk az államkincstártól a visszaigazolást. Meg kell keresni azt a megoldást, ami lehetőséget nyújt az azonnali online fizetésre. Így lehetne salgótarjáni, debreceni, zalaegerszegi olvasónk is, aki ott van a lakásában, de ugyanúgy látja azt a digitális szférát, mintha itt ülne egy gépnél.
Konyvtaros.com - Lesz közös digitalizálási stratégia?
Sajó Andrea - Együttműködéssel sok mindent meg lehet oldani. Nyilvánvalóan nem lehet elvárni a nemzeti könyvtártól, hogy mindent egyedül digitalizáljon. Olyan együttműködést kell kialakítani, ami mind a munkát, mind a szolgáltatást, mind a bevételt megosztja. Így sokkal több munkatárs aktivizálható, s eredményeket is gyorsabban lehet elérni. Legyen meghatározva, hogy ki mit dolgozzon fel, és egy közös kalapba kerüljön be az összes digitalizált dokumentum. Felejtsük el az öncélúságot és az intézmény egyéni érdekeit. Ne magunknak dolgozzunk, hanem a felhasználónak. Persze egy könyvtár sok olyan dolgot is csinál, ami a felhasználó számára értéktelennek tűnhet. Ilyen például a feldolgozás mélysége, a tökéletes dokumentumleírás. A érdeklődők többsége csak azt akarja tudni, hogy a Kőszívű ember fiaiból van-e valahol, és nem érdekli, hogy ez hányadik kiadás, milyen kötésben. Ez számára teljesen lényegtelen. Mi mégsem adhatjuk lejjebb a minőséget. Ugyanakkor látható egy olyan igény erősödése, amely a felhasználók számára érdekes, ám a könyvtárak nem akarnak foglalkozni vele. Gondolok itt például a felhasználói kommentekre, könyvespolcokra, könyvajánlásokra stb., melyekkel Kardos Andrásék foglalkoznak. Változik a világ és változnak az igények. Erre nekünk is oda kell figyelni.
Konyvtaros.com - A könyvtárak nem fognak örülni, ha kevesebb könyvet kell szakozniuk. Kevesebb dokumentumot tudnak majd helyben szolgáltatni, mert otthon is hozzájuthat a könyvtári áruhoz a felhasználó. Ez akár létszámleépítésekhez is vezethet.
Sajó Andrea - Ettől nem tartok. Feladat mindig lesz. S a munkamegosztás is arra irányul, hogy a könyvtárak együttesen kezdjenek bele országos szolgáltatások megvalósításába. Mindenkinek tudnia kell, hogy mik a célok, és hogyan szeretnénk ezt megvalósítani. A nemzeti könyvtár nem akar, de nem is tud mindent egyedül megoldani, koordinátorként azonban működnie kell. Nincs kapacitásunk arra, hogy mindent mi digitalizáljunk. Nem is tudnánk, és miért kellene nekünk digitalizálni azt, ami egy másik könyvtárban is megvan? Koncentráljunk arra, ami nincs meg máshol. Kezdjünk hozzá azok digitalizálásához. A helytörténeti dokumentumokat is ott kell digitalizálni, ahol vannak. Ehhez az kell, hogy az OSZK kézbe vegye az országos digitalizálást, elkészítsen egy felmérést, amelyből kiderül, hogy mi van meg digitálisan az országban, azaz ki mit digitalizált az elmúlt években. Nyilván lesz olyan, ami már most többször került digitalizálásra. Meg kell nézni, melyik a legjobb, és azt megtartani a közös tárban.
Konyvtaros.com - El lehet készíteni arról egy riportot, hogy 2010 februárjában hogyan áll országos szinten a digitalizálás?
Sajó Andrea - Szerintem elkészíthető. Szeretném ezt is elindítani. Először mérjük fel, hogy mi van az ország könyvtáraiban digitalizálva, és ha ez megvan, akkor készítsünk el egy tervet, hogy miket kell és lehet még digitalizálni, milyen ütemben, és ki fogja megcsinálni.
Konyvtaros.com - Csernus könyvének feldolgozásával, vagy Móricz Zsigmond könyvével lehet jobban haladni?
Sajó Andrea - A szellemi tevékenység mérése mindig problémás, mint ahogy az információ szolgáltatás mérése sem egyszerű. Ki dönti el, mennyit ér az az információ, amit én nyújtok. Kinek mennyit. Természetesen vannak irányszámok, mutatók, amelyek alapjául szolgálhatnak a teljesítmény mérésének. De ha belegondol abba, hogy egy címleírónak egy nap mondjuk le kell írni 50 dokumentumot, az egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható. Hiszen ha ebből az 50-ből 47 ószláv nyelvű, azt nem lehet ugyanolyan tempóban leírni, mint például Csernus Imre most megjelent könyvét. Tehát itt is, a számoknál is differenciálni kell, hogy miből kell annyit leírni. Vagy ugyanígy az olvasószolgálat. Mondjam meg, hogy hány dokumentumot kell egy óra alatt kiadni? Hány embert kell tájékoztatni? És ha nem jönnek be annyian, akkor a kolléga nem teljesítette a számokat?
Konyvtaros.com - A minisztériummal mikor kezdődnek el a tárgyalások a pénzről?
Sajó Andrea - A pénzről állandó tárgyalások folynak. A minisztériumban is nemrég volt váltás a Könyvtári osztály élén, sok dolgot meg kell beszélnünk. Az OSZK közintézetté válása újabb feladatokat és számos kérdést hoz magával. Ha bevételt akarunk, ahhoz be is kell fektetni, s ha bizonyítani tudjuk, hogy a terveink nyereséget hoznak, nyilván nagyobb lesz a fogadókészség arra, hogy több pénzre van szükségünk.
Konyvtaros.com - Már volt női vezetője a nemzeti könyvtárnak. Két cikluson keresztül, 22 évig vezette az intézményt. Ön mennyire tervez?
Sajó Andrea - Jelenleg öt évre tervezhetek, utána újra pályázatra kerül sor. Úgy vélem, két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni, ennyi idő alatt valóban remek dolgokat lehet véghezvinni. Az, hogy az ember utána képes-e megújulni, újdonságokat bevinni, ezt el kell dönteni 10 év múlva. És ha nincs semmi új ötlet, kiveszett a lendület vagy a tűz, akkor át kell adni a stafétabotot. Biztos vagyok abban, hogy lesz valaki tíz év múlva, aki rendelkezik annyi szakmai tapasztalattal, ismerettel, ötlettel, hogy képes ismét új irányba vinni a nemzeti könyvtárat.
Konyvtaros.com - Tíz év múlva hol találkoznánk, hogy folytassuk az interjút?
Sajó Andrea - Ha azt kérdezi, hogy lesz-e új nemzeti könyvtári épület, arra nem tudok válaszolni. Tervek vannak rá. Ha költözni kell, mindenképpen egy központi helyet szeretnék, ami könnyen elérhető, s igazi kultúrközpontként működhet. Kérdés, hogy van-e erre lehetőség. A következő években el fog dőlni, hogy otthonunk marad-e a Budai Vár.

Szakmai kényeztetés

Márciusban Győrbe látogat személygépkocsival a Konyvtaros.com.

Horváth Sándor Domonkos mutatja majd meg azt, amit meg kell mutatni a győri könyvtárazásból. Fotózok, dumálunk, bort iszunk és bort is prédikálunk. Ez a terv.

Azért írom az információt ide bele külön bejegyzésileg is, mert a katalisten olyat olvastam tőle, hogy belepirultam vörösre:

HSD: Gyökeresen kell változnunk ahhoz, hogy hosszabb távon fennmaradjunk. Nem vagyunk hozzászokva ahhoz az ütemhez, ahogyan az információ- technológia és vele együtt a társadalom is átalakul. Nyilvánvaló, hogy nem is tudunk teljesen alkalmazkodni ahhoz, tehát amellett, hogy igyekszünk rugalmasak lenni, nyitottnak is kell lennünk a kevésbé változó, de kiszámítható igényekre is, mondjuk olyan térré kell válnunk, ahol a felhasználó kimondottan jól érzi magát, közösségi életet élhet, miközben különböző "szakmai kényeztetéseket" vesz igénybe.

Katalist

Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Tegnapelőtt: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"

Konyvtaros.com - Hol tart az átadás-átvétel? Emlegeti Monok Istvánt néha?
Sajó Andrea - Ostobaság bármilyen vezető részéről az elődjében keresni a hibát. Ez nem így működik. Akkor és ott voltak adott helyzetek, amit meg kellett oldani. Ezek jelenleg adottságok. Az ember vagy tud változtatni, javítani, más irányba vinni, vagy nem. Egy kisebb fokú átszervezés természetesen várható, hiszen közintézetté válunk, és ezért hatékonyabbá kell tenni a működést. Jelen pillanatban például három helyen is folyik digitalizálás. Ez olyan erőforrás pazarlás, amit nem engedhetünk meg magunknak. Tehát ésszerűsítések lesznek. Hiszek abban, hogy akkor fog igazán jól működni az OSZK, ha mindenki azon a poszton van, amire ő a legalkalmasabb, amit a legjobban szeret csinálni, amihez a legjobban ért. Így sokkal hatékonyabban fog dolgozni, tehát a munka is jobb lesz, a légkörről nem is beszélve. Ezért nagyon szeretném a belső pályáztatást sokkal aktívabbá tenni. Ha valahol, valamilyen területen segítségre van szükség, akkor igenis induljon el a vándorlás. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni az a retrospektív feldolgozására, ki kell alakítani egy olyan csapatot, akik csak ezzel foglalkoznak majd. Honnan lehetne máshonnan szerezni szakembereket, mint a saját embereinkből, akik ismerik az állományt? Aki ebben a munkakörben szeretne dolgozni, kapja meg a lehetőséget, és dolgozzon ott.
Konyvtaros.com - Mennyire ismeri a munkahelyét?
Sajó Andrea - Az elmúlt két év alatt nagyon sok területet megismertem. Három különböző területen is dolgoztam. Amikor a Tájékoztató osztályról eljöttem, a következő terület vezetését csak 4 hónapra, átmenetileg vállaltam el, mert más terveim voltak. Viszont nagyon jó volt, hogy megismerhettem a retrospektív bibliográfia készítés folyamatát és problémáit. A harmadik terület közelebb volt a képzettségemhez, az országos lelőhely nyilvántartás jövőképét kellett kialakítani. Amit nem ismerek, azt igyekeztem átnézni, mélyebben megismerni. Elmentem több helyre, és személyesen körülnéztem. Kíváncsi vagyok, mit és hogyan csinálnak. Az első összdolgozói értekezletet bemutatkozással kezdtem. Sokan ismertek engem, ám voltak, akik nem. Úgy vélem, a kollégáknak tudniuk kell, hogy a főigazgató milyen kompetenciákkal rendelkezik, honnan jött, mit dolgozott, milyen tapasztalatai vannak. Szerintem ez lényeges. Nem kedvelem a folyosói pletykákat, nyíltságra törekszem.
Konyvtaros.com - Őszinték a kollégák? Van véleményük?
Sajó Andrea - Igyekszem megismerni a véleményeket. Meghirdettem a "nyitott ajtó" elvét, és kértem, hogy akinek jó ötlete van, keressen meg, mesélje el. Jönnek a hozzászólások. Telefonon is, otthon is, munkahelyen is. E-mail-ben, közösségi oldalakon, sőt még személyesen is többen jöttek már, kiváló ötletekkel. A fejlesztések általában azért indulnak el, mert valami nem hatékony, s előbb-utóbb valaki rájön a megoldásra. Azt érzem, hogy a könyvtár dolgozói végre dolgozni szeretnének, és nagyon szeretnének már nyugalmat. Törekszem arra, hogy ez a nyugalom meglegyen. A habitusomból és a nyitottságomból adódóan másként viselkedem, sokszor látnak feltűnni a kollégák az épület különböző pontjain, ahol egy főigazgató általában nem szokott megjelenni. Feltűnök a raktárban, a nyolcadikon, egy-egy munkaszobában, ha úgy alakul, leülök, és ott ebédelek. Sokkal közvetlenebb vagyok, távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa.
Konyvtaros.com - Kompetenciaközpont a pályázat egyik kulcsszava. Érinti a Könyvtári Intézet hatáskörét?
Sajó Andrea - A hatáskörét nem. A Könyvtári Intézet feladata a könyvtári ismeretek átadása, tanfolyamok szervezése, szakmai tanácsadás. Ugyanakkor az országban is vannak olyan ismeretekkel rendelkező szakemberek, akiknek a tudása érdemes a megosztásra. Úgy hiszem, Monok István nagyon jól választott, amikor Bartos Évát nevezte ki a Könyvtári Intézet vezetőjének. Éva új irányt szabott az egész intézménynek. Sokkal korszerűbb, átláthatóbb lett, lehet tudni, hogy mi a feladata. Nagyon tartalmas weboldalt hoztak létre, ahol strukturáltan vannak feltüntetve a szakmai információk.
Konyvtaros.com - A KI weboldal motorja tragédia.
Sajó Andrea - Igen, azért is mondtam, hogy a tartalma nagyon hasznos. A motorja nyilván megújításra szorul. Az információ azonban (pl. könyvtári szakmai ismeretek, stratégiák, jogszabályok, bizottságok) ott van. Olyan felületét adja a mostani munkának, országos szinten támogatva a szakmát, ami eddig nem volt.
Konyvtaros.com - A cserépfalui könyvtáros tudja, hogy kihez kell fordulni segítségért, ha szakmailag megakad?
Sajó Andrea - Vagy tudja, vagy nem. Pontosan ezt szeretném elérni, hogy ne kelljen ahhoz személyesen ismerni valakit, hogy releváns szakmai információt szerezzek. A kompetencia adatbázisból azonnal kiderül, ki az, aki bizony már találkozott a felmerülő problémával, tartott előadást, tanfolyamot, vagy írt róla egy cikket. Tehát cél az, hogy lehessen látni, abban a témakörben kihez lehet fordulni.

Holnap - utolsó rész: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Tegnap: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"

Konyvtaros.com - Monok István 4 hónap után leváltotta 2008-ban.
Sajó Andrea - Nagyon megdöbbentem a döntésén. Tájékoztatási igazgatónak hívott ide, de abban állapodtunk meg, hogy mivel a pályázat kiírásához idő kell, vállaljam el a Tájékoztató osztály vezetését. Én abszolút nyitott voltam erre, és örültem ennek a lehetőségnek, hiszen sosem hátrány, ha az ember tapasztalatokat szerezhet. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy a megállapodás óta a szervezeti struktúra megváltozott, és csak az osztály fele maradt az enyém. Ennek ellenére a kollégákkal belekezdtünk a feladatokba, remek dolgokat indítottunk el. Monok Istvánnak azonban más elképzelése volt a könyvtár működtetéséről és a vezetőiről. Sokat vártam el magamtól, és a kollégáimtól is, de ebből sosem volt probléma. Amikor Monok István úgy döntött, hogy a próbaidő lejárta után levált a Tájékoztató osztály éléről, az osztály munkatársai mellém álltak, és egy nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket a döntés miatt. Monok István azonban a dolgozók véleményét nem vette figyelembe.
Konyvtaros.com - Elment a kedve a könyvtártól?
Sajó Andrea - Nem. A szakmától nem megy el csak úgy az ember kedve, még akkor sem, ha emberileg negatív élmények érik. Ráadásul azon kevés szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija és a munkája ugyanaz.
Konyvtaros.com - Igazságtalannak érezte a döntést?
Sajó Andrea- Nem örültem neki, mert nem tartottam indokoltnak.
Konyvtaros.com - Mikor gondolt először arra, hogy az OSZK főigazgatója lehet?
Sajó Andrea - Amikor még NHH-s voltam, a barátnőmmel beszélgettünk erről. Tréfásan mondtam neki, hogy majd ha öregebb leszek, a pályám csúcsán én leszek az OSZK főigazgatója. 2005-ben Monok István már megkeresett egyszer, hogy vállaljam el a Könyvtári Intézet igazgatói pozícióját, de nemet mondtam. Élveztem a munkámat, ráadásul úgy éreztem, nem lennék alkalmas a Könyvtári Intézet igazgatójának, mert az elméleti hozzáértés, az elméleti szakfelügyeleti támogatás nem köt le annyira, mint maga a gyakorlat. Sokáig eszembe sem jutott a főigazgatói szerep, egészen addig, míg ki nem derült, hogy ki fogják írni a pályázatot. Átfutott az agyamon, hogy meg kellene pályázni. A barátaim óvtak tőle, azt mondták, felesleges nekifutni, mert semmi esély nincs a győzelemre, csak felesleges problémákhoz vezethet.
Konyvtaros.com - A most tapasztalt, negatív főigazgatóváltó hangulatot érezték?
Sajó Andrea - Nem. Egyszerűen csak féltettek a következményektől, mert mindenki biztosra vette, hogy ez nem sikerülhet, én is.
Konyvtaros.com - Családi reakciók?
Sajó Andrea - A fiaim bíztattak, örültek neki, hogy újra szakmai terveim vannak. Annak azonban már kevésbé, hogy a pályázatírás sok időmet lekötötte. Koncepcióm és ötleteim voltak, mindezt egy-két hét alatt kellett formába önteni. Ráadásul Kaposváron is tanítok, ezért a beadás igen kalandosra sikeredett.
Konyvtaros.com - Kalandosra?
Sajó Andrea - Igen. A beadás előtti napon még előadást kellett tartanom egy balatoni továbbképzésen, ahol kiderült, hogy nincs a szobában Internet. Ahol meg Internet volt, ott nem volt Office. Így tehát hol a notebook-on dolgoztam, hol átmentem az internetes gépre. Aztán átküzdöttem magam Kaposvárra, ott beültem az egyetemi könyvtárba, és tovább dolgoztam, míg el nem készültem az anyaggal. Kinyomtattuk, összefűztük, és száguldottam a buszhoz, hogy elérjek egy nyitva tartó postát. A legutolsó napon, 18.05 órakor sikerült feladni a pályázatot. Izgalmas időszak volt.
Konyvtaros.com - Az OSZK-ban elmondta valakinek, hogy beadja?
Sajó Andrea - Nem. Csak hetekkel később derült ki, hogy pályáztam, addig csak folyosói pletykák terjedtek. Jobban örültem volna több pályázónak. Érthetetlen számomra, miért nem vonzó a szakembereknek a nemzeti könyvtár vezetése.
Konyvtaros.com - Jobb volt az Ön pályázata, mint Monok Istváné?
Sajó Andrea - Más volt. Minden főigazgató rajta hagyja nyomait a könyvtáron. Monok István nevéhez számtalan jó dolgot lehet kötni. Nívós kiadványokat és kiállításokat indított útjukra, megerősítette a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzeti könyvtár újra bekerült a tudományos véráramba. De tíz év eltelt, megújulásra pedig mindig szükség van. Meg kell tartani mindazt, ami jó, de egyben új dolgokat, módszereket, ötleteket is kell behozni. Monok István pályázatával szerintem az lehetett az alapvető probléma, hogy jelentős része szó szerint azonos volt az öt évvel ezelőtt beadottal.
Konyvtaros.com - Copypaste?
Sajó Andrea - Sajnos igen.
Konyvtaros.com - Máshogy kérdezem, miben volt más az Ön pályázata?
Sajó Andrea - A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat, Monok István inkább a tudományos hátteret próbálta meg hangsúlyozni. Ezért úgy vélem, a bizottságnak és a miniszternek nem azt kellett eldönteni, hogy ki a jobb, ismertebb szakember, hanem azt, hogy melyik az az irány a nemzeti könyvtár számára, amit a jövőben megvalósítandónak, követendőnek tartanak.

Holnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Holnapután: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Hosszabb nyitva tartás

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott sajtótájékoztatóra, melyen Dr. Sajó Andrea főigazgató ismertette a könyvtár 2010-re tervezett programjait. Az OSZK-val kapcsolatos várható változtatásokat, hosszabb távú terveket láthattam volna, ha nem fekszek itthon műanyag csizmában bokaszalaghúzódással.

Diákat vetített Sajó Andrea:

OSZK Sajtótájékoztató 2009.02.09

View more presentations from Darvas Tóth Péter.

Folyamatosan bövül a poszt, nemtihanyi visszhangokkal.

Hírextra/MTI: Olvasóbarát könyvtárat, fejlettebb szolgáltatásokat ígért keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója, Sajó Andrea, aki bejelentette: keddtől hosszabb nyitva tartással várják a látogatókat.

Mult-Kor/MTI: eddig az OSZK 8-10 milliós állományából csak 2 millió kiadvány digitalizációja történt meg, nagyrészt csak a rekordok, azaz könyvtári alapadatok szintjén.

Népszabadság: Csonkítás és lopás a Nemzet Könyvtárában: A kötelespéldányok behajtása, új raktár keresése, a lopásgátlás megerősítése, a szolgáltatások korszerűsítése - csak néhány feladat a sok közül, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója a magáénak érez. Sajó Andrea ma sajtótájékoztatón is ismertette terveit

NOl02 - Későbbi záróra a Széchenyiben

Kultúra.hu - Az új főigazgató első intézkedései közt meghosszabbította a nyitva tartást, emellett az online fizetés elérhetővé tételét és a munkatársak kompetenciáit hatékonyan csoportosító adatbázis létrehozását helyezte kilátásba.

MTV: Az olvasók aktív részesei lehessenek a dokumentum-gyarapításnak

Infovilag: Ez évtől új főigazgató áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) élén. Sajó Andrea ma ismertette újságírók előtt azokat a terveket, amelyeknek eredményeképpen korszerű, használóbarát kulturális központtá válhat az ország első számú könyvtára.

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam	Munkahely	Beosztás	Szerzett tapasztalatok
2008-	Országos Széchényi Könyvtár	főigazgató (2010- )	hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés
		osztályvezető
2006-2007.	Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.	távoktatási üzletágvezető	e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy
1999-2006.	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság	igazgató	információ- és tudásmenedzs­ment; hagyományos és elekt­ronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommu­nikációs szektorban; portáltech­nológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzs­ment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; web­szer­kesztés; digitalizálás; könyv­tárépítés, berendezés; hálózati szolgálta­tások; intézményi információ­szolgáltatás
	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Felügyelet Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Dokumentációs Osztály	osztályvezető
1998-1999.	MATÁVNet - ORIGÓ Kft	információ­menedzser	portálépítés, adatbázis menedzs­ment, információmenedzsment
1993-1998.	Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ Szakirodalmi információs osztály	informatikus könyvtáros, információkuta­tó	vállalati szakkönyvtár működte­tése, infokommunikációs infor­mációs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok
1987-1993.	Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára	tájékoztató és állománygyara­pító könyvtáros	felsőoktatási könyvtár működte­tése, állománygyarapítás, kata­logizálás
1985-1986.	Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ	könyvtári asszisztens	könyvtári szervezetek koordinációja

A következő részekből:

Holnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Holnapután: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Pénteken: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Jövő, jövő, jövő

Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával beszélgettem a múlt héten. Nem fért az időbe tetőtől talpig a Nemzeti Könyvtár, ígéretet kaptam a folytatásra, elemezni fogjuk a főigazgatói munkával telített időszakot is.

Jövő héten startol (legyen kedd) a négy részes interjú, addig a konyvtaros.com egójáról rövid kitérő olvasható:

Konyvtaros.com: Miért nem közölhettem tavaly a pályázatát?
Sajó Andrea: Mert a nyilvánosságra hozatalnak van egy régi protokollja, úgy is mondhatnám, hagyománya. A pályázatokat mind 1999-ben, mind 2004-ben a Könyvtári Figyelő jelentette meg.
Konyvtaros.com: Új főigazgató új hagyományokat teremt. A print kiadványok mellett az Interneten, blogokon, twitteren, közösségi oldalakon sokkal gyorsabban terjed az információ. Monok István pályázatára a mai napig 1141-en kattintottak.
Sajó Andrea: Nem vitatom, hogy az interneten közzétett információ gyorsabban és szélesebb körben terjeszthető, mint a nyomtatott. Én sem zárkózom el a hálózati közzétételtől (a pályázatom kikerült az OSZK honlapjára is), csupán a sorrendet tartottam be, és biztosítottam elsődleges közlési jogot egy könyvtári szakfolyóiratnak. Emellett nagyon kedvelem a web 2.0-s alkalmazások összes lehetőségét, használom az iwiwet, írtam blogot, mégis úgy vélem, hogy a közösségi oldalam a magánszféra kategóriájába tartozik. Különítsük el a főigazgatót és a magánembert.
Konyvtaros.com: A pályázata nem magánszféra.
Sajó Andrea: Természetesen nem. Ezért is jelent meg először egy referált szakfolyóiratban, és nem az Ön blogján. Ugye nem sértődik meg, ha mondok valamit?
Konyvtaros.com: Dehogy.
Sajó Andrea: Az Ön blogja nem kifejezetten egy hivatalos szakmai oldal.
Konyvtaros.com: Nem?
Sajó Andrea: Ön ezt az új típusú blogos műfajt magánemberként csinálja, s minden olyan hírt beletesz, ami Ön szerint érdeklődésre tarthat számot, köztük olyanokat is, melyek a bulvár kategóriájába tartoznak. Én viszont úgy gondolom, nem két lengén öltözött női fotó között kell a nemzeti könyvtár főigazgatói pályázatát megjelentetni.
Konyvtaros.com: A csajok a könyvtáruknak szereztek pénzt azzal, hogy levették a melltartójukat az olvasóteremben és megjelentettek egy naptárat.
Sajó Andrea: Érdekes marketing fogás, bár valljuk be, könyvtárban nem szokványos. Ettől függetlenül úgy gondolom, kell a megjelentetésnek valami szabályos formát adni. Nekem illik követnem azt a protokollt, ami eddig érvényben volt. Bizonyos szinthez, bizonyos hagyományokhoz tartani kell magát az embernek. Az Önnek tett ígéretemet viszont beváltottam, hiszen itt ülünk, s a hivatalos megjelenés után a pályázatot is közzétehette.
Konyvtaros.com: Lehet, csak engem zavar, hogy nincs egy normális könyvtári média, Internetes verzió kiegészítve nyomtatott verzióval, amit örömmel venne kézbe a könyvtáros, színes képeken látná a kollégát, a vezetőt, az új fejlesztéseket, nem csak milliókból létrehozott hosszú publikációkat olvashatna magáról a könyvtári folyóiratokban.
Sajó Andrea: Ebben tökéletesen igaza van. Jelen pillanatban még sok embert zavar ez a forma, szoknunk kell a webes kommunikáció új formáit, és azt, hogy a neten jól megférhet egymás mellett egy bulvár hír és egy minisztériumi döntés. Biztos, hogy ennek lesz majd létjogosultsága.

Szerkesztőségi közlemény:

A blog kommentárjai, - az olvasói tartalmak - mostantól nem jelennek meg automatikusan, csak a nekem tetsző hozzászólásokat engedem ki.

Nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre

Téma: Egy éve jelent meg a Polcon porosodó kötetek című írás.
Tájékoztat: Mikulás Gábor - infóbróker

Konyvtaros.com: Kértél-e valakitől személyesen bocsánatot a cikk miatt?
Mikulás Gábor: Nem. Általam igaznak tartott – és azóta sem cáfolt – nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre, javaslatokkal. Célom a felelős könyvtárosi állománygazdálkodás elősegítése volt (közhelyszerűen: állományközpontú helyett szolgáltatásközpontú megközelítés), nem a megbántás. Viszont együttműködöm bárkivel a használók érdekében.

Hol vagy Sorsha?

A Konyvtaros.com folytatja a nyomtatott könyvtári kiadványok elleni nemes és kíméletlen harcát. Ma Hubay Miklós dolgozatát közlöm a könyvtári blogokról. Az írás a TMT-ben jelent meg, az olvasásához sajnos regisztráció szükséges, ennek okát továbbra sem értem.

Regisztráció, és ábrák nélküli verzió!
Vigyázat nagyon hosszú írás, csak erősen ráérők olvashatják!

56. évfolyam (2009) 11-12. szám

Könyvtári blogok Magyarországon

Hubay Miklós

Hat éve már, hogy egy "Sorsha" becenevű hölgy internetes naplót, közismert nevén blogot indított könyvtári-informatikai témában, megteremtve ezzel a magyar biblio-blogoszférát. Az azóta eltelt időszakban számos új blogot indítottak intézmények és könyvtárosok, s ezek közül egyik-másik igen jelentős hírnévre tett szert. Tartalmukat széles körben ismerik, s gyakorta idézett forrásai a könyves szakmának. Átfogó, a magyar biblio-blogoszférát részleteiben bemutató írás azonban, egy 2007-ben megjelent kronológiától eltekintve nem készült. Ennek a hiánynak a pótlására született az alábbiakban olvasható tanulmány.

Bevezetés

"A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" - mondta egy bloggerlány, Judit (becenevén Combfiksz), a 2005-ben rendezett Golden Blog-verseny közönségdíjasa. [1] Ez a hármas definíció valóban igen sokat mond az információs társadalom ezen, idén már a tizenhetedik születésnapját ünneplő műfajáról. [2] A blog az érzések, gondolatok szelepe, olyan csatorna, melyen keresztül a hétköznapok tapasztalatai, terhei, feszültségei levezethetők. A közhiedelemmel ellentétben azonban a naplóírás elektronikus formájának nem feltétele, hogy a leírt tartalom bármilyen nyilvánosság elé kerüljön. Ezt a szelepet tehát a szerző elsősorban önmaga számára nyitja meg, és saját maga dönti el, mit ír le, és ezt mekkora célközönségnek szánja. Éppen ezért a blog sziget is, alkotójának magánszigete. Egy sűrűn látogatott, bejegyzésekkel gazdagított oldal azonban, az allegorikus fogalmazásnál maradva, inkább emlékeztet egy nyüzsgő nagyvárosra, mint az óceán közepén árválkodó, magányos szigetre. A blog ugyanis nem magában áll a világhálón. Több ezer, több tízezer felhasználó írja ma is aktívan a naplóját, akik felfigyelnek és reflektálnak egymásra, így egy hatalmas, kapcsolatokban gazdag hálózat jön létre. A blog végül játszótér is - terep önmagunk megvalósítására. Blogot ír egyetemi tanár, politikus, háziasszony, vállalat és számos egyéb intézmény. 1995 óta pedig blogot ír a könyvtáros, a könyvtár is. [3]

Azt gondolom, ebben az állításban nincsen semmi váratlan. Nem csoda, hogy az információs társadalomban a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó funkciója révén megkülönböztetett szereppel bíró könyvtár az elsők között fedezi fel, és kezdi hasznosítani a maga céljaira a blogokat. Poprády Géza idézi Michael Gorman öt törvényét a könyvtárügyre vonatkozóan. [4] Az első - "a könyvtárak az emberiséget szolgálják" - önmagában nem szorul magyarázatra, annál inkább a blogok tekintetében. A könyvtár - mint információszolgáltató intézmény - az új technológiának köszönhetően még inkább túl tud lépni a falakon. Ez az expanzió ugyan kétségtelenül elkezdődött az online katalógusok és az elektronikus, illetve digitális könyvtárak létrejöttével, a blog azonban egy következő szintet jelent, mégpedig éppen az egyéni hangvétel miatt. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a könyvtáros, az információs szakember (uram bocsá', a könyvtárigazgató!) az intézményi keretek közül kilépve, személyesen szólítsa meg olvasóit, s mint ember szóljon az emberekhez. Egy másik törvény - "intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére" - abban nyilvánul meg, hogy bár a könyvtárak a feladatok igen széles spektrumában alkalmazzák a blogokat, mégsem vált ez a forma kizárólagossá. Úgy gondoljuk, a blog felváltani nem, inkább új, korszerűbb dimenzióba fogja helyezni a ma és a jövő könyvtárainak szolgáltatásait.

Blog a könyvtárban

Az első könyvtári blog, mint említettük, 1995-ben született. Itt máris egy pontosítást kell eszközölni, a terminológia ugyanis még nem szilárdult meg egészen. Jenny Levine "The Librarians' Site du Jour" című blogja ugyanis nem egy intézmény, hanem egy könyvtári dolgozó blogja volt. A tanulmány keretein belül az alábbi kifejezéseket alkalmazom (a világ könyvtári tematikájú blogjaival foglalkozó LibWorld-gyűjtemény szerkesztője nyomán) [5]: liblognak nevezem azokat a blogokat, amelyeket könyvtárosok, könyvszakmában dolgozó szakemberek írnak. Ezek a blogok - legyen szó akár énblogról, vagy szakmai blogról - a legaktuálisabb, legérdekesebb témákat vetik fel a könyves-könyvtáros szakmán belül, és segítségükkel megismerkedhetünk a tudományterület jeles képviselőivel. Könyvtári blog ezzel ellentétben az intézmények által szerkesztett "hivatalos" blog. A liblogok és a könyvtári blogok összességét - mivel a liblo-goszféra elnevezés félreérthető - biblio-blogoszfé-rának fogom nevezni.

Vajon mi késztette Jenny Levine-t és az őt követő többi könyvtárost arra, hogy blogot indítson? Az ALA (American Library Association = Amerikai Könyvtáros Egyesület) küldetésnyilatkozata a következőt mondja ki:"Librarians are recognized as proactive professionals responsible for ensuring the free flow of information and ideas to present and future generations of library users" . [6] Tehát a könyvtárosok felelősek az információk és az ötletek szabad áramlásának biztosításáért a jelen és a jövő könyvtárhasználói felé. Éppen ezért, állítja tanulmányában Judit Bar-Ilan, a könyvtárosnak nem csupán szükség esetén kell információt szolgáltatnia, nem elég, ha csak közvetít használó és információ között: elébe kell mennie a kéréseknek. Értesítenie kell olvasóit az újdonságokról, az új, releváns információkról, és segítenie kell őket a források, új technológiák és információ-vissza-kereső eszközök hatékony használatában. A blogok ideális eszközei az információk szétsugárzásának, a vélemények kicserélésének, a szembenálló nézetek ütköztetésének. [7] Használhatók továbbá az egyes könyvtárak helyi információinak (nyitvatartási idő, különleges beszerzések, olvasmányajánlás) stb. továbbítására is. A LibWorld összeállítás szerkesztői előszavában olvashatjuk a következőket: " [...] my sense is that liblogs are maturing. No longer the shiny new toy, they've become an established mechanism that works well for people with something to say." (A liblogok [de ugyanez elmondható a könyvtári blogokról is - H.M.] felnőtté váltak. Többé már nem csillogó, új játékok, hanem olyan bevált eszközök, amelyeket a mondanivalóval rendelkező emberek jól tudnak használni.)

Tehát, összegezve, miért is jó a könyvtári blog vagy a liblog?

• közölheti a könyvkiadás újdonságait, tanácsokat adhat jövőbeli kölcsönzésekhez, felhívásokat közölhet;
• szolgálhat online olvasói klubként, ahol a látogatók megoszthatják egymással olvasmányélményeiket - természetesen a visszajelzés, az interaktivitás számos más célra is felhasználható;
• hasznos, összegző hírportál lehet információs szakemberek számára, de szólhat egyetlen könyvtár híreiről is;
• tájékoztathat rendezvényekről, kulturális programokról, ami a "falakon belül" zajlik;
• segítségével az olvasó mélyebben megismerheti a könyvtárost, hiszen mégiscsak az ő gondolatai, véleményei jelennek meg a blogban;
• a könyvtári munkafolyamatok leírásával a könyves szakmát közelítheti az olvasókhoz, ezáltal azok jobban beleláthatnak a munkába, megértik és megbecsülik. [8]

A blog dinamikus, könnyebben szerkeszthető mivolta, nem utolsósorban pedig személyes hangvétele miatt, egyre inkább terjedőben van, és szívesen alkalmazzák a hivatalos könyvtári honlapok mellett, vagy éppen helyette. Magyarországon a könyvtári blogoszféra, bár örömteli módon egyre nagyobb teret hódít, még mindig szerényebb más országokénál.

Az előbbi felsorolásban láthattuk, hogy mennyire szerteágazó a liblogok és könyvtári blogok feladatköre. Fel kell azonban hívni a figyelmet a blogok legfontosabb tulajdonságára: az interaktivitásra. Bizonyos, érdekesebb bejegyzéseknél akár több száz komment is található, s esetenként ezek a hozzászólások referenszkérdés-értékűek a blogot vezető könyvtáros dolgozók felé. A tájékoztatás ilyenkor gyakran túllépi a gyűjteményi kereteket, és a könyvtáros feladatköre hihetetlenül kiszélesedik. Egyfajta általános információszolgáltatóvá válik, és amellett, hogy a felmerülő kérdésekre saját állományából ad választ, más, elsődlegesen online forrásokat is továbbít a használó felé.

Első lépések - magyar könyvtári blogok külső szolgáltatóknál

A blog a történetkutatás szempontjából nagyon szerencsés műfaj. Évek távlatából is, ha szükség van rá, napra pontosan megmondhatjuk egy adott blog indulásának időpontját, ha belemélyedünk az archívumba. Ennek a lehetőségnek köszönhető tehát, hogy a magyar könyvtári blogoszféra kialakulásának kezdetét pontosan meg tudjuk adni: ez a dátum 2003. november 22. Ekkor indult el a "Könyvtároskisasszony" elnevezésű blog "Sorsha" szerkesztésében (1. ábra). A hölgy pontosan tudta, hogy újdonságot hoz a magyar könyvtárügybe, erről a blog második bejegyzésében így ír: "[...] ilyen Magyarországon még nincs. Egyelőre a lelkesedés megvan, majd meglátjuk, hogy meddig fog tartani". Az ötlet, saját bevallása szerint onnan származik, hogy végigböngészte a Libdex oldalán található - minden bizonnyal már akkor is igen terjedelmes - nemzetközi könyvtári bloglistát. [9] Sorsha a blogja alcímében pontosan megjelöli, mivel is kíván foglalkozni: könyvtár, információkeresés, hírek és érdekességek várhatók. Sajnos Magyarország első számú liblogja 2008-2009-ben nagyon ritkán frissül (két bejegyzés között mostanában több hónapos, néha egy éves szünet is van), reméljük, hogy újító kedvű gazdája nem hagyta végleg magára, kár lenne érte!

Sorsha után egy év kellett, míg elindult a "Henrietta" névre keresztelt énblog (2004. november 2.), ezután egy újabb év elteltével egy másik könyvtár-informatika szakos hallgató indított blogot (Mani, 2005. augusztus), majd Takács Dániel következett "Myownblog" című naplójával, a Wordpress szolgáltatónál. Szintén Wordpress-es énblogot ("Tekintet") kezdett írni egy újabb hallgató, Varga Lilla; 2006 szeptemberében szakmai jellegű, de mégis személyes blogot indított Paszternák Ádám, és az "Olvasónapló" címet adta neki. Szolgáltatóváltás után ez a blog "Fiatalos Könyvtár Szemlélet" (FIKSZ) néven vált a magyar biblio-blogoszféra kiemelkedő jelentőségű orgánumává.

2006. szeptember 7-e az első intézményi blog (azaz könyvtári blog) indulásának napja. Ekkor kezdte el az írást az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár két lelkes dolgozója, akik egyebek mellett a "Veszíts el egy könyvet" című olvasásnépszerűsítő játék megalkotói is. (Egyikük, Petrovszki Mária valamivel később átvette és libloggá formálta az eredetileg a Freeblogon üzemelő, "Könyvtárosháza" című blogot, míg a könyvtári blog saját szerveren, a justhvk.hudomain alatt található). [10]

1. ábra Magyarország első liblogja, a Sorsha által írt Könyvtároskisasszony
((konyvtaroskisasszony.freeblog.hu))

2007 januárjában egy lelkes olvasó különleges, ám rövid életű vállalkozásba fogott: az OSZK irodalmi említéseit kutatta. Blogja mindössze három hónap bejegyzéseit tartalmazza. 2007 márciusában indult el a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) "Hírek" elnevezésű intézményi blog, továbbá igen aktívnak mutatkozott a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár: saját doménjén két blogot is üzemeltetni kezdett, emellett külső szolgáltatónál, egyéni blogmotorral kezdett írni Koroknai Sándor, az intézmény rendszergazdája. Témája az integrált könyvtári rendszerek és általában a könyvtár-informatika volt. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet blogja az intézmény új honlapjának átadásával 2008 márciusában, csaknem napra pontosan egy év fennállás után megszűnt, helyesebben integrálódott az intézményi weblapba, de megtalálása nehézkes.

További intézményi blogok indultak külső szolgáltatóknál: a budapesti Baár-Madas Gimnázium könyvtárának blogja 2008. január 9-én létesült, rá egy hónapra a Bod Péter Megyei Könyvtár (Sepsiszentgyörgy) is a blogformátumot választotta, míg Cs. Bogyó Katalin szegedi könyvtárostanár 2007 augusztusa óta osztja meg személyes és könyvtárban szerzett tapasztalatait. Érdemes még megemlíteni Sonnevend Péter, a könyvtári rendszerek szakértőjének blogját, melynek összesen 24 bejegyzése egyenlő arányban oszlik meg a személyes és a könyvtárügyi témák között.

A konyvtaros.net címen található blogot a FSZEK észak-pesti régiójának dolgozói és olvasói írják 2008 novembere óta. Javarészt könyvkritikákat tartalmaz, és előnye, hogy a bejegyzések végén hivatkozás található olyan könyvtárak gyűjteményére, OPAC-jára, ahol az adott mű megtalálható, így az ki is kölcsönözhető.

A KLOG létrejötte - és sikere

A KLOG könyvtáriblog-gyűjtemény megalakulása talán a legjelentősebb lépés a magyar könyvtári blogoszféra történetében. 2006. október 25-én a következő üzenet érkezett a már említett Takács Dánieltől a KATALIST könyvtári levelezőlistára: "Nemrég új "virtuális központot" hoztam létre a weben, klog.hu néven (könyvtár-log). Ez a cím helyet kíván adni minden könyvtárosnak, aki blogot kíván vezetni, viszont úgy érzi, hogy a standard ingyenes szolgáltatók (freeblog, blogter, wordpress stb.) által nyújtott lehetőségekkel nem elégszik meg, vagy csak egyszerűen bele kíván kóstolni ebbe az új formájába a kommunikációnak". [11] Megtörtént hát: elkezdődött az eddig szétszóródott könyvtári témájú blogok egy helyre gyűjtése. A célt így fogalmazta meg Takács Dániel: "a könyvtári élet különböző területein dolgozó könyvtárosok szabad környezetben blogalapú kommunikációs és tájékoztató felületet tudjanak kialakítani, amely segíti őket a tudományos és szakmai céljaik megvalósításában, illetve az eredmények közzététe-lében, megosztásában és megvitatásában". [12]

A KLOG szoftveres hátterének segítségével új intézményi blogja nyílt az ELTE Egyetemi Könyvtárának, a Magyar Olvasástársaságnak, és szaporodtak a könyvtáros hallgatók, hallgatói egyesületek által írt szakmai vagy énblogok (az új szerverre költözött Henrietta, Mani, és már itt jött létre a Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesületének blogja is). Két egri hallgató, Matolcsi Zoltán és Molnár Csaba elindította az Információtudományi és Információbrókeri Blogot, majd 2007 márciusában a könyvtárostanárok is a KLOG-ra tették át székhelyüket, egy hónapnyi Freeblog-os pályafutás után. Koroknai Sándor a költözés után blogja címét "Open Library"-re módosította.

2007-ben Horváth Sándor Domonkos személyében megjelent a blogoló könyvtárigazgató: márciustól csaknem egy évig közölte írásait, majd 2008 májusától eredeti terveivel összhangban, jogászi és kodifikátor szakjogászi képesítésének megfelelően jogi témában folytatta publikálási tevékenységét, az új blog bejegyzéseinek célja a könyvtári és kulturális jog újdonságainak bemutatása. A 2008. március 22-én lezárt első, személyes blog egy év és egy hónap után, 2009. április 19-én újraindult.

A liblogok és a könyvtári blogok összegyűjtése mellett a KLOG két igen hasznos szolgáltatást is üzemeltetett az oldal átalakulásáig: a KataKer, továbbá az e-ngine elnevezésű keresőket; előbbi a KATALIST archívumában, utóbbi pedig levelezőlisták archívumában, könyvtári egyesületek hivatalos oldalain, könyvtári blogokon, tematikus forrásgyűjteményekben, online elérhető forrásszövegekben, e-periodikák archívumában tette lehetővé a búvárkodást. [13]

Néhány jelentősebb liblog

Anima 2007. április 29-én indította el blogját. Naplója nem hivatalos könyvtári blog, hanem liblog, szó esik benne a könyvtárak világáról, könyvtáros-tanárok gondolatairól, ugyanakkor nagy számban kapnak helyet a szerző életének (édesanyának és szinglinek) egyéb területei is.

Az Élet és Könyvtár Takács Dániel Myownblogjának közvetlen utóda (2. ábra), a WordPressről a KLOG-ra költözve. (Az első bejegyzést 2005. december elsején postoló szerző informatikus könyvtáros tanulmányai után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem webkönyvtárosa lett.) Takács négy nagy kategóriát határozott meg, ezek: könyvtár (külföldi és hazai, könyvtárakkal kapcsolatos hírek szemléje, jelenleg 201 bejegyzés), a tech rovat a különféle technikai újdonságokat válogatja és mutatja be az olvasónak (91 post), a web pedig blog- és honlapajánlással, operációs rendszerekkel, szoftverekkel foglalkozik (146). A bejegyzések legnagyobb része (275) személyes jellegű, a szerző életének egyéb mozzanatairól szól. Takács Dániel másik blogja, a "Könyvtárépítészet", színvonalas, értékes - és különleges - kollekció: 2006. július 19. óta a világ könyvtárainak intézménynevet és fényképet tartalmazó gyűjteménye: frissítése 2008 márciusa és 2009 májusa között szünetelt, jelenleg ismét aktív (3. ábra).

A FIKSZ szerzője, Paszternák Ádám (aki egyebek mellett a 702 című blognak is írója) 2006. október 17-én látott munkához. Blogjának formatervezése egyszerű, de könnyen átlátható, a szürke és fehér szín alkalmazása pedig a modernség, korszerűség érzetét kelti a használóban. A FIKSZ - Fiatalos Könyvtár Szemlélet - deklarált célja, hogy az ifjúsági könyvtárosok fontos segédeszköze legyen, a tinédzser korosztály megfelelő könyvtári kiszolgálásához ad forrásokat és ötleteket. [14] Kategóriái önmagukért beszélnek, a legfontosabbak külön címsorban kiemelve találhatók meg, így a navigáció könnyű és gyors. (Érdemes felfigyelni a fegyelmezett kategóriahasználatra, Paszternák ugyanis háromnál több kategóriát soha nem alkalmaz bejegyzéseire.) Belföldi és külföldi eseményeket, kishíreket, szubjektív véleményeket, webaján-lót találhatunk itt, de számos bejegyzés foglalkozik a könyvtár és a használó viszonyával, a könyvtárosi hivatással és a digitális világgal. Külön alolda-lon hosszabb írások fordításait találjuk, amelyek javarészt könyvtár és blog viszonyát tárgyalják. Három év elteltével, 2009. szeptember 28-án a FIKSZ frissítése megszűnt, szerzője azonban rövidesen új vállalkozásba fogott, melynek a "Jövő Könyvtára" címet adta.

2. ábra Minimalista kinézet, remek átláthatóság, színvonalas tartalom."Élet és Könyvtár" Takács Dánieltől
((ek.klog.hu))

3. ábra Gazdagon illusztrált interdiszciplináris blog Takács Dániel szerkesztésében
(konyvtarepiteszet.klog.hu)

Németh Márton könyvtárügyi blogja 2007. április 2. óta az északi könyvtárakkal kapcsolatos információk legfontosabb gyűjtőhelye (4. ábra). A szerző jelenleg az OSZK rendszerkönyvtárosa, tanulmányait Szegeden, később pedig Dániában végezte, itt ismerkedett meg az északi országok speciális könyvtári rendszereivel, ami jelentős hatást gyakorolt rá, és több írásában, többek között a szakdolgozatában is visszatért rá. Blogja első bejegyzésében így határozza meg tematikáját: "E bloggal az a fő célom, hogy további adalékokkal szolgáljak a nemzeti könyvtári hálózatok menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pozícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdonképpen szó eshet benne mindenről, ami aktuálisan foglalkoztat". [15] Érdeklődése tapinthatóan visszaköszön a bejegyzésekben, kellemes, olvasmányos stílusban írja postjait. Érdekességeket közöl a könyvtári világhelyzetről, esettanulmányokat publikál az északi országok könyvtárainak hálózatáról, könyvtár és társadalom sokrétű összefüggéseiről.

4. ábra Észak könyvtárügye lebilincselően olvasmányos stílusban, Németh Mártontól
(nemethmarton.klog.hu)

Itt kell megemlíteni, hogy Svédországban is dolgozik egy magyar könyvtáros hölgy, aki Melissa néven két blogot is ír, bejegyzései a Göteborgban könyvtárosként töltött napok bemutatása mellett a svéd kultúra általános megismerését is lehetővé teszik. Érdemes szólni továbbá két, külföldi kitekintést szolgáló, magyar könyvtárosok által vezetett liblogról. Az Amerikába jöttem könyvtáros írója Texasban szerezte tapasztalatait a College of the Mainland nevű főiskolai könyvtárban, míg a másik szerző, Imecs Ágnes Provincetown közkönyvtárában tevékenykedett 18 hónapig, rövid blogja 2007 áprilisa és 2008 februárja közötti bejegyzéseket tartalmaz.

Hazai könyvtárosi tanácsadó blogjaink közé tartozik Csámer Iván szakképzett informatikus könyvtáros és magyartanár "Hogy csinálja ezt egy könyvtáros?" címmel vezetett blogja. A szakember elsősorban az online világban használható tippeket ad barátainak és könyvtára olvasóinak. A blog az ELTE szerverén indult el 2008 augusztusában, majd a KLOG-on folytatta működését, 2009 elején azonban visszaköltözött az egyetemi szerverre.

Magyarország második liblogját, a Henrietta-blogot egy informatika-informatikus könyvtáros szakpáron tanuló hallgató, Kovács Ágnes indította. A szerző a Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesületének titkára, több tanórát tartott a blogolás témakörében, rendezvényeket szervez, és blogokat, leginkább könyvtári blogokat szerkeszt. Nevéhez köthető több általános iskola, a hallgatói egyesület, az MKE Vas megyei szervezetének, továbbá a Savaria Egyetemi Könyvtár Pedagógiai Szolgáltató Központjának blogja, illetve az intézmény vezetői információs rendszerének elkészítése. [16] 2009 augusztusától, elköltözve a KLOG-ról, saját domén alatt folytatja az írást.

Darvas Tóth Péter "Nyilvános Könyvtár" című blogja a sajto.klog.hu címen futott, 2007. június elseje óta. A 2008. december 27-én lezárult blog ars poeticája a következő volt: "Keresőszavakkal sajtófigyelést végzek. Elsősorban és praktikusan online és elektronikus médiumokat figyelek. Van-e hírértéke a könyvtárban folyó munkának? Milyen típusú hírekkel tudnak a könyvtárak bekerülni a "médiába"? Ismerik-e a könyvtárak a sajtókapcsolati eszközöket? Ha ismerik tudják-e hatékonyan használni?" [17] A szerző nem kevés iróniával, néha kíméletlenül, tudatos provokációs szándékkal fogalmazta meg postjait, melyekben a híreket kommentálta. Kritikus hozzáállásával élénk színfoltja volt a biblio-blogoszféránknak. Darvas Tóth Péter 2009. február 6. óta "Porosodnak-é?" címmel ismét ír, a blogot Mikulás Gábor e napon megjelent, nagy vihart kavart újságcikke ihlette.

A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatójának - a már említett Horváth Sándor Domonkosnak - blogja, továbbá az ezzel párhuzamosan futó gyermekkönyvtári blog kiválóan példázza a liblogok és a könyvtári blogok közötti különbségeket. A szerző énblogja (személyes, egyes szám első személyű bejegyzések, nem kizárólag a könyvtárhoz kapcsolódó témák) mellett a Gyermekkönyvtár blogja 2007 áprilisa óta szolgálja a fiatal olvasókat, leginkább programajánlókkal, és a könyvtárba érkezett újdonságok hűséges közlésével.

Speciális területet választott blogja témájául Nagy Nikolett, az ELTE volt informatikus könyvtáros hallgatója. Szakdolgozatának folytatásaként az NNN (N. Nagy Nikker) blogon is a CRM-mel, az ügyfélkapcsolati menedzsment könyvtári alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen lehetőségek állnak a könyvtárosok előtt piaci részesedésük növelésére, s úgy véli, az ügyfélkapcsolatok helyes kezelése legalább akkora vonzerőt jelent a könyvtárnak, mint a jól feltárt állomány, vagy a milliókat érő IKR. [18]

Könyvtári és szervezeti blogok

A "KönyvtárosTanár" 2007. március elsején indult a Freeblogon, egy hónap után lett a KLOG tagja, s innentől a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) hivatalos blogjaként működik. Szerkesztője Kiss Anna, a kecskemétiPedagógusház dolgozója, később Bondor Erika, a KTE elnöke. A blog témáit ekkor így határozták meg: aktuális hírek és szakmai képzések, beszámolók és programajánló, de számítottak a kollégák témafelvető aktivitására is. A KönyvtárosTanár blog tehát a szakma egy fontos eszmecserélő fóruma kívánt lenni. Gazdag linkgyűjteményében szakmai munkaközösségek, számos könyvtáros honlap és blog, valamint iskolai könyvtárak elérhetőségét találjuk, és már-már zavarba ejtően sok (gyakori a redundancia) kategóriából válogathatunk: például iskolai könyvtárak 2.0, iskolai könyvtárak története, iskolai könyvtári szakfelügyelet, iskolai könyvtári statisztika stb. De találunk az érettségire és a felsőoktatásra, a könyvtárak berendezésére, szakmai anomáliákra, tankönyvekre vonatkozó bejegyzéseket is.

A Magyar Olvasástársaság 2006. december elseje óta blogolt azért, hogy ösztönözze az olvasással kapcsolatos témák megvitatását, illetve fórumot teremtsen a széles spektrumú nézeteknek, szempontoknak. Kategóriái közül a legnagyobb bejegyzésszám a funkcionális analfabetizmus, a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok, az olvasásra motiválás, olvasástanítás, szövegértés mellett található. 2009 májusában a társaság újonnan megválasztott tanácsa váratlanul úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább a blogot: az utolsó bejegyzést május 18-án írta Mikulás Gábor szerkesztő.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fejlett Információs Technológiák és Társadalom (FITT) szekciója egészen friss testület. Feladatai többrétűek: egyrészt a szociális és informatikai trendek és változások figyelése a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságnövelése érdekében, az új lehetőségek mielőbbi megismertetése, módszertani segítségnyújtás a könyvtári dolgozók számára, illetve fórum az önképzésre és a tapasztalatok megosztására. Újdonságaikat, híreiket ők is saját blogon közlik.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2008. január 9-én szállt be a blogoszférába: Csongrád megye és általában a könyvtáros szakma különféle területeinek aktuális híreit, eseményeit, információit közlik. A bejegyzéseket egy maroknyi csapat, a CSMKE elnöke, Oros Sándor, a már említett könyvtárostanár, Cs. Bogyó Katalin és még egy fő írja.

Nemcsak a végzett szakemberek csoportosulásai, de hallgatói egyesületek is vezetnek blogokat: közülük érdemes szólni az ELTE informatikus könyvtáros növendékeinek Hallgatói Érdekképviselete által vezetett blogról, amely egyfajta tanulmányi információs központként segíti a hallgatókat, tantárgyi tematikákat, könyvtári alapdokumentumokat, programlehetőségeket és a kar híreit tartalmazza. A budapesti hallgatók mellett a szombathelyiek (SzOKHE) is saját bloggal büszkélkedhetnek.

Az ELTE Egyetemi Könyvtára a következő bejegyzéssel nyitotta meg könyvtári blogját, s ebben megemlíti a legfontosabb tényezőket, amelyek miatt egy intézménynek érdemes a tájékoztatásnak ezt a formáját választania: "Az első bejegyzés. Blogol az Egyetemi Könyvtár. Miért blogol? A blog egy újabb lehetőség arra, hogy elérjük az Egyetemi Könyvtárba járó közönséget. Híreket tudunk megosztani, problémákat oldhatunk meg együtt, segítséget tudunk nyújtani, és hangsúlyozni tudunk néhány fontosnak tartott megújuló szolgáltatást. A blogok természetéből fakadóan kevésbé formálisak, és reméljük, hogy olvasóink is megkedvelik azt az alkalmi beszélgetést, ami bejegyzéseink alatt kommentezés címen fog zajlani". [19] A könyvtári blogok több helyen leírt jellegzetessége mellett egy különleges szolgáltatást is nyújt a honlap: a Meebo csevegőszolgáltatás segítségével hétköznapokon 11 és 12 óra között azonnali üzenetekből álló kérdésekre is válaszolnak a könyvtár dolgozói. Ezt a formát még kevesen alkalmazzák, de számíthatunk elterjedésére.

A "JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogjá"-t a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának iskolai könyvtára üzemelteti. A blog célközönsége elsősorban a 10-14 éves korcsoport (de tanárok, felsőoktatási hallgatók és könyvtárosok is), nekik kínálnak híreket, programokat, játékokat és pályázatokat a könyvek, a könyvtár, a kultúra és az internet témakörében. [20] Ezért a bejegyzések stílusa is fiatalos, tegező formájú. A könyvtári blog mellett az intézménynek saját honlapja is van, ezért a további információkkal - például használati szabályzattal - ott találkozunk, a blogon ezeket nem ismételték meg. A 2007. szeptember 4-én létrehozott blog 31 kategóriába sorolja a postokat: többek között van weboldalajánló, könyvajánló (a diákok is ajánlanak társaiknak, ezt láthatjuk az Olvastad már-kategóriával megjelölt postokban), híres írókat, költőket mutat be a Hónap szerzője, jeles napokról szól azÉvfordulók.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár "Kávészünet" című blogját 2007 októberében indította Paszternák Ádám. A blog címét a XIX. század legfontosabb találkozó- és információcserélő helye, a kávéház ihlette. Az emberek itt gyűltek össze, mesélték el egymásnak élményeiket, esetleg olvasmányokat ajánlottak egymásnak - a blogon a kommentezés ugyanezt a lehetőséget és légkört teremti meg. Külön kategóriát kaptak a Zeneműtárat érintő bejegyzések, a rendezvényekről szóló értesítők, beszámolók, új könyvek, illetve az egyes szolgáltatások rövid igénybevételi útmutatói.

"Bízunk benne, hogy a tanulók, szülők és pedagógusok közötti információáramlás (véleménycsere) egyik hasznos és hatékony eszköze lesz ez az oldal" - hirdeti a gyöngyösi székhelyű Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola könyvtárának blogja. [21] A 2007. július 23-i első bejegyzésben friss iskolai és könyvtári híreket, rövid beszámolókat, fényképeket ígérnek. A legfontosabb linkeket, például pályázatokat, volt diákokról szóló információkat, fényképgyűjteményeket, évkönyveket külön listába gyűjtötték az oldalsó sávban (sideroll), így könnyítve és gyorsítva a kereséseket. Az intézmény azon kevesek közé tartozik, amelyek a YouTube-ra is feltöltöttek anyagokat.

Ha pedig a YouTube-ról esett szó, az egyik legbuzgóbb videofeltöltő az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlege blogjának írója, Zsoldos Marianna, azaz Trinity. A blog címe: "Hangtárnok" - eredetileg a könyvtár hírlevelét hívták így, az elnevezést megtartotta a blog is (5. ábra). Írója nem kisebb küldetéssel indította útjára 2007. október 27-én, mint hogy a hagyományos könyvtári eszközökön túl a jelen technológiai eszközeinek alkalmazásával minél nagyobb közönségnek hozzáférhetővé tegye a zenei információkat. [22] S ha igaz a mondás: "zenéről írni annyi, mint építészetről táncolni", könnyen megérthetjük, hogy ez a műfaj az írás mellett más közlésformákat is kíván. Így nem meglepő, hogy lépten-nyomon képekbe, prezentációkba, beágyazott YouTube-lejátszókba (különösen a "Nap zenéje" rovatban), hangfelvételekbe botlunk, s persze nem csupán a komolyzene kedvelői örülhetnek, jelentős mértékben megjelenik a könnyűzene is. A gyűjtemény határai nem jelentenek akadályt, a blog tematikája igen széles: szó esik különféle internetes alkalmazásokról, keresőprogramokról, zenei és filmes adatbázisokról, letölthető kottákról, és ugyanígy megtaláljuk a kategóriák között a különféle műfajokat, mint például a rock és metal, a komolyzene, a pop vagy a blues. Az igazi interdiszciplinaritást pedig dr. Petheő Istvángyermekgyógyász zenéről és személyes véleményekről szóló bejegyzései teremtik meg. Természetesen nem maradhatnak el a zenei részleg újdonságai, megemlékezés jeles napokról, továbbá a könyvtár programajánlója. Trinity a szakembereknek válogatott irodalomjegyzékkel, a használóknak a zenei gyűjteményről és szolgáltatásairól szóló írásokkal is segít eligazodni.

5. ábra A zenei stílusok széles spektrumát és az igazi multimédialitást tárja elénk a Trinity által szerkesztett könyvtári blog
(hangtarnok.klog.hu)

További könyvtári és liblogok a teljesség igénye nélkül (zárójelben az indulás dátuma):

• KonferenciaKlog - tudósítások a könyvtárszakmai rendezvényekről (2007. július);
• Libuntu - szabad szoftverek jegyzéke könyvtári használatra (2008. március);
• Felsőoktatás és Könyvtár Management (2007. április, ritkán frissül);
• Polcológia (széles tematikájú liblog élményekről, hírszemlével, 2007. április 2.);
• Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola blog (2009. január) - a bejegyzések időszaki kiadványok példányainak rövid tartalmát adják;
• Konyha: több könyvtáros által írt gasztronómiai blog. (2008. január);
• az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének blogja, illetve külön címen a Phd képzésről szóló blog;
• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EU Gyűjteményének blogja, javarészt európai vonatkozású és gyűjteményi hírek szemléje (2007. július 13.);
• Nemzeti Digitális Adattár blog (2007. január);
• Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtárának blogja - kiemelt tanulói részvétellel, létrejöttét egy weblapkészítő pályázatnak köszönheti (2008. október 22.);
• 10+ - az FSZEK Börzsöny utcai könyvtárának tizenéves olvasói által vezetett közös blog, a blog.hu-s kezdetek után jelenleg az FSZEK doménjén fut;
• Könyvtár és humor - képek, írások Horváth Péter szerkesztésében (2007. május).

6. ábra Az egyes blogtípusok részaránya a hazai biblio-blogoszférában
(adatok lezárva: 2009. szeptember)

A tanulmánynak nyilvánvaló, terjedelmi okokból nem lehet tárgya a hat év alatt létezett valamennyi, illeszkedő tematikájú blog bemutatása. Az érdeklődők a magyarországi könyvtári blogok és liblogok intézménytípusok szerint csoportosított, aktualitásra törekvő listáját a http://konyvtariblog.atw.hu oldalon találhatják meg. Érdemes azonban néhány pillantást vetni a magyar biblio-blogoszféra felosztására és arányaira, amely az említett blogjegyzék 2009. szeptember végén rendelkezésre álló adatai alapján készült.

Záró gondolatok

2004-ben az év szava a "blog" lett. Akkoriban az egyes nemzetek biblio-blogoszféráinak többsége még korántsem ért el akkora méreteket, mint manapság, könnyű tehát kikövetkeztetni, hogy nem a könyvtárak miatt jutott el a blog szó ebbe a státusba. Hol van a blognak ekkora ereje? Többen úgy vélik, ott, hogy új életet lehel a társadalmi nyilvánosságba, mégpedig annak ideáltipikus, haber-masi értelmezésébe [23]. Ez a nyilvánosság a XVIII. század végén a kávéházi kultúrával szorosan egybefüggve létezett, hiszen ezek az intézmények voltak a hírekkel, eseményekkel foglalkozó emberek találkozóhelyei, az információáramlás fontos színterei. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével és térhódításával ez a fontos közeg elhalványult, később egészen meg is szűnt. Jelenleg azonban reneszánszát éli, éppen a blogoknak köszönhetően - véli két szakember. Glenn Reynolds és John Hiler úgy gondolják, a blogvilág "vitáktól hangos nemzetközi kávéház" lett, noha a kettő több ponton, leginkább a felhasználók egyenlőségének tekintetében eltér egymástól. A XVIII. század kávéházaiban társadalmi rangtól függetlenül bárki hozzászólhatott a beszélgetésekhez, és véleményét mindenki meg is hallgatta. [23] A blogoszférában szintén mindenki "megszólalhat", azonban a blogok látogatottsága-olvasottsága igen nagy szóródást mutat. Általánosságban elmondható, hogy annak a szerzőnek lesz népesebb olvasótábora, az tud nagyobb horderejű vitákat kiváltani, akinek a való életben több ismerőse van. Így egy kevesebb offline kapcsolattal rendelkező blogger szava kevésbé hallatszik a virtuális térben. Néhány kutató azonban - így például Clancy Ratliff - úgy véli, a különbségek ellenére néhány esetben mégis a blogoszféra által materializálódhat az ideáltipikus társadalmi nyilvánosság. [24]

A blognak azonban, miként az új technológiák mindegyikének, életciklusa van, ezt "felhajtási ciklus"-nak (hype cycle) nevezik. Ez a ciklus öt lépést foglal magába: berobbanás - túlzott várakozások - kiábrándulás - megvilágosodás - termelékenység. Bőgel György 2006. április 18-án kelt blogbejegy-zésében azt elemzi, hol tart most a blogoszféra, és úgy találja: elindult lefelé a lejtőn [25]. Ha elfogadjuk, hogy a 2004-es év jelentette a túlzott várakozások korát, amikor mindenki valamiféle csodában reménykedve blogot indított, továbbá fontolóra vesszük, amit Bőgel állít, akkor azt mondhatjuk, hogy a blogoszféra napjainkban a harmadik állapotba kezd lépni, azaz a megvilágosodás emelkedőjén jár. A szakasz jellemzője, hogy a kiábrándulást követően az adott technológiával kapcsolatban a használók ráébrednek, hogy bár világrengető hatása nem lesz, de néhány területen hatékonyan alkalmazva, jelentős eredményeket lehet vele elérni. És itt jön a képbe a könyvtári blog mint a szolgáltatások rendkívül hatékony átalakítója és kiegészítője. A könyvtári blogok és liblogok számának növekedése mutatja, hogy igény van a blogformátumra, igény van az általa hordozott közvetlenségre, az általa megteremtett interakcióra, és szükség van arra is, hogy szabadon formálható legyen. Szükség van rá, hogy a könyvtár(os) hallassa a hangját. A blog műfajának bemutatásával pedig el lehetne érni, hogy a felnövekvő könyvtáros-generációk már a korai években megkedveljék, és tudatosan alkalmazzák ezt az eszközt, így vezetve a könyvtári blogalkalmazás technológiáját a "termelékenység fennsíkja" felé.

Beérkezett: 2009. X. 20-án.

Hubay Miklós Ottovay-díjas informatikus könyvtáros, újságíró.
E-mail: gvm206@gmail.com

Irodalom

1. "A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" : aki válaszol Suematra, Munkanapló, Combfiksz. = http://hvg.hu/goldenblog/20050727akivalaszol.aspx [2009.10.20.]
2. Mi is az a blog : Az online napló története. = http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx [2009.10.20]
3. OETMAN, Eric: Blogomania : Every day 12.000 new blogs are created : Here's how you can get it on the action. = http://www.schoollibraryjournal.com/article/CA632382.html [2009.10.20.]
4. HORVÁTH Tibor - PAPP István: Könyvtárosok kézikönyve 5. Segédletek. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 454 p. ISBN 963 389 307 0
5. HAUSCHKE, Christian - LOHRE, Sarah - ULLMANN, Nadine: LibWorld : library blogging worldwide. = http://ek.klog.hu/wp-content/uploads/ 2009 01/libworld.pdf [2009.10.20.]
6. Mission, priority areas, goals. = http://www.ala.org/ala/aboutala/governance/policymanual/mission.cfm [2009.10.20.
7. BAR-ILAN, Judit: The use of Weblogs (blogs) by librarians and libraries to disseminate information. = http://informationr.net/ir/12-4/paper323.html [2009.10.20.]
8. BUZAI Csaba: Blog a könyvtárban - pályázat - "Az év fiatal könyvtárosa 2007". = http://blog.justhvk.hu/wp-content/uploads/2007/07/blog_es_ kvtar.doc [2009.10.20.]
9. SORSHA: Lopjunk ötletet. = http://konyvtaroskis-aszony.freeblog.hu/archives/2003/11/24/Lopjunk_tletet/ [2009.10.20.]
10. Kis magyar könyvtári blogtörténet. = http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kis_magyar_konyvtari_bogtortenet [2009.10.20.]
11. TAKÁCS Dániel: Bemutató-klog.hu. = https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2006-October/012618.html [2009.10.20.]
12. TAKÁCS Dániel: A KLOG.hu. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?Itemid=46&id=16&option=com_content&task=blogcategory [2009.10.20.]
13. PASZTERNÁK Ádám: KataKer. = http://fiksz.klog.hu/112/kataker/ [2009.10.20.]
14. Klogok. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?option=com_weblinks&catid=15&Itemid=43
15. NÉMETH Márton: Üdvözlet mindenkinek. http://nemethmarton.klog.hu/2007/04/02/udvozlet-minden-kinek/ [2009.10.20.]
16. KOVÁCS Ágnes: Rólam. = http://henrietta.klog.hu/rolam/ [2009.10.20.]
17. DARVAS TÓTH Péter: Ki Mikor Mit Hol Hogyan. = http://sajto.klog.hu/2007/06/01/hello-vilag/ [2009.10.20]
18. NAGY Nikolett: CRM a könyvtárakban. = http://nagynikker.klog.hu/?p=57 [2009.10.20.]
19. DARVAS TÓTH Péter: Olvasóink kérték. = http://egyetemi.klog.hu/?p=5 [2009.10.20.]
20. Cs. BOGYÓ Katalin: Helló Világ. = http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2007/09/hello-vilag/ [2009.10.20.]
21. HEVESI Mária: Üdvözlet az olvasónak. = http://kalvariakt.klog.hu/?p=1 [2009.10.20.]
22. ZSOLDOS Marianna: A blogról. = http://hangtarnok.klog.hu/about/ [2009.10.20]
23. HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993. 395 p. ISBN 963 8384 02 6
24. WILD Judit: Sok hűhó, miért. = http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fejezet=1&enciklopedia=1 [2009.10.20.]
25. BŐGEL György: Le a völgybe. = http://www0.kfki.com/hu/blog.php?blogId=541%2319898e51&year=&month=# [2009.10.20.]

A cikk a következő címen érhető el:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5240&issue_id=510

Letölthető ábrás Office verzió