Károsultaknak segít az OSZK

Heves Megyei Hírlap 2010 október 9.

Parádsasváron a Sas-Vár Sport, Kultúr és Ifjúságvédő Egyesület levélben fordult a vörösiszap sújtotta települések polgármestereihez, amelyben a segítségüket ajánlják fel. Jánosi Péter elnök elmondta, hogy mivel a faluban van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) üdülője, ezért az OSZK főigazgató asszonya, dr. Sajó Andrea közölte, hogy lehetővé teszik annak szállásként történő felhasználását.

A parádsasváriak hat gyermeket és egy kísérő felnőttet fogadnának be, akik mindaddig ott maradhatnának a festői szépségű környezetben, amíg szüleik az otthonaikat újból lakhatóvá nem teszik. Természetesen gondoskodnának a teljes ellátásukról, az iskolába járásról is. Amint választ kapnak az ajánlatukra, a sasváriak máris indulnak a jelentkezőkért.

Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Kedden: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap előtt: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Tegnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"

Konyvtaros.com - Az OSZK nevén fotómegosztó, videómegosztó, linkmegosztó és twitter oldal is regisztrálva van.
Sajó Andrea - Ezek korábban egyéni akciók voltak, én azonban szeretném ezeket hivatalossá tenni. Ezek az eszközök remek lehetőségek egy kulturális intézménynek, tehát mi is el fogunk indulni a közösségi oldalak irányába. Lesz a nemzeti könyvtárnak blog oldala is, amiben leírjuk, mi történik, miért van így, miért jó, mit lehet még tenni, mik a terveink, mit szeretnénk. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak is van blog oldala, rendszeresen belenézek. Nem kell félni ezektől az eszközöktől, használni kell őket.
Konyvtaros.com - A felhasználóknak és/vagy a könyvtárosoknak szolgáltat inkább az OSZK?
Sajó Andrea - Szerintem nem kell elkülöníteni, hogy kiknek szolgáltatunk. Teljesen mindegy, hogy egy könyvtárnak adunk tájékoztatást egy általa keresett könyvről, vagy egy felhasználónak adjuk ugyanezt azt információt. A szolgáltatásra kell tenni a hangsúlyt. A nemzeti könyvtár országos intézmény, mégis nagymértékben Budapest központú. Egy zalaegerszegi olvasó nagyon nehezen fog feljönni és kevés az esély arra, hogy beiratkozzon. Ezért meg kell teremteni az online beiratkozás lehetőségét, elektronikus fizetési móddal támogatva, így a távoli olvasó is használhatja azokat a szolgáltatásokat, melyek eddig csak a belső hálózaton voltak elérhetőek.
Konyvtaros.com - Mikor lesz bankkártyás fizetés? Mikor tudok Tiszafüredről Interneten rendelni dokumentum másolatot úgy, hogy átutalok 43 Ft-ot az OSZK-nak, ők pedig küldik a file-t E-mailen?
Sajó Andrea - Sajnos ez nem csak az OSZK-n múlik. Ha lehetne, én már holnap bevezetném. A Magyar Államkincstár jelenleg nem támogatja a nem utólagos, átutaláson alapuló elektronikus fizetést. Azt pedig nem mondhatjuk az olvasónak, hogy majd három munkanap múlva elolvashatja a fizetős dokumentumot, ha megkaptuk az államkincstártól a visszaigazolást. Meg kell keresni azt a megoldást, ami lehetőséget nyújt az azonnali online fizetésre. Így lehetne salgótarjáni, debreceni, zalaegerszegi olvasónk is, aki ott van a lakásában, de ugyanúgy látja azt a digitális szférát, mintha itt ülne egy gépnél.
Konyvtaros.com - Lesz közös digitalizálási stratégia?
Sajó Andrea - Együttműködéssel sok mindent meg lehet oldani. Nyilvánvalóan nem lehet elvárni a nemzeti könyvtártól, hogy mindent egyedül digitalizáljon. Olyan együttműködést kell kialakítani, ami mind a munkát, mind a szolgáltatást, mind a bevételt megosztja. Így sokkal több munkatárs aktivizálható, s eredményeket is gyorsabban lehet elérni. Legyen meghatározva, hogy ki mit dolgozzon fel, és egy közös kalapba kerüljön be az összes digitalizált dokumentum. Felejtsük el az öncélúságot és az intézmény egyéni érdekeit. Ne magunknak dolgozzunk, hanem a felhasználónak. Persze egy könyvtár sok olyan dolgot is csinál, ami a felhasználó számára értéktelennek tűnhet. Ilyen például a feldolgozás mélysége, a tökéletes dokumentumleírás. A érdeklődők többsége csak azt akarja tudni, hogy a Kőszívű ember fiaiból van-e valahol, és nem érdekli, hogy ez hányadik kiadás, milyen kötésben. Ez számára teljesen lényegtelen. Mi mégsem adhatjuk lejjebb a minőséget. Ugyanakkor látható egy olyan igény erősödése, amely a felhasználók számára érdekes, ám a könyvtárak nem akarnak foglalkozni vele. Gondolok itt például a felhasználói kommentekre, könyvespolcokra, könyvajánlásokra stb., melyekkel Kardos Andrásék foglalkoznak. Változik a világ és változnak az igények. Erre nekünk is oda kell figyelni.
Konyvtaros.com - A könyvtárak nem fognak örülni, ha kevesebb könyvet kell szakozniuk. Kevesebb dokumentumot tudnak majd helyben szolgáltatni, mert otthon is hozzájuthat a könyvtári áruhoz a felhasználó. Ez akár létszámleépítésekhez is vezethet.
Sajó Andrea - Ettől nem tartok. Feladat mindig lesz. S a munkamegosztás is arra irányul, hogy a könyvtárak együttesen kezdjenek bele országos szolgáltatások megvalósításába. Mindenkinek tudnia kell, hogy mik a célok, és hogyan szeretnénk ezt megvalósítani. A nemzeti könyvtár nem akar, de nem is tud mindent egyedül megoldani, koordinátorként azonban működnie kell. Nincs kapacitásunk arra, hogy mindent mi digitalizáljunk. Nem is tudnánk, és miért kellene nekünk digitalizálni azt, ami egy másik könyvtárban is megvan? Koncentráljunk arra, ami nincs meg máshol. Kezdjünk hozzá azok digitalizálásához. A helytörténeti dokumentumokat is ott kell digitalizálni, ahol vannak. Ehhez az kell, hogy az OSZK kézbe vegye az országos digitalizálást, elkészítsen egy felmérést, amelyből kiderül, hogy mi van meg digitálisan az országban, azaz ki mit digitalizált az elmúlt években. Nyilván lesz olyan, ami már most többször került digitalizálásra. Meg kell nézni, melyik a legjobb, és azt megtartani a közös tárban.
Konyvtaros.com - El lehet készíteni arról egy riportot, hogy 2010 februárjában hogyan áll országos szinten a digitalizálás?
Sajó Andrea - Szerintem elkészíthető. Szeretném ezt is elindítani. Először mérjük fel, hogy mi van az ország könyvtáraiban digitalizálva, és ha ez megvan, akkor készítsünk el egy tervet, hogy miket kell és lehet még digitalizálni, milyen ütemben, és ki fogja megcsinálni.
Konyvtaros.com - Csernus könyvének feldolgozásával, vagy Móricz Zsigmond könyvével lehet jobban haladni?
Sajó Andrea - A szellemi tevékenység mérése mindig problémás, mint ahogy az információ szolgáltatás mérése sem egyszerű. Ki dönti el, mennyit ér az az információ, amit én nyújtok. Kinek mennyit. Természetesen vannak irányszámok, mutatók, amelyek alapjául szolgálhatnak a teljesítmény mérésének. De ha belegondol abba, hogy egy címleírónak egy nap mondjuk le kell írni 50 dokumentumot, az egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható. Hiszen ha ebből az 50-ből 47 ószláv nyelvű, azt nem lehet ugyanolyan tempóban leírni, mint például Csernus Imre most megjelent könyvét. Tehát itt is, a számoknál is differenciálni kell, hogy miből kell annyit leírni. Vagy ugyanígy az olvasószolgálat. Mondjam meg, hogy hány dokumentumot kell egy óra alatt kiadni? Hány embert kell tájékoztatni? És ha nem jönnek be annyian, akkor a kolléga nem teljesítette a számokat?
Konyvtaros.com - A minisztériummal mikor kezdődnek el a tárgyalások a pénzről?
Sajó Andrea - A pénzről állandó tárgyalások folynak. A minisztériumban is nemrég volt váltás a Könyvtári osztály élén, sok dolgot meg kell beszélnünk. Az OSZK közintézetté válása újabb feladatokat és számos kérdést hoz magával. Ha bevételt akarunk, ahhoz be is kell fektetni, s ha bizonyítani tudjuk, hogy a terveink nyereséget hoznak, nyilván nagyobb lesz a fogadókészség arra, hogy több pénzre van szükségünk.
Konyvtaros.com - Már volt női vezetője a nemzeti könyvtárnak. Két cikluson keresztül, 22 évig vezette az intézményt. Ön mennyire tervez?
Sajó Andrea - Jelenleg öt évre tervezhetek, utána újra pályázatra kerül sor. Úgy vélem, két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni, ennyi idő alatt valóban remek dolgokat lehet véghezvinni. Az, hogy az ember utána képes-e megújulni, újdonságokat bevinni, ezt el kell dönteni 10 év múlva. És ha nincs semmi új ötlet, kiveszett a lendület vagy a tűz, akkor át kell adni a stafétabotot. Biztos vagyok abban, hogy lesz valaki tíz év múlva, aki rendelkezik annyi szakmai tapasztalattal, ismerettel, ötlettel, hogy képes ismét új irányba vinni a nemzeti könyvtárat.
Konyvtaros.com - Tíz év múlva hol találkoznánk, hogy folytassuk az interjút?
Sajó Andrea - Ha azt kérdezi, hogy lesz-e új nemzeti könyvtári épület, arra nem tudok válaszolni. Tervek vannak rá. Ha költözni kell, mindenképpen egy központi helyet szeretnék, ami könnyen elérhető, s igazi kultúrközpontként működhet. Kérdés, hogy van-e erre lehetőség. A következő években el fog dőlni, hogy otthonunk marad-e a Budai Vár.

Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Tegnapelőtt: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"

Konyvtaros.com - Hol tart az átadás-átvétel? Emlegeti Monok Istvánt néha?
Sajó Andrea - Ostobaság bármilyen vezető részéről az elődjében keresni a hibát. Ez nem így működik. Akkor és ott voltak adott helyzetek, amit meg kellett oldani. Ezek jelenleg adottságok. Az ember vagy tud változtatni, javítani, más irányba vinni, vagy nem. Egy kisebb fokú átszervezés természetesen várható, hiszen közintézetté válunk, és ezért hatékonyabbá kell tenni a működést. Jelen pillanatban például három helyen is folyik digitalizálás. Ez olyan erőforrás pazarlás, amit nem engedhetünk meg magunknak. Tehát ésszerűsítések lesznek. Hiszek abban, hogy akkor fog igazán jól működni az OSZK, ha mindenki azon a poszton van, amire ő a legalkalmasabb, amit a legjobban szeret csinálni, amihez a legjobban ért. Így sokkal hatékonyabban fog dolgozni, tehát a munka is jobb lesz, a légkörről nem is beszélve. Ezért nagyon szeretném a belső pályáztatást sokkal aktívabbá tenni. Ha valahol, valamilyen területen segítségre van szükség, akkor igenis induljon el a vándorlás. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni az a retrospektív feldolgozására, ki kell alakítani egy olyan csapatot, akik csak ezzel foglalkoznak majd. Honnan lehetne máshonnan szerezni szakembereket, mint a saját embereinkből, akik ismerik az állományt? Aki ebben a munkakörben szeretne dolgozni, kapja meg a lehetőséget, és dolgozzon ott.
Konyvtaros.com - Mennyire ismeri a munkahelyét?
Sajó Andrea - Az elmúlt két év alatt nagyon sok területet megismertem. Három különböző területen is dolgoztam. Amikor a Tájékoztató osztályról eljöttem, a következő terület vezetését csak 4 hónapra, átmenetileg vállaltam el, mert más terveim voltak. Viszont nagyon jó volt, hogy megismerhettem a retrospektív bibliográfia készítés folyamatát és problémáit. A harmadik terület közelebb volt a képzettségemhez, az országos lelőhely nyilvántartás jövőképét kellett kialakítani. Amit nem ismerek, azt igyekeztem átnézni, mélyebben megismerni. Elmentem több helyre, és személyesen körülnéztem. Kíváncsi vagyok, mit és hogyan csinálnak. Az első összdolgozói értekezletet bemutatkozással kezdtem. Sokan ismertek engem, ám voltak, akik nem. Úgy vélem, a kollégáknak tudniuk kell, hogy a főigazgató milyen kompetenciákkal rendelkezik, honnan jött, mit dolgozott, milyen tapasztalatai vannak. Szerintem ez lényeges. Nem kedvelem a folyosói pletykákat, nyíltságra törekszem.
Konyvtaros.com - Őszinték a kollégák? Van véleményük?
Sajó Andrea - Igyekszem megismerni a véleményeket. Meghirdettem a "nyitott ajtó" elvét, és kértem, hogy akinek jó ötlete van, keressen meg, mesélje el. Jönnek a hozzászólások. Telefonon is, otthon is, munkahelyen is. E-mail-ben, közösségi oldalakon, sőt még személyesen is többen jöttek már, kiváló ötletekkel. A fejlesztések általában azért indulnak el, mert valami nem hatékony, s előbb-utóbb valaki rájön a megoldásra. Azt érzem, hogy a könyvtár dolgozói végre dolgozni szeretnének, és nagyon szeretnének már nyugalmat. Törekszem arra, hogy ez a nyugalom meglegyen. A habitusomból és a nyitottságomból adódóan másként viselkedem, sokszor látnak feltűnni a kollégák az épület különböző pontjain, ahol egy főigazgató általában nem szokott megjelenni. Feltűnök a raktárban, a nyolcadikon, egy-egy munkaszobában, ha úgy alakul, leülök, és ott ebédelek. Sokkal közvetlenebb vagyok, távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa.
Konyvtaros.com - Kompetenciaközpont a pályázat egyik kulcsszava. Érinti a Könyvtári Intézet hatáskörét?
Sajó Andrea - A hatáskörét nem. A Könyvtári Intézet feladata a könyvtári ismeretek átadása, tanfolyamok szervezése, szakmai tanácsadás. Ugyanakkor az országban is vannak olyan ismeretekkel rendelkező szakemberek, akiknek a tudása érdemes a megosztásra. Úgy hiszem, Monok István nagyon jól választott, amikor Bartos Évát nevezte ki a Könyvtári Intézet vezetőjének. Éva új irányt szabott az egész intézménynek. Sokkal korszerűbb, átláthatóbb lett, lehet tudni, hogy mi a feladata. Nagyon tartalmas weboldalt hoztak létre, ahol strukturáltan vannak feltüntetve a szakmai információk.
Konyvtaros.com - A KI weboldal motorja tragédia.
Sajó Andrea - Igen, azért is mondtam, hogy a tartalma nagyon hasznos. A motorja nyilván megújításra szorul. Az információ azonban (pl. könyvtári szakmai ismeretek, stratégiák, jogszabályok, bizottságok) ott van. Olyan felületét adja a mostani munkának, országos szinten támogatva a szakmát, ami eddig nem volt.
Konyvtaros.com - A cserépfalui könyvtáros tudja, hogy kihez kell fordulni segítségért, ha szakmailag megakad?
Sajó Andrea - Vagy tudja, vagy nem. Pontosan ezt szeretném elérni, hogy ne kelljen ahhoz személyesen ismerni valakit, hogy releváns szakmai információt szerezzek. A kompetencia adatbázisból azonnal kiderül, ki az, aki bizony már találkozott a felmerülő problémával, tartott előadást, tanfolyamot, vagy írt róla egy cikket. Tehát cél az, hogy lehessen látni, abban a témakörben kihez lehet fordulni.

Holnap - utolsó rész: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Tegnap: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"

Konyvtaros.com - Monok István 4 hónap után leváltotta 2008-ban.
Sajó Andrea - Nagyon megdöbbentem a döntésén. Tájékoztatási igazgatónak hívott ide, de abban állapodtunk meg, hogy mivel a pályázat kiírásához idő kell, vállaljam el a Tájékoztató osztály vezetését. Én abszolút nyitott voltam erre, és örültem ennek a lehetőségnek, hiszen sosem hátrány, ha az ember tapasztalatokat szerezhet. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy a megállapodás óta a szervezeti struktúra megváltozott, és csak az osztály fele maradt az enyém. Ennek ellenére a kollégákkal belekezdtünk a feladatokba, remek dolgokat indítottunk el. Monok Istvánnak azonban más elképzelése volt a könyvtár működtetéséről és a vezetőiről. Sokat vártam el magamtól, és a kollégáimtól is, de ebből sosem volt probléma. Amikor Monok István úgy döntött, hogy a próbaidő lejárta után levált a Tájékoztató osztály éléről, az osztály munkatársai mellém álltak, és egy nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket a döntés miatt. Monok István azonban a dolgozók véleményét nem vette figyelembe.
Konyvtaros.com - Elment a kedve a könyvtártól?
Sajó Andrea - Nem. A szakmától nem megy el csak úgy az ember kedve, még akkor sem, ha emberileg negatív élmények érik. Ráadásul azon kevés szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija és a munkája ugyanaz.
Konyvtaros.com - Igazságtalannak érezte a döntést?
Sajó Andrea- Nem örültem neki, mert nem tartottam indokoltnak.
Konyvtaros.com - Mikor gondolt először arra, hogy az OSZK főigazgatója lehet?
Sajó Andrea - Amikor még NHH-s voltam, a barátnőmmel beszélgettünk erről. Tréfásan mondtam neki, hogy majd ha öregebb leszek, a pályám csúcsán én leszek az OSZK főigazgatója. 2005-ben Monok István már megkeresett egyszer, hogy vállaljam el a Könyvtári Intézet igazgatói pozícióját, de nemet mondtam. Élveztem a munkámat, ráadásul úgy éreztem, nem lennék alkalmas a Könyvtári Intézet igazgatójának, mert az elméleti hozzáértés, az elméleti szakfelügyeleti támogatás nem köt le annyira, mint maga a gyakorlat. Sokáig eszembe sem jutott a főigazgatói szerep, egészen addig, míg ki nem derült, hogy ki fogják írni a pályázatot. Átfutott az agyamon, hogy meg kellene pályázni. A barátaim óvtak tőle, azt mondták, felesleges nekifutni, mert semmi esély nincs a győzelemre, csak felesleges problémákhoz vezethet.
Konyvtaros.com - A most tapasztalt, negatív főigazgatóváltó hangulatot érezték?
Sajó Andrea - Nem. Egyszerűen csak féltettek a következményektől, mert mindenki biztosra vette, hogy ez nem sikerülhet, én is.
Konyvtaros.com - Családi reakciók?
Sajó Andrea - A fiaim bíztattak, örültek neki, hogy újra szakmai terveim vannak. Annak azonban már kevésbé, hogy a pályázatírás sok időmet lekötötte. Koncepcióm és ötleteim voltak, mindezt egy-két hét alatt kellett formába önteni. Ráadásul Kaposváron is tanítok, ezért a beadás igen kalandosra sikeredett.
Konyvtaros.com - Kalandosra?
Sajó Andrea - Igen. A beadás előtti napon még előadást kellett tartanom egy balatoni továbbképzésen, ahol kiderült, hogy nincs a szobában Internet. Ahol meg Internet volt, ott nem volt Office. Így tehát hol a notebook-on dolgoztam, hol átmentem az internetes gépre. Aztán átküzdöttem magam Kaposvárra, ott beültem az egyetemi könyvtárba, és tovább dolgoztam, míg el nem készültem az anyaggal. Kinyomtattuk, összefűztük, és száguldottam a buszhoz, hogy elérjek egy nyitva tartó postát. A legutolsó napon, 18.05 órakor sikerült feladni a pályázatot. Izgalmas időszak volt.
Konyvtaros.com - Az OSZK-ban elmondta valakinek, hogy beadja?
Sajó Andrea - Nem. Csak hetekkel később derült ki, hogy pályáztam, addig csak folyosói pletykák terjedtek. Jobban örültem volna több pályázónak. Érthetetlen számomra, miért nem vonzó a szakembereknek a nemzeti könyvtár vezetése.
Konyvtaros.com - Jobb volt az Ön pályázata, mint Monok Istváné?
Sajó Andrea - Más volt. Minden főigazgató rajta hagyja nyomait a könyvtáron. Monok István nevéhez számtalan jó dolgot lehet kötni. Nívós kiadványokat és kiállításokat indított útjukra, megerősítette a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzeti könyvtár újra bekerült a tudományos véráramba. De tíz év eltelt, megújulásra pedig mindig szükség van. Meg kell tartani mindazt, ami jó, de egyben új dolgokat, módszereket, ötleteket is kell behozni. Monok István pályázatával szerintem az lehetett az alapvető probléma, hogy jelentős része szó szerint azonos volt az öt évvel ezelőtt beadottal.
Konyvtaros.com - Copypaste?
Sajó Andrea - Sajnos igen.
Konyvtaros.com - Máshogy kérdezem, miben volt más az Ön pályázata?
Sajó Andrea - A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat, Monok István inkább a tudományos hátteret próbálta meg hangsúlyozni. Ezért úgy vélem, a bizottságnak és a miniszternek nem azt kellett eldönteni, hogy ki a jobb, ismertebb szakember, hanem azt, hogy melyik az az irány a nemzeti könyvtár számára, amit a jövőben megvalósítandónak, követendőnek tartanak.

Holnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Holnapután: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Hosszabb nyitva tartás

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott sajtótájékoztatóra, melyen Dr. Sajó Andrea főigazgató ismertette a könyvtár 2010-re tervezett programjait. Az OSZK-val kapcsolatos várható változtatásokat, hosszabb távú terveket láthattam volna, ha nem fekszek itthon műanyag csizmában bokaszalaghúzódással.

Diákat vetített Sajó Andrea:

OSZK Sajtótájékoztató 2009.02.09

View more presentations from Darvas Tóth Péter.

Folyamatosan bövül a poszt, nemtihanyi visszhangokkal.

Hírextra/MTI: Olvasóbarát könyvtárat, fejlettebb szolgáltatásokat ígért keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója, Sajó Andrea, aki bejelentette: keddtől hosszabb nyitva tartással várják a látogatókat.

Mult-Kor/MTI: eddig az OSZK 8-10 milliós állományából csak 2 millió kiadvány digitalizációja történt meg, nagyrészt csak a rekordok, azaz könyvtári alapadatok szintjén.

Népszabadság: Csonkítás és lopás a Nemzet Könyvtárában: A kötelespéldányok behajtása, új raktár keresése, a lopásgátlás megerősítése, a szolgáltatások korszerűsítése - csak néhány feladat a sok közül, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója a magáénak érez. Sajó Andrea ma sajtótájékoztatón is ismertette terveit

NOl02 - Későbbi záróra a Széchenyiben

Kultúra.hu - Az új főigazgató első intézkedései közt meghosszabbította a nyitva tartást, emellett az online fizetés elérhetővé tételét és a munkatársak kompetenciáit hatékonyan csoportosító adatbázis létrehozását helyezte kilátásba.

MTV: Az olvasók aktív részesei lehessenek a dokumentum-gyarapításnak

Infovilag: Ez évtől új főigazgató áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) élén. Sajó Andrea ma ismertette újságírók előtt azokat a terveket, amelyeknek eredményeképpen korszerű, használóbarát kulturális központtá válhat az ország első számú könyvtára.

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam	Munkahely	Beosztás	Szerzett tapasztalatok
2008-	Országos Széchényi Könyvtár	főigazgató (2010- )	hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés
		osztályvezető
2006-2007.	Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.	távoktatási üzletágvezető	e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy
1999-2006.	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság	igazgató	információ- és tudásmenedzs­ment; hagyományos és elekt­ronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommu­nikációs szektorban; portáltech­nológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzs­ment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; web­szer­kesztés; digitalizálás; könyv­tárépítés, berendezés; hálózati szolgálta­tások; intézményi információ­szolgáltatás
	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Felügyelet Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Dokumentációs Osztály	osztályvezető
1998-1999.	MATÁVNet - ORIGÓ Kft	információ­menedzser	portálépítés, adatbázis menedzs­ment, információmenedzsment
1993-1998.	Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ Szakirodalmi információs osztály	informatikus könyvtáros, információkuta­tó	vállalati szakkönyvtár működte­tése, infokommunikációs infor­mációs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok
1987-1993.	Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára	tájékoztató és állománygyara­pító könyvtáros	felsőoktatási könyvtár működte­tése, állománygyarapítás, kata­logizálás
1985-1986.	Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ	könyvtári asszisztens	könyvtári szervezetek koordinációja

A következő részekből:

Holnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Holnapután: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Pénteken: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Jövő, jövő, jövő

Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával beszélgettem a múlt héten. Nem fért az időbe tetőtől talpig a Nemzeti Könyvtár, ígéretet kaptam a folytatásra, elemezni fogjuk a főigazgatói munkával telített időszakot is.

Jövő héten startol (legyen kedd) a négy részes interjú, addig a konyvtaros.com egójáról rövid kitérő olvasható:

Konyvtaros.com: Miért nem közölhettem tavaly a pályázatát?
Sajó Andrea: Mert a nyilvánosságra hozatalnak van egy régi protokollja, úgy is mondhatnám, hagyománya. A pályázatokat mind 1999-ben, mind 2004-ben a Könyvtári Figyelő jelentette meg.
Konyvtaros.com: Új főigazgató új hagyományokat teremt. A print kiadványok mellett az Interneten, blogokon, twitteren, közösségi oldalakon sokkal gyorsabban terjed az információ. Monok István pályázatára a mai napig 1141-en kattintottak.
Sajó Andrea: Nem vitatom, hogy az interneten közzétett információ gyorsabban és szélesebb körben terjeszthető, mint a nyomtatott. Én sem zárkózom el a hálózati közzétételtől (a pályázatom kikerült az OSZK honlapjára is), csupán a sorrendet tartottam be, és biztosítottam elsődleges közlési jogot egy könyvtári szakfolyóiratnak. Emellett nagyon kedvelem a web 2.0-s alkalmazások összes lehetőségét, használom az iwiwet, írtam blogot, mégis úgy vélem, hogy a közösségi oldalam a magánszféra kategóriájába tartozik. Különítsük el a főigazgatót és a magánembert.
Konyvtaros.com: A pályázata nem magánszféra.
Sajó Andrea: Természetesen nem. Ezért is jelent meg először egy referált szakfolyóiratban, és nem az Ön blogján. Ugye nem sértődik meg, ha mondok valamit?
Konyvtaros.com: Dehogy.
Sajó Andrea: Az Ön blogja nem kifejezetten egy hivatalos szakmai oldal.
Konyvtaros.com: Nem?
Sajó Andrea: Ön ezt az új típusú blogos műfajt magánemberként csinálja, s minden olyan hírt beletesz, ami Ön szerint érdeklődésre tarthat számot, köztük olyanokat is, melyek a bulvár kategóriájába tartoznak. Én viszont úgy gondolom, nem két lengén öltözött női fotó között kell a nemzeti könyvtár főigazgatói pályázatát megjelentetni.
Konyvtaros.com: A csajok a könyvtáruknak szereztek pénzt azzal, hogy levették a melltartójukat az olvasóteremben és megjelentettek egy naptárat.
Sajó Andrea: Érdekes marketing fogás, bár valljuk be, könyvtárban nem szokványos. Ettől függetlenül úgy gondolom, kell a megjelentetésnek valami szabályos formát adni. Nekem illik követnem azt a protokollt, ami eddig érvényben volt. Bizonyos szinthez, bizonyos hagyományokhoz tartani kell magát az embernek. Az Önnek tett ígéretemet viszont beváltottam, hiszen itt ülünk, s a hivatalos megjelenés után a pályázatot is közzétehette.
Konyvtaros.com: Lehet, csak engem zavar, hogy nincs egy normális könyvtári média, Internetes verzió kiegészítve nyomtatott verzióval, amit örömmel venne kézbe a könyvtáros, színes képeken látná a kollégát, a vezetőt, az új fejlesztéseket, nem csak milliókból létrehozott hosszú publikációkat olvashatna magáról a könyvtári folyóiratokban.
Sajó Andrea: Ebben tökéletesen igaza van. Jelen pillanatban még sok embert zavar ez a forma, szoknunk kell a webes kommunikáció új formáit, és azt, hogy a neten jól megférhet egymás mellett egy bulvár hír és egy minisztériumi döntés. Biztos, hogy ennek lesz majd létjogosultsága.

Szerkesztőségi közlemény:

A blog kommentárjai, - az olvasói tartalmak - mostantól nem jelennek meg automatikusan, csak a nekem tetsző hozzászólásokat engedem ki.

Kávé, fotel, kirántott hús

Ma Sajó Andreával, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójával beszélgettem. Kényelmes fotelben ültem, porcelán csészéből ittam a kávét. A vacsorámat is az OSZK biztosította, hazafelé a büfében, kirántott húst vásároltam.

A kérdésekre adott válaszokat jövő héten publikálom.

A nyertes pályázatáról

Király Péter írásának másodközlése. Megjelent a http://kirunews.blog.hu/2010/01/21/a_nyertes_palyazatarol oldalon.

Életemben nem írtam még pályázat-kritikát, de az előzmények ismeretében (Monok alulmaradása, az 'ismeretlen' Sajó Andreával szemben, majd Monok pályázatának publikálása, Sajóé nem publikálása, és a többi, amiről a Katalisten és a Konyvtáros.com-on lehetett értesülni) meglehetősen felcsigázta az érdeklődésemet, úgyhogy most (elsősorban magamnak, pedagógiai jelleggel) írok róla.

A legfontosabb: végre minden érdeklődő (az igazat megvallva néhány tucatnál nem lehet több, sajnos) megismerheti a pályázatot: http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf. A második, amit rögtön az elején szeretnék leszögezni: Sajó Andreát nem ismerem, látni is csak egyszer láttam, még Matáv-könyvtárosként egy Networkshop-konferencián, vagy 10 éve. Ha ennek a kritikának lesz némi éle, az nem az ő személye ellen szól (nem is szólhat, hiszen azt nem ismerem), hanem a pályázatban testet öltő teljesítményével kapcsolatos. Továbbá: a kritikában egyáltalán nem térek ki Monok pályázatára azon egyszerű okból, hogy nem nyert, tehát az ő pályázata nem releváns abból a szempontból, hogy milyen lesz az OSzK jövője, márpedig engem éppen ez érdekel, ezt próbálom kiolvasni Sajó Andrea pályázatából is.

Botrányosnak tartom, hogy egy OSzK főigazgatói poszt elnyerhető egy 18 és 1/3 oldalas (53 000 karaktert tartalmazó) pályázattal. Állítom, hogy ez a terjedelem nem alkalmas arra, hogy bármely jelölt meggyőzze a bírálókat, hogy nem csak a célokkal kapcsolatban vannak elépzelései, hanem a megvalósítás módjával, ütemezésével és erőforrásigényével is tisztában van. A pályázat nem sok konkrétumot tartalmaz a megvalósítással kapcsolatban; kirívó, hogy számadatok szinte egyáltalán nem, költségek pedig végképp nem szerepelnek. Úgy tűnik, hogy ezek a szempontok a fenntartó számra nem fontosak. Ha viszont ez igaz, akkor az újdonsült igazgatónő sem remélhet sok jót tőlük.

A pályázatból számomra nem jelenik meg egy átfogó könyvtár-vízió. Néha belemerül részletekbe, néhol csak felsorolást és 'stb.'-ket tartalmaz. A szöveg egy jelentékeny része olyannyira általános, sőt továbbmegyek: tankönyvpapír-ízű, hogy azt bármely tetszőleges könyvtárra, sőt néhol bármely intézményre alkalmazni lehetne. A szöveg nyelvezete nem arról árulkodik, hogy a szerző túl sok tapasztalatott szerzett volna az írásművészet gyakorlásában, gyakran enged a közhelyes fordulatok és a hivatalnokstílus csábításának (három példa, hogy világos legyen mire gondolok: "az 1952-től kiadásra került dokumentumok", "hiszen minden tevékenység egy-egy kis mozaik", végül "rendelkezik … üzleti szemléletű menedzser vénával"). Sajnos bennmaradt néhány helyesírási- vagy tollhiba is ("elektronikus fizetés mód bevezetése", "Z 39.50", "portáltecnológia"). Felejtsük el a pályázat nyelvi rétegét, mert a tartalom mellett ez nem érdekes - térjünk vissza a könyvtári vízióhoz.

Ami nagyon szimpatikus, hogy a pályázó felismerte, hogy az olvasó számára a dokumentumtípusok szerint tagolt rendszer értelmetlen. Ha teszem azt Sárazsadányról szeretnék informálódni, nem számít, hogy mi az adat forrása, illetve hadd dönthessem el én, hogy számít-e vagy sem. Ugynakkor nem világos, hogy mi is a megvalósítandó tevékenység, hiszen olyan programokat is sürget, amelyek nem tartoznak bele az OSzK igazgatójának döntési körébe. Például össze kellene vonni az ODR-t és a MOKKÁT, egyetérthetünk, de mind a kettő (ahogy tudom) konzorcium, vagyis az OSzK-nak csak egyetlen szavazata lehet a kérdésben. Össze kellene vonni a MATARKÁT és a HUMANUS-t - itt lényegében ugyanez a helyzet. Nem világos, hogy az OSzK vezetőjének mik lesznek ebben a kérdésben a lépései? Milyen érvekkel fogja meggyőzni a konzorciumi tagokat és a fenntartókat? Egekig dícséri a Könyvtárportált ("fantasztikus kezdeményezés"), de nem tisztázza azt a kérdést, hogy hogyan kellene a Könyvtárportálnak és az összevont ODR-MOKKÁNAK együttműködnie, vagy ezeket is össze kellene-e vonni.

Szintén szimpatikus a feladatorientált, lapos szervezet modellje. Nagyon drukkolok neki, hogy az OSzK-n belül tapasztalható széttagoltságot sikerüljön megszűntetnie és tényleg "egy irányba húzó" munkatársi gárdát sikerüljön kialakítani. Node: itt is hiányzik néhány konkrétum, leginkább annak a problémának a felvetése, amit például Reisz T. Csaba a MOL igazgatói pályázatában hangsúlyozott: az informatikai szakembergárda átlagosnál is nagyobb fluktuációja. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ez a probléma még a nagy amerikai könyvtárakat is érinti, hiszen ott az informatikus számára az a dilemma: az egyetemi könyvtárban dolgozzak, vagy a IBM-nél? Márpedig Sajó Andrea egyik fő törekvése az OSzK szolgáltatásainak virtualizálása, aminek lépéseről a pályázat más helyein gyakorta értesülhetünk, sőt a pályázó ki is jelenti "A nemzeti könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális tartalom szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen.". Hogyan lehet éllovas egy olyan intézmény, melyben (tudomásom szerint) nem dolgozik hivatásos programozó (ezért települt a MOKKA-R és a Humanus Szegedre, Bozóhoz)? Továbbá: az osztályok a legjobb tudomásom szerint jelenleg is feladatkörök szerint vannak szervezve (pl. tájékoztatás, bibliográfiai feltárás stb., sőt tudomásom szerint egy olyan csoport is létezik - amit a pályázó hiányol és létrehozni kíván - mely teljes idejét webtartalmak előállítására fordítja) - valószinűleg csak az arányok kérdésesek. Vitatnám továbbá a következő mondatot: "Továbbra is működnek néhány főből álló szervezeti egységek (osztályok), melyek így nem hatékonyak." nem hiszem ugyanis, hogy egy szervezeti egység hatékonysága a nagyságán múlna - gondolom a szerző is inkább azt akarta mondani, hogy vannak (ilyen-olyan okok miatt) nem hatékony osztályok.

A pályázó néha belemerül részletekbe, például a szabadpolcos állomány adományokkal való feltöltése kapcsán sorjáznak az ötletek - bár némiképp szkeptikus vagyok abban, hogy pont az olvasók nagyját adó szegény bölcsészek fognak olyan értékes kézikönyveket adományozni, melyekre a könyvtárnak nincs pénze, de legyünk inkább optimisták. Máshol kardinális kérdések megoldási javaslatai, vagy egyáltalán felvetése került a 'stb.' kategóriájába.

Sajnálatos, de néhány ténybeli tévedés is található a pályázatban. Például állítása szerint a LibriVision-ben nincsenek analitikus rekordok. Ez csak abban az esetben igaz, ha az analitikus rekordokat a folyóirat-tartalomjegyzékek feltárásának eszközeként gondoljuk el, és megfeledkezünk a tanulmánykötetek tartalomjegyzékének feltárásáról (megjegyezném, hogy ez mint olvasónak komoly gond, hogy a tanulmánykötetek tartalomjegyzéke hol fel van dolgozva, hol nincs, a feldolgozottak pedig hol teljesek, hol nem - de erről a pályázatban nincs szó). Kérdéses tehát (számomra legalábbis az), hogy az idézett 1 millió monográfiából mennyi az ilyen analitikus rekord. Sajó számítása szerint az összes 8,6 millió dokumentum 3-5 éven belül feldolgozható, ha egy ember évi 200 napon napi 20 rekordot feldolgozna. Ha a már meglevő 1,6 millió dokumentumot levonjuk, és eltekintünk az analitikus feldolgozástól, akkor a 7 millió dokumentum feldolgozása 1750 munkaévet jelent, vagyis 5 év alatt csak akkor teljesíthető, ha 350 munkatárs dolgozik a feladaton (a jelenleg állomány kb. 500 fő) - ki-ki döntse el, hol a számítási hiba. A pályázó egy szót sem ejt a már feldolgozott, de nem Amicusban rögzített adatok (pl. a teljes Petrik, vagy a kézirattár katalógusa) átvételének lehetőségéről vagy a konverzió és az újbóli rögzítés költséghaszon-összevetéséről, se arról a kézenfekvő, és az OSzK-ban is alkalmazott módszerről, melynek során külső cégek végzik az adatbevitelt (az amerikai könyvtárak például Indiában vagy a Fülöp-szigeteken végeztetik az adatrögzítést).

A raktárak kérdése külön fejezetet kapott, de nem világos, hogy mennyire égető a kérdés: mikor szorul ki a könyvtár a meglévő helyről? Öt év? 25?

Szintén fontos kérdés az OPAC kérdése. Én - a pályázótól eltérően - különválasztanám az adatok előállításának és az adatok prezentációjának, keresésének kérdését (mellesleg ez utóbbit a szakirodalom és a library 2.0-ás gyakorlat is külön, "discovery interface" néven kezeli). Az Amicus leváltását nagyon óvatos hangon veti fel, érdemes idézni: "Az elmúlt évek tapasztalatai tehát arra engednek következtetni, hogy mindenképpen meg kell fontolni az AMICUS cseréjét". A problémáim: 1) nem biztos, hogy egyetlen „monolitikus” (ez nem Sajó Andrea kifejezése) integrált rendszert kellene beszerezni - lehet, hogy egy olyan csomag is megteszi, melyek alkotórészei szabványos felületeken (MARC, Z39.50, NCIP, SRW/SRU, OAI-PMH stb. stb.) együttműködnek egymással. 2) Naív elgondolás azt hinni, hogy az "az OSZK könyvtári rendszere kiemelt jelentőségű referenciahelyként is szolgálhatna" - ennek a mondatnak a folytatása ugyanis az szokott lenni: "épp ezért adjátok ingyen/olcsón". Ez lehet, hogy hatásos egy stat-up esetében, de nem hiszem, hogy jelentős árkedvezményt lehetne kicsikarni nemzetközi piacvezető szolgáltatóktól. 3) Nagyobb hangsúlyt adnék annak a szempontnak, hogy a szoftver megvételével ne álljon elő a beszállítóhoz-kötöttség (vendor lock-in) helyzete, amikor a könyvtár, vagy egy általa megbízott harmadik fél nem nyúlhat bele a szoftverbe. Már az is nagy eredmény lenne, ha a szoftvercsomag egy része ilyen lenne. 4) a szerencsésebb éghajlatú országokban a folyóiratok analitikus feltárását nem könyvtárak végzik, hanem a tartalomszolgáltatók (Elsevier, Thomson, JSTOR, és a többi), ennek megfelelően ezek az adatok nem is találhatók meg a saját adatbázisban, hanem API-kon keresztül csatlakoznak a könyvtári rendszerhez. Ennek megfelelően felteszem (de ha ez nem így van, akkor javítson ki, aki ezt olvassa) hogy legalábbis nem triviális a folyóirat-feltáró modul megléte. 5) A digitális tartalmat a pályázat "csatolható objektumként" képzeli el. Remélem ez nem azt jelenti, amire általában gondolni szoktak: vagyis nem egy strukturálatlan, csak teljes szövegűen kereshető, vagy csak képként elérhető fájl lebegett a szerző szeme előtt, hanem jól struktúrált szövegek kezelésére IS képes alrendszer.

Végezetül: Sajó Andrea pályázatában is visszaköszön az a hübrisz, ami úgy tűnik valami sajátos magyar lelki alkatra vezethető vissza, melynek legfőbb megnyilvánulása, hogy az adott vezető (mindegy, hogy a közintézmények mely ágazatát vesszük, a miniszterelnököktől a polgármestereken át a könyvtárigazgatókig) valamiféle (vérmérséklettől föggően: világ-, európai, közép-európai, kárpátmedencei és így tovább) centrumot látnak bele az intézménybe. Sajnos a szomorú valóság ezzel a csodálatos vízióval az, hogy néhány éven belül ezeket megvalósíthatatlanságuk miatt egy más víziók váltják fel. Vezető digitális tartalomszolgáltatóvá a könyvtár nem válhat úgy, hogy nincs meg a megfelelő szakembergárdája (most sajnos bizonyos területeken ez a helyzet, részben az általános világhelyzet okán), vagy ha dokumentumok másolásától való félelmében irreális technológiai célkitűzéseket támaszt (pl. képernyőképet se lehessen készíteni a tartalomról). A pályázat nem ejt szót egy fontos problémáról: a könyvtár saját maga megtermelte bevételének jelentős részét épp a digitális máslatok készítése adja. Csakhogy ez azzal jár, hogy ezeket csak az az ember látja, aki ezeket megfizeti - a többiek számára ezek láthatatlan dokumentumok. Vagyis hiába digitalizál a könyvtár dokumentumokat, ezek igazából nem csökkentik a kutató költségét, nem terjesztik a tudást széles rétegeknek (ami a könytár alapcélja lenne), sőt talán erőforrásokat von el a nyilvánosságnak szánt digitalizálás elől. Nem foglalkozik a pályázat a digitalizálás stratégiájával sem: mit digitalizáljon és hogyan (képként? nem struktúrált szövegként? cizellált XML-ként?)? Hogy viszonyuljon a könyvtár a "dolgok internete", az "összekapcsolt adatok" vagyis a szemantikus web kérdéséhez? Hogy viszonyuljon (a dorgáláson kívül) a könyves világ egyéb résztvevőihez?

Összegezve: ez a 18 és 1/3 oldal inkább csak újabb, az igazgatónő elképzeléseivel kapcsolatos kérdéseket vet fel, és nem kaptam választ arra az alapkérdésre, hogy az OSzK mit is fog csinálni a következő 5 évben. Előremutató lépés a digitális tartalmak kezelése és a szervezeti átalakítás, de a dolgozat alapján nem világos ezek konkrét formája. A pályázó mentségére legyen monda, a szöveg nem egy pontján kifejti, hogy ezt-vagy-azt a kérdést még alaposan meg kell vizsgálni. A döntéshozók felelősségét ezek a kitételek nem mentik.

Király Péter

Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit

Sajó Andrea főigazgatói pályázata online változatban jelent meg a Könyvtári Figyelőben, pénteken papíros verzió is lesz az újságárusoknál. 2009/4.

Az OSZK szerveréről is le lehet tölteni:

http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf

Sajnos pdf olvasó szükséges hozzá, de a pályázatban be van ígérve a felhasználóbarátság, reméljük a jövőben nem kell majd letöltögetni különböző filetípusokat, hanem kattintgatások, letöltések, konvertálások nélkül kapja az információt az egyszeri felhasználó.

Ahogy a fentiekben is látható, feladatunk van bőven. Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit, tanulni a hibáikból, megbecsülni, amit ránk hagytak, s biztosítani utódaink számára a mai információforrások fennmaradását. Sajó Andrea

Nemzeti könyvtár

Nem kaptam még engedélyt Sajó Andrea főigazgatói pályázatának közlésére. Két olvasó is elküldte a Konyvtaros.com-nak elektronikus formátumban a dokumentumot, este átolvasom egy-két sör kíséretében.

Addig is a wordle.net csinált a szövegekből egy ábrát, mely megmutatja a leggyakrabban előforduló pályázati szavakat:

Sajó Andrea pályázata:

Monok István pályázata:

Helyben digitalizálnának

Olvasóink szerint Töröbálinton lenne/van az a raktár, amiről/lecseréléséről Sajó Andrea beszélt:

"Kiszámoltuk, hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív állományból digitalizálnának"

Sajó Andrea mondatok

"2002-ben részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális"

"sokféle statisztika van, de a tagságukat az adott évre érvényesítő olvasók száma egyértelmű csökkenést mutat. 2007-ben 15 ezren, tavaly 11 ezren, míg 2009-ben 10 ezren vettek éves, havi vagy napi jegyet a könyvtárba"

"Nem biztos, hogy a felhasználóknak itt kell ülniük az olvasótermekben, olvasó az is, aki az interneten keresztül használja szolgáltatásainkat, elektronikus beiratkozással, fizetéssel, hosszabbítással"

"Olyan kiállításokat szeretnék, amelyek egyszerre bírnak komoly tartalommal és becsalogatják a könyvtárba a látogatókat is, akik legközelebb esetleg már mint olvasók térnek vissza"

"Kiszámoltuk, hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív állományból digitalizálnának"

"Lehet, hogy valóban érdemes lenne egy új nemzeti könyvtári központot kialakítani. Fontos azonban, hogy az új épület eleve nemzeti könyvtárnak épüljön, egy átlagos irodaház erre nem alkalmas"

"A pályázat nyílt volt, bárki pályázhatott. Monok István érdemeit éppúgy elismerem, mint az OSZK valamennyi korábbi főigazgatójáét"

Népszava 2009.12.31

Hírextra/MTI

Felkértük mindazokat

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, Oktatási Kulturális Minisztérium

Dr. Hiller István miniszter úrhoz intézett levelére illetékességből én válaszolok.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói pályázatának kiírása és értékelése során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közgyűjteményi területen történő végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint járt el a tárca.

A pályázatokat értékelő bizottságba felkértük mindazokat, akiknek részvételét a hatályos jogszabályi rendelkezések előírják. (Szakmai szervezetek, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, stb.) A pályázatok értékelésében részt vett az Országos Könyvtári Kuratórium három volt tagja is.

Miniszter úrnak Sándor Klára képviselő asszony írásbeli kérdésére adott válaszát hamarosan olvashatja az Országgyűlés honlapján, az irományok között.

Bizalmas információ

Kapom a fikát, hogy egyoldalú, nemobjektív, elfogult, részrehajló, benyalós a blog.

Lamentációs rovat következik a családom támogatásával. Nem vagyok senkinek az embere, nem irányít senki. Érdeklődök, legfőképp azok az emberek érdekelnek, akiktől szép ez a könyvtárosság. A blog szerkesztéséhez szükséges időt a szabadidőmből csípem le. A kocsmázásomat jobban viseli a csajom. Jó feleség.

Konyvtaros.com téma-feldolgozási háttér.

A K.com, csak és kizárólag e-mailben kommunikál.

Hiller István döntésétől napjainkig kábé ez történt:

1. Kértem Sajó Andreát, hogy a blog 12 kérdés rovatát e-mailben válaszolja meg. Nem kaptam választ.

2. Írtam Monok Istvánnak és Sajó Andreának, hogy közölni szeretném a pályázatukat. Monok István elküldte, Sajó Andrea nem küldte el. Most kissé bizonytalan vagyok, hogy az indokot leírhatom-e. A Könyvtári Figyelő című lap szokta közölni a főigazgatói pályázatokat.

3. Közöltem Monok István pályázatát.

4. Kértem Sajó Andreát, hogy küldje el a blognak főigazgatói pályázatát, mert Monok Istváné már olvasható, azzal érveltem, hogy minek várni a Könyvtári Figyelő januári megjelenésére. Interjúidőpontot is kértem Sajó Andreától. Válaszában másodjára sem küldte el a pályázatát, viszont az interjúra pozitívan reagált. Megegyeztünk az időpontban. (dec. 1. 17.30 OSZK porta)

5. Kértem Monok Istvánt, hogy nyilatkozzon a Konyvtaros.com-nak. Időpontot adott. (dec. 8. 8.30 OSZK porta)

6. Megkérdeztem a Könyvtári Figyelőt, hogy mikor jelenik meg a KF, és benne lesz-e Sajó Andrea pályázata. Ha igen milyen formátumban tudom másodközölni. A KF nem válaszolt az utóbbi kérésre, csak a megjelenés dátumára. (2010. január)

7. A parlamentben is téma a főigazgatói kinevezés. Írtam Sándor Klárának, Halász Jánosnak és Hiller Istvánnak, hogy szeretné a K.com-on közölni a véleményüket.

8. Sajó Andrea lemondta az interjút. Indokát nem közölhetem. Szerkesztőségi kulisszatitok, hogy egy gay hostelben Londonban olvastam Sajó Andrea e-mailjét (nov. 29.)

9. Sajó Andrea engedélyét kértem, hogy doktori disszertációjának téziseit közölhesse a K.com. Nem kaptam választ. (az ELTE honlapján nyilvánosan elérhető volt a dokumentum régebben, most is hozzáférhető egy kis trükkel. Jogi állásfoglalást kértem kedves szakértőtől az oldal hivatkozásának tárgyában . Nem ajánlotta, hogy linkeljem az anyagot)

10. Megjelent a Monok István interjú.

11. E-mailben kaptam két blogbejegyzést, amit állítólag Sajó Andrea írt tavaly februárban az OSZK-ról. Megkérdeztem, hogy valóban Ő írta-e. Nem kaptam választ.

11. Megjelent Sándor Klára válasza.

12. Újra kértem Hiller Istvánt, hogy válaszoljon a K.com kérdéseire. Három darab e-mail címére küldtem a kérést, csak a parlamentiről jött visszajelzés: Over quota.
update: a @mszp-ről is jött: account is full (quota exceeded)

A Konyvtaros.com ennyit tud megmutatni az ügyről. Részemről ezen a felületen vége van az évnek.

Kardos Andrissal még az ünnepek előtt/alatt kávézolunk, a Konyvtar.hu-ról fogunk beszélgetni, de csak januárban lesz elolvasható.

Boldog Karácsonyt és Boldog Új évet, kedves felhasználók!

Kiváló szakemberek

Sajó Andrea a Népszabadságnak nyilatkozott, sajnos a megbeszélt találkozónkat lemondta, új időpontra várok. Ígéret van.

"Az OSZK-ban kiváló szakemberek dolgoznak, de nincs mindenki a számára legmegfelelőbb helyen. A gyarapítást tervezhetőbbé kell tenni, és mindenképpen szükségesnek látom az olvasótermi állomány felfrissítését, kibővítését. A hatékony digitalizáláshoz pedig ütemtervre, együttműködésre és profizmusra van szükség. Ami az állományvédelmet illeti, nagyobb gondosságot és odafigyelést várok, hiszen a nemzeti könyvtár egyik fő küldetése az itt lévő anyag őrzése, megóvása."

Sajó Andrea pályázata

E-mailben, telefonon - miért nem a blogkommentben - kérdezgetik a konyvtaros.com szerkesztőségétől (haha), hogy Sajó Andrea főigazgatói pályázatát mikor ovashatják és hol.

Itt még nem.

Eddig két könyörgésen vagyok túl.

Először kaptam egy nemet.

Amikor Monok István pályázatát kitettem, újra próbálkoztam.

Másodjára kaptam egy talánt.

A Könyvtári Figyelő 2009/4-es papíros kiadásában tutira megjelenik a pályázat, utána közzéteszem itt, ha megkapom az engedélyt. Balogh András múltkori írására megkaptam.

Jövő héten találkozok Sajó Andreával, jobb lenne ha ismerném a pályázatot, de így sem lesz rossz a beszélgetés.

István és Klára

Interpelláció jegyzőkönyv. Elhangzott a parlamentben 2009.11.23-án.

Ejtőernyővel érkezve?

DR. SÁNDOR KLÁRA, (SZDSZ):

- Miniszter Úr! Ön a napokban két jelölt közül választotta ki a nemzeti könyvtár vezetőjét. Az egyik jelölt az Országos Széchényi Könyvtár mostani főigazgatója, - dr. Monok István - 1982 óta szakgyűjtemények vezetője, több informatikus-könyvtáros tanszék alapítója, kulcsembere, a könyvtáros-képzés modernizálója, vendégoktatóként a Sorbonne és a Bolognai Egyetem tanára. Tizenkét szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Könyvszemle főszerkesztője. Csaknem húsz forrásközlő sorozat szerkesztője, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkára. Tizenhárom monográfiája és húsz forrásközlő kötete jelent meg, közel nyolcvan tanulmánykötetet és húsz bibliográfiát, illetve katalógust szerkesztett, tizennyolc nemzetközi konferenciát szervezett. Másfélszáz tudományos publikációja jelent meg, jó része idegen nyelveken, 180 tudományos előadást tartott, jelentős részben angolul, németül, franciául, olaszul. Egyike volt az elsőknek, akik a kultúra megőrzését összekapcsolták a humán információtudománnyal.

- Tíz éve vezeti az OSZK-t. A szakma Európa egyik legjobb nemzetigyűjtemény-vezetőjének tartja, a magyar kultúra egyik leghatékonyabb és legelkötelezettebb kutatójaként és terjesztőjeként tartják számon. A költségvetési támogatás folyamatos csökkenése ellenére az intézmény saját bevétele ma a tíz évvel ezelőtti háromszorosa. A megvalósult szakmai s egyben nagy érdeklődésre számot tartó programok az OSZK-t valóban a nemzet első számú könyvtárává tették. Végre rendben zajlanak az informatikai fejlesztések és a magyar kulturális örökség digitalizálása. Egy átvilágítás szerint a dolgozói elégedettség az OSZK-ban 85 százalékos. Nemrégen még ön is elégedett lehetett a főigazgató úr munkájával, hiszen 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapta.

- A másik jelöltről azt tudni, hogy a Hírközlési Felügyelet néhány főből álló könyvtárát, később az Eduweb távoktatási részlegét vezette, egy éve dolgozik az OSZK-ban, eddig a harmadik osztályon, most a 4-5 tagú lelőhely-nyilvántartó osztályt vezeti. Kétségtelen, 2004-ben tudományos fokozatot is szerzett.

- Miniszter Úr! Mégis!
Milyen szempontok alapján választott vezetőt a nemzeti könyvgyűjtemény élére?
Milyen érdemei vannak a kinevezett jelöltnek, amelyek a legmagasabb minőségű szakmai teljesítményt felülírják?
Miért szegte meg a vonatkozó jogszabályokat?
Miért nem hívta össze az Országos Könyvtári Kuratóriumot, és hogyan került az ad hoc bizottságba olyan tag, akinek az objektivitása egy korábbi konfliktus miatt kétséges?
Miért maradt el a jelöltek szóbeli meghallgatása?
A jelenlegi főigazgatótól akart mindenképpen megszabadulni, vagy az újnak kellett mindenképpen a főigazgatói állást megkapnia?

HILLER ISTVÁN, oktatási és kulturális miniszter:

- Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói beosztására, tisztelt képviselő asszony, két érvényes pályázat érkezett. A döntésem megalapozásához szakmai bizottságot kértem fel. A bizottság tagjai között voltak a könyvtáros szakma szervezeteinek vezetői, az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke és szakszervezeti titkára, két neves könyvtárügyi szakértő, valamint a minisztérium kulturális területének vezetői. A bizottság tagjai közül többen hangot adtak annak a közösségi véleménynek, amely szerint a jelenlegi főigazgató pályázata nem elég elmélyült, inkább az öt évvel korábbiakat ismételte meg, mintsem új koncepciót dolgozott volna ki.

- A másik jelölttel kapcsolatban a bizottság azt állapította meg, hogy szakmai ismeretei imponálóak, és bár nem rendelkezik még átfogó vezetői tapasztalatokkal, a pályázata jól strukturált, és esetleges megbízása megújulást jelenthet az intézmény munkájában.

- A bizottság szakmai véleményét és a minisztérium, még pontosabban, az Országos Széchényi Könyvtár intézményi kollektíváinak véleményét figyelembe véve döntöttem úgy, hogy Sajó Andrea pályázata a jobb, ezért őt nevezem ki az Országos Széchényi Könyvtár élére. Bízom abban, hogy e vezetőváltás jótékony hatással lesz az Országos Széchényi Könyvtár szakmai tevékenységére, és növeli a szakembergárda aktivitását az intézmény előtt álló országos feladatok megoldásához.

DR. SÁNDOR KLÁRA:

- Miniszter Úr! Ön megkerülte a választ azokra a kérdésekre, amelyeket feltettem. Arra sem kaptam választ például:

Miért egy ad hoc bizottságot nevezett ki, és miért nem az 1997-es idevonatkozó törvényben meghatározott bizottságot?
- Persze tudjuk: nem mindegy, hogy kikből állítjuk össze a bizottságot. 494 dolgozóból 432 vett részt abban a külső vizsgálatban, átvilágításban, amely szerint 80 százalék fölötti volt a dolgozói elégedettség. Valószínűleg az a két szakszervezeti bizalmi, akit a bizottságba meghívtak, nem volt köztük.

- Azt gondolom, hogy ha a kormány - és nyilván ön is - elismerte a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével a főigazgató úr munkáját, akkor engedni kellett volna a folytatást. Én most öntől egy bocsánatkérést tudtam volna elképzelni!

A Gondoláról kopiztam be

Országgyűlési könyvtár

Szakmai bizottság ajánlotta, Hiller István megítélte:

Index.hu

Hiller most egy másik pályázatot talált jobbnak

Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben 13 intézmény élére írtak ki pályázatot, négy esetben az eddigi vezető nyert, két esetben új igazgatót választottak, hét esetben pedig új pályázatot írtak ki. Az OSZK élére Sajó Andreát választotta ki, egy szakmai bizottság ajánlása alapján, amelyben az intézmény üzemi tanácsa, valamint könyvtári szakemberek vettek részt. Az intézményi kollektíva tagjai fejezték ki ellenérzéseiket, szerintük Monok nem dolgozott ki új koncepciót a könyvtár működésére, az elmúlt öt évben pedig nem épített eléggé a könyvtár szakmai munkájára. A másik jelöltet alaposan felkészültnek találták, ezért döntött Hiller mellette. "Az elmúlt két alkalommal úgy ítéltem meg, hogy a jelenlegi főigazgató pályázata volt a legjobb, most úgy, hogy a másik pályázóé" - mondta. Sándor Klára szerint az OSZK dolgozóinak nyolcvan százaléka elégedett volt Monokkal, Hiller rossz szakszervezeti bizalmikat kérdezett meg az ügyben. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Rossz könyvtárost választottak

A szabad demokrata Sándor Klára a Nemzeti Könyvtár vezetőjének kinevezéséről kérdezett. Két jelölt volt, az egyik magasan kvalifikált könyvtárigazgató, Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Nem ő nyert, hanem egy kis tapasztalatú, az OSZK-ban osztályvezetői beosztásban dolgozó könyvtáros. Sándor arra kíváncsi, hogy mi indokolta a döntést.