Showing posts with label takács_dániel. Show all posts
Showing posts with label takács_dániel. Show all posts

2010/03/10

Short Message Service?

A Konyvtaros.com hűséges fegyverhordozó blogján múlt héten hivatkoztam egy csiripet. A tisztelt könyvtárhasználó arról panaszkodott, hogy "alulinformatizálódott" a könyvtár ezért csúszott meg a könyvkölcsönzési határidővel.

Dani megosztotta readeren a bejegyzést, megjelent automatikusan a gmailes buzzon és beindult a sztori.

Miért nem értesít sms-ben a könyvtár ha kések a könyvekkel?

Hétfőn reggel már annyira vitáztunk, hogy hirtelen felindulásból megnyitottam az sms értesítést akarók klubját a facebookon.

A buzzba becsatlakoztak e-mail partnereink, köztük Koroknai Sándor, volt klogger is. Olyan hosszan írt, hogy a köz elé tolom gondolatait.

Nemszerkesztett, kivagdosott verzió a buzzról. Dani is szólt a végén.

Téma: Miért nem értesít sms-ben a könyvtár a lejárati időről?
Tájékoztat: Koroknai Sándor könyvtáros

Konyvtaros.com: A könyvtárak akár egy google calendar integrációval megoldhatnák, hogy feledéknyeség miatt ne kelljen feleslegesen sarcot kifizetni az olvasóknak. 2010-ben mobilt és e-mailt használunk, nem kis piros noteszbe írkáljuk a todo listánkat.

Koroknai Sándor: A gúgli macerás. Meg ne az küldje el, hogy a "könyvtárüzenihogy..." hanem dierkte a könyvtárból jöjjön az esemes, hogy észnél légy. Ekkor már ugyan mindegy, hogy mit kap, akár az is kimehet, hogy visszahozták az előjegyzett könyvet vagy kiállítás lesz holnap és selejtkönyv vásár szombaton. Ez már pénz viszont. Ergo ez nem mehet mindenkinek alapszolgáltatásként.
Tipp.: Némi közgázzal kiszámolgatni határértékeket, meg megtérülési mutatókat, meg tucatnyi más részeredményt és prémiumszolgáltatásként nyújtani.
Számoltam, mert szeretek számolni... Nálunk évi fél misi lenne az előre értesítő üzenetek költsége. Hát ezért legyen akkor prémium szolgáltatás és ne az állam vagy a többi olvasó fizesse ki a feledékeny helyett, csak mert ne kelljen neki késedelmi díjat fizetni.

Konyvtaros.com:
Sándor azt is számold ki hogy a fél misi ráfordításból mennyi időben visszahozott könyvet lehetne újra kölcsönözni, mert ki tudja venni az érdeklődő.
mennyi bevételetek van a büntetésből egy év alatt?

Koroknai Sándor:
Kevés... nagyon kevés. A előbbi fél misinek töredéke.
Az a baj, hogy többszörös pszichés gát van. Egyrészt ott az olvasó, aki egy idő után nem is meri visszahozni, mert szégyenli a túl nagy késését. Másrészt ott a könyvtáros, aki nem is mer túl nagy díjat számolni, mert fél, hogy azzal csak elrettenti az olvasót és még a könyvet sem látja viszont.
Harmadrészt még a felszólításokat sem a posta viszi ki, mert pénzünk nincs rá és azt sem merjük ráterhelni az olvasóra. Ezek után az sms hogy működjön? Mindenkinek alanyi jogon járjon?
Ez egy költségvetési intézmény. Adott, évi előre tervezett, állambácsi által leutalt költségvetéssel. Teszem azt, ha mégis rábólíntanánk egy sms-es rendszerre, azzal az indokkal, hogy az jó az olvasónak, mert nem kell fizetni, jó a könyvtárnak mert nem kell leselejtezni egy könyvet és még társadalmi hasznossága is van és a statisztai adatok növekedéséről már ne is beszéljünk. De bármennyire is tetszik az egész és vagy három éve már kacérkodtam a gondolattal, hogy a Kannel-t valahogy működésre bírom, de letettem róla. Nem hiszem, hogy a fenttartó belemegy egy ekkora telefonszámlába.
A bank sem azért küld sem-t mert jó ügyfele vagyok vagy mert neki az jobb, hanem azért mert megfizetem, mert egy időben nagyon hasznos volt és szükségem volt rá.
Ezért mondom én a prémium szolgáltatásként való bevezetést. Ha valaki feledékeny és sok késedelmi díjat fizet és szeretné ezt elkerülni, akkor tessék kipengetni érte a szolgáltatás díját, de ne küldjünk automatikusan mindenkinek.
Mert ha ingyenes akkor orrba-szájba fogja mindenki használni a rendszert. (Nemcsak a lejáratra, hanem minden másra amire érdemes lenne használni. Márpedig olyan van egy-pár.) Abban az esetben pedig belefullad a könyvtár az összegbe.

Konyvtaros.com:
Prémium szolgáltatásról beszélsz de pont ez egy nagy nyitott kapu, mert beiratkozási díjat szedsz a használóktól, tehát előre kifizetteted, mint a bankok. Ami akár fedezhetné az ilyen plusz költségeiteket. feltéve ha a guglit nem akarod.
Alapszolgáltatás ürügyén bemehetek ingyen a könyvtárba de nem vihetek ki semmit, ezért nem is kell értesítened.

Takács Dániel
: Péter, miért a számlavezetési díjban benne van szerinted az sms? meg az átutalási díj? meg az atm-használat? Amit meg beszedsz az olvasótól, az kb. annyira elég, hogy meleg van meg világítás, és néha veszel egy könyvet. nyugodj meg, nem az alkalmazottak nyelik le a pénzt (közalkalmazott, ha az mond valamit)

Koroknai Sándor: Tévedsz Dani....:-) Arra sem elég,... mondjuk csak annyit, hogy 14 év alatt ingyenes a beiratkozás, a diákoknak meg félár... stb. Valakinek meg az évi 750 - 1000 forint is sok és inkább a gyermekét íratja be. A könyvtár bevételének nagy része az olyan szolgáltatásokból jön be, mint fénymásolás, szg. használat, nyomtatás... ezek sem járnak alanyai jogon.
Akkor már érte is mehetnék a könyvért, hogy ne terheljem. Az lenne az igazi kedvesség.
De igen... küldjön sms-t a könyvtár, ha már a XXI. században élünk és mindenkinek van mobilja, de hogy ezt senki nem vállalja be csak úgy jópofiságből, az tuti. Valakinek fizetni kell a számlát.... és arról már ne is beszéljünk, hogy az ikr beszállítója is elkéri majd a maga részét a dologból vagy egy plugin formájában vagy egy upgrade a rendszernek.

Kommenetben, buzzon, readeren, csiripen folytatjuk. Éljen a webkettő!

Sőt a konyvtar.hu-n már működik is a google sms!

zene:

2010/02/19

Anti-Katalist indult

Takács "könyvtáros terelő juhász" Dániel, facebook felé vezeti a kortárs könyvtárosokat:

Már vagyunk szépen, könyvtárak, szervezetek, könyvtárosok, nosza, akkor csináljunk egy nagy közös könyvtáros csoportot. Lehet belépni, anti-KATALIST-ezni, megosztani, magunkat jól érezni.

Forrás: Ek.klog.hu



2009/12/02

élet és könyvtár reblog

Dani blogban kérdezett a FSZEK-től, kommentben jött a válasz.
Klogtörténelmi esemény, itt a helye a gyűjtőben:

EK KLOG reblog:

Jó napot, Sándor Tibor vagyok.
Visszahallgattam magamat, hogyan is fogalmazhattam, mert bizony az itt olvasható kérdések legtöbbjéből valahogy nem ismertem rá a nyilatkozatom irányára. Meghallgattam, s ugyan voltak benne pongyola megfogalmazások, meg 15 perces beszélgetés 6-7 percre szükséges vágása is okozhatott pontatlanságot, azért abban biztos vagyok, hogy a kérdésfeltevésben több a rossz tapasztalatok rávetítése, mint a jogos számonkérés. Mindegy, ilyesmin nem érdemes vitatkozni, inkább a tárgyra, lássuk a kérdéseket!

• Miért nem érzik még mindig, mennyire ciki a “Tudásdepó Expressz” elnevezés?
Raktár + száguldás = képzavar vagy merész képzettársítás. Ízlés dolga. Cinikusan hangzik, de ez legyen a legnagyobb bajunk.

 Mik a döntési mechanizmusok, miért a digitális dokumentumkérés beérkezésekor indulnak el? (Miért akkor kell elindulniuk, miért nincsenek meg előre?)
Először is: éppen az a fejlesztés egyik feladata, hogy legyenek előre körülírt, sztenderd döntési mechanizmusok a különböző megrendelések során felmerülő eshetőségekre, s az ebből következő folyamatokra. De az, hogy melyik lép érvénybe, arról valakinek, egy humanoidnak kell majd mindig dönteni. Egy több milliós katalogizált dokumentumállomány és több százezres számítógépes szakbibliográfia adatai alapján sok milliónyi cikk, tanulmány, könyvrészlet, plakát, fotó egyikére érkezik igény. A mérlegelés néhány szempontja: van-e már belőle digitális példány, vagy most kell elkészíteni? A kért dokumentum fizikai tulajdonságai és állapota alapján másolható-e, s ha igen, milyen eszközzel? Milyen szerzői jogok vonatkoznak rá? Ennek alapján az elkészítendő dokumentumra milyen hozzáférést (és ennek megfelelően beállított PDF-fájlt, felbontású és típusú képfájlt ) szabad legálisan biztosítani? Érdemes-e a kérésre felfigyelve az egész kiadványt digitalizálni? Esetleg a szerző többi munkáit is. (Háttérben statisztikai programrészek futnak.) Továbbá: ki a távoli megrendelő, a felhasználónak milyen jogosultságai vannak, kell-e térítést fizetnie a szolgáltatásért, mennyit, milyen pénzügyi megoldással, kell-e szerződni vele (pl. ha közlésre, kereskedelmi célra akar rendelni).
Ezek mindennapi munkaműveletek egy nagykönyvtár személyes használatakor, ezt kell modellezni a távhasználathoz, és a folyamatból minél többet egyszerű számítógépes tranzakciókká alakítani, hogy a felhasználó számára az egész minél gyorsabb és akadálymentesebb legyen.

• Mennyi a viszonylag rövid időn belül?
Na ez az, aminek a normáit a szabályozás és a gyakorlat során ki kell alakítanunk. Ez is a projekt része. Azt azért tudni kell, hogy az ilyen támogatásokból csak szolgáltatás kereteinek kialakítására lehet pénzt kapni, a működtetésre, a nyilván megszaporodó megrendelésekkel kapcsolatos munkákra nem. Tehát saját erőnkből, átszervezéssel kell kialakítanunk olyan munkaköröket (döntés, szkennelés, OCR, minőség ellenőrzése) amire korábban nem volt ember. Meg persze nem is lesz új munkaerő, ezzel kapcsolatban jelenleg nincsenek illúzióim. Egy biztos: az egésznek csak úgy van értelme, ha kiváltja a bürokratikus vacakolásokat, és az anyag kiszámíthatóan, garantált idő alatt jut el ahhoz, aki kéri.

• Mi jogosítja fel a könyvtárat, mint olyat (illetve az ott ülő könyvtárost), hogy eldöntse, mit kaphat meg az olvasó és mit nem? (Széljegyzet: erre miért nincsen egy MKE Etikai Kódex-jellegű nyilatkozat a könyvtáraknak?)
Alapvetően az állomány fizikai védelme és a szerzői jog a mérlegelés tárgya. Erre pedig a könyvtári törvény és a szerzői jogról szól törvény „jogosítja fel”, hogy pontos legyek: kötelezi a könyvtárakat.
Szinte látom, amint TD fejében megképződik a ”kopasz cenzor” figurája. Én viszont egy könyvtárost látok, akinek ismernie kell a szerzői jogot, utána kell néznie a szerzők, közreműködők, életrajzi adatainak, kézbe kell vennie a kiadványt és felmérnie, mit bír ki másoláskor stb., lásd, mint fent. Meg a többi kollégát, akik az eddigi feladataik és ügyfeleik mellett új tennivalókkal és új, távoli ügyfelekkel is foglalkoznak. Meg egy az integrált könyvtári szoftverhez kapcsolt programcsomagot, ami ebben segíti őket. És szeretnék majd látni új felhasználókat is, akik elégedetten csettintenek, mikor a gépükön megjelenik- utazás, levelezés, ODR stb. nélkül – a kért anyag.

Széljegyzet: az Etikai Kódexet az MKE megbízásából néhány nagy tapasztalatú szakember dolgozta ki, majd széles és hosszas vita- és egyeztetés követte. Esküt nem tettünk rá, de ezt sokan szakmai- erkölcsi krédónként fogadtuk el, mindegynek gondolván, hogy épp melyik könyvtárban gyakoroljuk. A többiről az egyes könyvtárak szabályzatokat alkotnak, küldetésnyilatkozatokat és stratégiákat tesznek közzé. Nem kötelező elhinni, hogy azokat komolyan is gondolják, de aki nem hiszi el, az miért hinné el, ha a könyvtárak még külön kódexekben is fogadkoznának.

• Miért még mindig könyvközpontú az információszolgáltatás alapszemlélete?
Ezt a kérdést az adott összefüggésben nem értem egész pontosan, legalábbis nem is tudom, hogy a rádióriport melyik részére reflektál. Mindenesetre a mi könyvtárunkban az információszolgáltatás egyaránt történik papíralapú kiadványok és on-line vagy egyéb elektronikus források segítségével, személyesen, telefonon, e-mailben, chattel, dokumentumok és információk átadásával egyaránt. Hogy ebben még könyv még némi szerepet kap? Hát istenem. Itt tartunk.

• Miért kell a Google könyvdigitalizáló projektjét állandó jelleggel kicsit fentről megítélni?
Nem állt szándékomban így nyilatkozni, utólag sem tudom, hogy mit tűnt fölényeskedésnek. Három alternatívát szemléltettem, a „nagykanállal” meregetőt, a prekoncepciókat alkotót, és a konkrét igényekre reagálót. Egyiket sem minősítettem, csak azt mondtam, hogy egy közkönyvtárhoz ez utóbbi áll közelebb, és a konkrét fejlesztés ennek a gyakorlatát alakítja ki. Ha a hangsúlyban volt valami, akkor elárulom, hogy a vágatlan verzióban olyasmit mondtam, hogy a Google, mint valami exkavátor halad ellenállhatatlanul előre a könyvtárak raktárainak a mélyén, és ennek kapcsán elmosolyodtunk – a riporter és én is. Talán ez a mosolygás „hallatszott” ki. Egyébként azt is hozzátettem, hogy a Google-nek hála olyan magyar könyvek is fent vannak a neten, amelyekről én magam azt gondoltam, hogy hazai könyvtárak még sokáig nem tennék fel, mert a digitalizálandó művek képzeletbeli időzítési rangsorában valószínűleg hátrébb sorolódnának. (Hirtelen Kőrösi József 19. század végi pesti statisztikái jutnak eszembe, ez aligha szerepel a Hungarológiai alapkönyvtárban.) Nagyon is örülök a Google aktivitásának.
Szerintem bírálómnak inkább az a gondolat „csípődött be”, ami a könyvtárak válogató, minősítő, megőrző, tudáskanalizáló szerepének átmentéséről szólt az internetes korszakban.
Ez ügyben én is tudathasadásos vagyok, sok kolléga a tanúm rá, hogy az idegeiket szoktam borzolni azzal, hogy a feleslegessé válásunk víziójával ijesztgetem. De ugye az nem hiba, ha egy rádióinterjúban, szakmai szereplőként, nem ezt hangsúlyozom?

• Miért hisszük azt, hogy a könyvtár katalógusa integrált rendszer?
Az interjú elején utaltam rá, hogy a könyvtári technológiai integrációja 10-15 éve tartó folyamat (sőt több), hogy számítógépes rendszer kapcsolja össze a munkaműveleteket. A katalógus mellett megemlítettem a szerzeményezést, a kölcsönzést, olvasói adatok nyilvántartását. Ehhez persze még egy sor folyamatot hozzávehetünk, pl. a pénzügyi tranzakciókat, a statisztikát vagy mondjuk a szakbibliográfiák készítését. És most a digitális archívumot és az e-dokumentumküldést. Hogy ebben központi szerepe van a katalógusnak, az gondolom, természetes.

• Ha már 10-15 éve zajlik a könyvtári tevékenységek, állományok integrálása, miért ott tartunk vele, ahol?
Csak azt tudom, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hol tart. Az előbb jelzett munkaműveletek igen sok részfunkcióra bonthatóak, és valamennyi tagkönyvtárra (57-re), az kisnyomtatványokon és jórészt a fényképeken kívül a teljes állományra (3 millió körülire), a könyv- és folyóirat rendelésre és vásárlás egészére, valamennyi olvasóra (275 ezerre) kiterjednek. Plusz a tranzakciók több száz féle statisztikai elemzésére, amit figyelembe veszünk például a pótbeszerzésekkor, a szabadpolcos és a raktári állomány átmozgatásakor. Kívülről talán kevésbé látszik, hogy ez mennyi részművelet és adat integrációját jelenti, akit közelebbről érdekel, módot találhat ennek megismerésére.
Sok minden hiányzik persze. És sok mindent számon lehet még kérni. Csak azt nem értem, hogy amikor egy sokak által igényelt és eddig a mi repertoárunkból teljesen hiányzó kényelmi szolgáltatás kialakításába kezdünk, miért is következik abból az a sok szkepszis, amit a kérdések sugallnak, illetve állítanak?
Üdvözlettel: Sándor Tibor

2009/05/06

Patás állatok a bitumenen

Takács Dániel - webkönyvtáros
KLOG

"a szakma kitűnően megtanulta a lovaskocsi és a lovak kezelését, és ebben tényleg egyedülálló tudásra és tapasztalatra tett szert"

2009/04/29

Kicsit kötözködő leszek

Takács Dániel
shared by

"kicsinyes megmondóemberek bénítják meg a munkát és a fejlesztéseket"

2009/04/08

Pazarolnak a könyvtárak kérdőjel

Takács Dániel - webkönyvtáros
Klista

"Nem tudom, mennyire leszek népszerű, de ez a folyamat éppen azt illusztrálja, hogyan folynak el milliók a könyvtárakból (illetve hogyan fognak, ha nem figyelünk oda)"

2009/03/31

Az oszk előtt lelakatolt bringám kerekeit leeresztette a biztonsági őr

Takács Dániel - webkönyvtáros MOME

Dani tizenkét kérdéses bejegyzése - érkezési sorrend - csak júniusban élesedett volna a konyvtaros.com-on. De. A válaszok már olvashatók Daninál, ezért a 12 kérdésválasz történetében először hivatkozás következik egy másik oldalra. A továbbra klikk.

1. Mióta dolgozik könyvtárban, vagy azzal kapcsolatos munkahelyen?

2007. február 1-je óta

2. Milyen pozícióban dolgozik jelenleg és milyen pozíciókat látott el eddig?

webkönyvtáros, ez is voltam a kezdetektől fogva

3. Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?

nagyobb könyvtár, ahol van külön kutatórészleg is

TOVÁBB

2009/03/23

Végiggondolni

Takács Dániel - MKE FITT titkár
Elnökségi beszélgetés

"Az elnökség véleménye szerint bizonyos projektek kiemelt támogatást élveznének"

2009/03/12

Pályázat

Takács Dániel
ÉK

"OKM, NFÜ stb. kapjátok be"

2009/02/14

az is nulla

Takács Dániel - webkönyvtáros
ÉK blog

"egy minisztériumi nyúlványnak látom a KI-t, kihelyezve a legmerevebb intézménybe, az OSZK-ba,"

2009/02/12

tűzoltás jellegű dolog

.
Takács Dániel - webkönyvtáros
ÉK blog

"Az igazi problémát nem az jelenti, hogy mit gondol rólunk a közvélemény."

.