Miért menjen valaki könyvtárba, ha a szükséges információhoz otthon is hozzáfér?

Mader Béla - főigazgató Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

1) Mióta?
Nagyon, nagyon régóta, 1963 óta

2) jelenleg főigazgató, de a kezdetektől szinte minden könyvtári munkakörben dolgoztam: könyvtári raktáros, kölcsönző, tájékoztató könyvtáros, folyóirat feldolgozó, tájékoztató csoportvezető, folyóirat osztályvezető, igazgatóhelyettes, igazgató

3) Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?
mindig is egyetemi könyvtár

4) Mennyire tartja megbecsültnek magát a munkahelyén?
hál'Istennek nagyon

5) Megbecsültnek érzi-e a szakmát a társadalomban?
nem, de ez nem a könyvtárak iránti igényváltozással, vagy éppen a könyvtárosi teljesítmények általános értékelésével függ össze: egyszerűen növekszik a társadalomban azok száma, akik különféle okokból a könyvtárak iránt közömbösek, illetve a megbecsültséget főleg az anyagiakban (is) realizálódó tevékenységekkel kötik össze.

6) Hogyan változtak az olvasók?
mást és máshogy akarnak, mint a "klasszikus" könyvtári szolgáltatási elképzelések hosszú ideig sugalltak számukra és számunkra. Ezt természetesnek kell vennünk. Régóta meggyőződésem, hogy a "komplex" (külföldön "hibrid"-nek nevezik) könyvtár a megoldás, ahol értelemszerű a tartalom és a hordozó mindenkori kapcsolata: amely tartalom jobban használható elektronikus formában, azt lehetőleg úgy kell szolgáltatnunk. De arra is kell vigyáznunk, hogy a hagyományos hordozók tartalmai pusztán azért ne váljanak érdektelenné, nem használttá, mert papíron találhatók. A szöveges tartalom mellett fel kell ismernünk a képi és hangi információk iránti igény növekedését: egyre nagyobb azok száma, akik számára az információk elsődlegesen így hasznosulhatnak.

7) Mire lenne szüksége a jobb munkához? (jobb technika, kellemesebb, ergonomikusabb munkakörnyezet, jobb munkakapcsolatok, több pénzbeli elismerés, több egyéb elismerés, több visszajelzés a munkájáról stb.)
Körülbelül mindaz, ami a kérdésben felsoroltatott. A legfontosabb azonban a sokat tudó, könyvtár informatikai szempontból nagyon felkészült, a munkáját szerető olyan könyvtáros kollégák közvetlen környezetében való dolgozás lehetősége, akik lelkesedését, invenciózusságát a vezetést hatalomnak tekintő főnökök (csoportvezetőtől igazgatóig) nem akadályozzák. Ha ez így van, a minden területen kevés pénz sem jelent kihívást.

8) Milyen szakmai képzéseket tartana hasznosnak?
Nem hiszem, hogy újabbakat kéne kitalálni, inkább a meglévőket kell a legmodernebb tartalmakkal megtölteni. A képzésekben a hivatásos tanárok mellett nagyon sok könyvtáros kollégát kellene oktatóként foglalkoztatni.

9) A legfontosabb az lenne, hogy a pályázat arra szolgáljon, amire kell: új értéket létrehozó olyan tevékenység beindítására, amely vagy egyszeri, vagy a folytatása később más forrásokból biztosított. Jelen pillanatban számos olyan pályázat létezik, amely az elegendő nagyságú költségvetés, finanszírozottság stb. hiányában rutin jellegű feladatok továbbéltetését szolgálja.

10) Melyik a legjobb és melyik a legrosszabb munkakör a szakmában??
A legjobb: valamely tudományterület szakreferens könyvtárosa, a legrosszabb: kölcsönző könyvtáros (nagyon sokat kell elviselnie)

11) Kedvenc könyvtáros története?
valamikor a 70-es években egy nyurga középiskolás fiú számára kerestem ki szinte naponta számos könyvet raktárosként, később ő az egyetem professzora lett...

12) Bónusz:
nem tudok szabadulni attól a meggyőződésemtől, hogy a könyvtár szinte egyidős az állam, az egyház, az egyetem kezdeti formáinak kialakulásával, s funkciója szerint a legősibb információs intézmény. Most akkor ennek a szó szerint többezer éves intézménynek éppen az információs, az ún. tudástársadalomban kellene kimúlnia? Mindenképpen meg kell találnunk azokat a feladatokat, azokat a területeket, amelyeken a könyvtár többet és mást tud, mint a ma hatalmas terjedelmű és mennyiségű tartalmat szolgáltató elektronikus intézményei. Ha nagyon szélsőséges akarok lenni, azt mondhatnám, hogy az egyén elektronikus szabadsága, függetlensége a szinte teljes elidegenedéshez vezet: távoktatás, távmunka, távkönyvtár ("ne kelljen bemenni"), távmozi, távszinház (tv, internet), de mintha az ember társadalomban szeretne élni, társaslény lenne? Ugyanakkor persze ott van a kérdés: miért menjen valaki könyvtárba, ha a szükséges információhoz otthon is hozzáfér? Vagyis marad a szalmaszálunk, ami erőteljes kötéllé is válhat: az ún. könyvtári szakmai hozzáadott érték, ami vagy abban nyilvánulhat meg, hogy a tartalmakban való tájékozódást könnyíti meg profi módon, vagy abban, hogy a technikákat nem ismerőknek segít magában a technika használatában is.

----------------------------------
(Örülnék ha Te is megválaszolnád a kérdéseket. Küldd mailben. Köszönöm)

Passzív őrzők Milánóba?

Dippold Péter, Gazdag Tiborné, Haraszti Pálné, Hegyközi Ilona, Kastaly Beatrix, Mader Béla, Murányi Lajos, Poprády Géza
IFLA konferenciameghívó

"Sok múlik rajtunk is, hogy idén hány magyar szakember jut el a „könyvtárosok Mekká”-jának is mondott nemzetközi rendezvényre"

"ha találékonyak és bátrak leszünk, sikerülni fog!"

"Ismert olyan jó minőségű és kedvező árú milánói szálláshely, ahol a szállást reggelivel együtt kínálják."

"Lehet, hogy vannak, aki szerint porosodó dokumentumgyűjtemények passzív őrzői vagyunk. Ezeknek ne higgyünk. "

"Tegyünk érte magunk is – ha egyéni körülményeink engedik –, hogy egy dinamikus szakma nemzetközi vérkeringésébe aktívan bekapcsolódhassunk!"