Csendes kávé

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában készült az embeddelt fotósorozat. Köszönet Náray-Szabó Gábornak és Téglási Ágnesnek, a képekhez tartozó interjú a fiókban porosodik. Miattam.

Barátságosabbak vagyunk

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában fényképeztem és beszélgettem tegnap. Náray-Szabó Gábor és Téglási Ágnes tájékoztatott laptopos felhasználókról, projektmunkáról, ingyenes beiratkozási kampányról, megújuló holnapról, fenntartóról.



Tejszínhabos kávés, elektronikus képriport jövő héten a Konyvtaros.com-on.

Sérülne a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez való alkotmányos jog

Náray-Szabó Gábor könyvtárprivatizációról beszélt a hónap elején. A Népszabadság idézte az Akadémia főigazgatóját. A Konyvtaros.com további szavakat kért:

KONYVTAROS.COM: Miért örül annak, hogy a privatizáció elkerülte a könyvtárakat?
Náray-Szabó Gábor: A piac lényege az, hogy az egymással versengő eladók a lehető legjobban igyekeznek kiszolgálni a vevők igényeit és győz a jobbik. Ezzel nyer a vevő, mert jobb áruhoz vagy szolgáltatáshoz jut, az eladó viszont haszonra tesz szert. Ha nincs haszon, nincs üzlet, nem működik a piac. Léteznek azonban olyan javak és szolgáltatások, melyek esetében nem szabad vagy nem lehet profitot realizálni. Ilyen például az emberi élet védelme (a szervkereskedelem igen jövedelmező, de mélységesen erkölcstelen), valamint a nyilvános könyvtár. Ez az intézmény biztosítja, hogy teljesüljön az alkotmány 70/F paragrafusa, mely szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot”. E jog magában foglalja a tanuláshoz, a tudás megszerzéséhez való jogot is. A fenntartó, vagyis az állam teszi lehetővé, hogy az állampolgárok ingyenesen vagy minimális díjért hozzájussanak a kultúra dokumentumaihoz, olvashassák mai és régi szerzők irodalmi vagy tudományos műveit. Ebben az esetben nem az a cél, hogy a befektetett száz forintjáért a vállalkozó adott idő múltán százötöt vagy száztízet vigyen haza, hanem az, hogy minél többen férjenek hozzá az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokhoz.

KONYVTAROS.COM: Beiratkozna-e a jövőben egy magánkézben lévő könyvtárba?
Náray-Szabó Gábor: Ha egy nyilvános könyvtárat privatizálnának, elvesztené alapvető funkcióját, de valószínűleg tönkre is menne, mert nem lesz elegendő a fizetőképes kereslet. A nagy privatizálási hullámok idején ez fel sem merült, inkább egyes jövedelmező szolgáltatásokat (CD/DVD kölcsönzés, adatbázisok és másolatok szolgáltatása) akartak kivinni a könyvtárakból és üzleti alapokra helyezni. Ki lehet mazsolázni értékes kéziratokat, régi könyveket vagy térképeket, melyek hozzáférhetővé tétele hozhat profitot, de ezt is csak az állam segítségével, mert ha az állományvédelmi költségeket figyelembe vesszük, kevesen lennének azok, akik meg tudnák fizetni a drága belépőt. Lehet privatizálni speciális, könyvtárral kapcsolatos tevékenységeket, mint például a széles körben ismert Web of Science adatbázis szolgáltatásait. A privatizált szolgáltatások másodlagos jellegűek, vagyis áruk csak az eredeti dokumentumok feldolgozásának és közreadásának, nem pedig beszerzésének és megőrzésének költségeit tartalmazza. Ha netán egy vállalkozó erre is kiterjesztené a tevékenységét, és profitszerző célból megvásárolná az eredeti dokumentumokat, sérülne a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez való alkotmányos jog, hiszen azt csak pénzen lehetne biztosítani. Értékes könyvek és kéziratok csak a kiválasztottak kezébe juthatnának, ki lennének szolgáltatva a tulajdonos kényének-kedvének, aki akár meg is semmisíthetné azokat. Egy nemzet kulturális kincsét nem lehet rábízni akár a legjobb szándékú magánkezekre, csakis az államra, hiszen a fölhalmozás, a hosszú távú megőrzés és a hozzáférhetővé tétel a cél. Ez igaz még akkor is, ha a fenntartó a jelenlegi sanyarú gazdasági helyzetben nem tud elég forrást biztosítani a könyvtárak fenntartásához.

Örülés

Náray-Szabó Gábor - könyvtárfőigazgató
Népszabadság

"Az Akadémia könyvtárának vezetője annak is nagyon örül, hogy a privatizáció elkerülte a hazai bibliotékákat."