Tájékoztat: Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató, szakjogász
Konyvtaros.com: Olvasótársaimmal közösen is beperelhetjük az OSZK-t, mert nem vagyunk megelégedve az olvasóterem fényviszonyaival?
Horváth Sándor Domonkos: Egyelőre nem, mivel a Pp. módosítás még nem lépett hatályba, sőt jelen pillanatban még sem aláírva, sem kihirdetve nincsen. Ha ezek megtörténnek, akkor lehet továbblépni. De ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy több minden miatt lehet perelni, hiszen csoportosan is csak akkor perelhetők az alperesek, ha egyébként egyénileg perelhetők. Tehát amennyiben Darvas Tóth Péter OSZK-val kapcsolatos keresetét amúgy befogadná a bíróság, akkor a törvénymódosítás hatályba lépését követően befogadja úgy is, hogy többen, csoportosan (pertársaságban) indítanak pert. Ez a költségek megosztása miatt érdekes, hiszen amíg egyvalaki nem tud mondjuk megfizetni egy ügyvédet, illetve az illetéket, addig mondjuk egy ezerfős pertársaság esetén ezek a költségek megoszlanak. A kérdés az, hogyan szerveződnek ezek a pertársaságok, és tudni kell azt is, hogy jogi képviselő alkalmazása kötelező ebben az esetben. Ezek az ügyek a megyei (fővárosi) bíróságokon indulnak. Amúgy nem újdonság ez a fajta kollektív perlés, az amerikai jogrendszer régóta ismeri, ún. class action néven.
Egyszóval: az perelhető aki eddig, csak demokratikusabban és gazdaságosabban. Ha én perelgetném a könyvtárakat, akkor ehelyett inkább az általános szerződési feltételek megtámadhatóságának oldaláról közelítenék - elégedetlenségem esetén.
Horváth Sándor Domonkos: Egyelőre nem, mivel a Pp. módosítás még nem lépett hatályba, sőt jelen pillanatban még sem aláírva, sem kihirdetve nincsen. Ha ezek megtörténnek, akkor lehet továbblépni. De ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy több minden miatt lehet perelni, hiszen csoportosan is csak akkor perelhetők az alperesek, ha egyébként egyénileg perelhetők. Tehát amennyiben Darvas Tóth Péter OSZK-val kapcsolatos keresetét amúgy befogadná a bíróság, akkor a törvénymódosítás hatályba lépését követően befogadja úgy is, hogy többen, csoportosan (pertársaságban) indítanak pert. Ez a költségek megosztása miatt érdekes, hiszen amíg egyvalaki nem tud mondjuk megfizetni egy ügyvédet, illetve az illetéket, addig mondjuk egy ezerfős pertársaság esetén ezek a költségek megoszlanak. A kérdés az, hogyan szerveződnek ezek a pertársaságok, és tudni kell azt is, hogy jogi képviselő alkalmazása kötelező ebben az esetben. Ezek az ügyek a megyei (fővárosi) bíróságokon indulnak. Amúgy nem újdonság ez a fajta kollektív perlés, az amerikai jogrendszer régóta ismeri, ún. class action néven.
Egyszóval: az perelhető aki eddig, csak demokratikusabban és gazdaságosabban. Ha én perelgetném a könyvtárakat, akkor ehelyett inkább az általános szerződési feltételek megtámadhatóságának oldaláról közelítenék - elégedetlenségem esetén.
zene:
