2010/02/09

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam

Munkahely

Beosztás

Szerzett tapasztalatok

2008-

Országos Széchényi Könyvtár

főigazgató

(2010- )

hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés

osztályvezető

2006-2007.

Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.

távoktatási üzletágvezető

e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy

1999-2006.

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

igazgató

információ- és tudásmenedzs­ment; hagyományos és elekt­ronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommu­nikációs szektorban; portáltech­nológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzs­ment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; web­szer­kesztés; digitalizálás; könyv­tárépítés, berendezés; hálózati szolgálta­tások; intézményi információ­szolgáltatás

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Információs Központ

irodavezető

Hírközlési Felügyelet

Információs Központ

irodavezető

Hírközlési Főfelügyelet

Nemzetközi Dokumentációs Osztály

osztályvezető

1998-1999.

MATÁVNet - ORIGÓ Kft

információ­menedzser

portálépítés, adatbázis menedzs­ment, információmenedzsment

1993-1998.

Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ

Szakirodalmi információs osztály

informatikus könyvtáros, információkuta­tó

vállalati szakkönyvtár működte­tése, infokommunikációs infor­mációs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok

1987-1993.

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára

tájékoztató és állománygyara­pító könyvtáros

felsőoktatási könyvtár működte­tése, állománygyarapítás, kata­logizálás

1985-1986.

Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ

könyvtári asszisztens

könyvtári szervezetek koordinációja


A következő részekből:

2010/02/07

Jövő, jövő, jövő

Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával beszélgettem a múlt héten. Nem fért az időbe tetőtől talpig a Nemzeti Könyvtár, ígéretet kaptam a folytatásra, elemezni fogjuk a főigazgatói munkával telített időszakot is.

Jövő héten startol (legyen kedd) a négy részes interjú, addig a konyvtaros.com egójáról rövid kitérő olvasható:

Konyvtaros.com: Miért nem közölhettem tavaly a pályázatát?
Sajó Andrea: Mert a nyilvánosságra hozatalnak van egy régi protokollja, úgy is mondhatnám, hagyománya. A pályázatokat mind 1999-ben, mind 2004-ben a Könyvtári Figyelő jelentette meg.
Konyvtaros.com: Új főigazgató új hagyományokat teremt. A print kiadványok mellett az Interneten, blogokon, twitteren, közösségi oldalakon sokkal gyorsabban terjed az információ. Monok István pályázatára a mai napig 1141-en kattintottak.
Sajó Andrea: Nem vitatom, hogy az interneten közzétett információ gyorsabban és szélesebb körben terjeszthető, mint a nyomtatott. Én sem zárkózom el a hálózati közzétételtől (a pályázatom kikerült az OSZK honlapjára is), csupán a sorrendet tartottam be, és biztosítottam elsődleges közlési jogot egy könyvtári szakfolyóiratnak. Emellett nagyon kedvelem a web 2.0-s alkalmazások összes lehetőségét, használom az iwiwet, írtam blogot, mégis úgy vélem, hogy a közösségi oldalam a magánszféra kategóriájába tartozik. Különítsük el a főigazgatót és a magánembert.
Konyvtaros.com: A pályázata nem magánszféra.
Sajó Andrea: Természetesen nem. Ezért is jelent meg először egy referált szakfolyóiratban, és nem az Ön blogján. Ugye nem sértődik meg, ha mondok valamit?
Konyvtaros.com: Dehogy.
Sajó Andrea: Az Ön blogja nem kifejezetten egy hivatalos szakmai oldal.
Konyvtaros.com: Nem?
Sajó Andrea: Ön ezt az új típusú blogos műfajt magánemberként csinálja, s minden olyan hírt beletesz, ami Ön szerint érdeklődésre tarthat számot, köztük olyanokat is, melyek a bulvár kategóriájába tartoznak. Én viszont úgy gondolom, nem két lengén öltözött női fotó között kell a nemzeti könyvtár főigazgatói pályázatát megjelentetni.
Konyvtaros.com: A csajok a könyvtáruknak szereztek pénzt azzal, hogy levették a melltartójukat az olvasóteremben és megjelentettek egy naptárat.
Sajó Andrea: Érdekes marketing fogás, bár valljuk be, könyvtárban nem szokványos. Ettől függetlenül úgy gondolom, kell a megjelentetésnek valami szabályos formát adni. Nekem illik követnem azt a protokollt, ami eddig érvényben volt. Bizonyos szinthez, bizonyos hagyományokhoz tartani kell magát az embernek. Az Önnek tett ígéretemet viszont beváltottam, hiszen itt ülünk, s a hivatalos megjelenés után a pályázatot is közzétehette.
Konyvtaros.com: Lehet, csak engem zavar, hogy nincs egy normális könyvtári média, Internetes verzió kiegészítve nyomtatott verzióval, amit örömmel venne kézbe a könyvtáros, színes képeken látná a kollégát, a vezetőt, az új fejlesztéseket, nem csak milliókból létrehozott hosszú publikációkat olvashatna magáról a könyvtári folyóiratokban.
Sajó Andrea: Ebben tökéletesen igaza van. Jelen pillanatban még sok embert zavar ez a forma, szoknunk kell a webes kommunikáció új formáit, és azt, hogy a neten jól megférhet egymás mellett egy bulvár hír és egy minisztériumi döntés. Biztos, hogy ennek lesz majd létjogosultsága.

Szerkesztőségi közlemény:
A blog kommentárjai, - az olvasói tartalmak - mostantól nem jelennek meg automatikusan, csak a nekem tetsző hozzászólásokat engedem ki.

2010/02/06

Nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre

Téma: Egy éve jelent meg a Polcon porosodó kötetek című írás.
Tájékoztat: Mikulás Gábor - infóbróker

Konyvtaros.com: Kértél-e valakitől személyesen bocsánatot a cikk miatt?
Mikulás Gábor: Nem. Általam igaznak tartott – és azóta sem cáfolt – nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre, javaslatokkal. Célom a felelős könyvtárosi állománygazdálkodás elősegítése volt (közhelyszerűen: állományközpontú helyett szolgáltatásközpontú megközelítés), nem a megbántás. Viszont együttműködöm bárkivel a használók érdekében.

2010/02/05

Hol vagy Sorsha?

A Konyvtaros.com folytatja a nyomtatott könyvtári kiadványok elleni nemes és kíméletlen harcát. Ma Hubay Miklós dolgozatát közlöm a könyvtári blogokról. Az írás a TMT-ben jelent meg, az olvasásához sajnos regisztráció szükséges, ennek okát továbbra sem értem.

Regisztráció, és ábrák nélküli verzió!
Vigyázat nagyon hosszú írás, csak erősen ráérők olvashatják!

56. évfolyam (2009) 11-12. szám

Könyvtári blogok Magyarországon

Hubay Miklós

Hat éve már, hogy egy "Sorsha" becenevű hölgy internetes naplót, közismert nevén blogot indított könyvtári-informatikai témában, megteremtve ezzel a magyar biblio-blogoszférát. Az azóta eltelt időszakban számos új blogot indítottak intézmények és könyvtárosok, s ezek közül egyik-másik igen jelentős hírnévre tett szert. Tartalmukat széles körben ismerik, s gyakorta idézett forrásai a könyves szakmának. Átfogó, a magyar biblio-blogoszférát részleteiben bemutató írás azonban, egy 2007-ben megjelent kronológiától eltekintve nem készült. Ennek a hiánynak a pótlására született az alábbiakban olvasható tanulmány.

Bevezetés

"A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" - mondta egy bloggerlány, Judit (becenevén Combfiksz), a 2005-ben rendezett Golden Blog-verseny közönségdíjasa. [1] Ez a hármas definíció valóban igen sokat mond az információs társadalom ezen, idén már a tizenhetedik születésnapját ünneplő műfajáról. [2] A blog az érzések, gondolatok szelepe, olyan csatorna, melyen keresztül a hétköznapok tapasztalatai, terhei, feszültségei levezethetők. A közhiedelemmel ellentétben azonban a naplóírás elektronikus formájának nem feltétele, hogy a leírt tartalom bármilyen nyilvánosság elé kerüljön. Ezt a szelepet tehát a szerző elsősorban önmaga számára nyitja meg, és saját maga dönti el, mit ír le, és ezt mekkora célközönségnek szánja. Éppen ezért a blog sziget is, alkotójának magánszigete. Egy sűrűn látogatott, bejegyzésekkel gazdagított oldal azonban, az allegorikus fogalmazásnál maradva, inkább emlékeztet egy nyüzsgő nagyvárosra, mint az óceán közepén árválkodó, magányos szigetre. A blog ugyanis nem magában áll a világhálón. Több ezer, több tízezer felhasználó írja ma is aktívan a naplóját, akik felfigyelnek és reflektálnak egymásra, így egy hatalmas, kapcsolatokban gazdag hálózat jön létre. A blog végül játszótér is - terep önmagunk megvalósítására. Blogot ír egyetemi tanár, politikus, háziasszony, vállalat és számos egyéb intézmény. 1995 óta pedig blogot ír a könyvtáros, a könyvtár is. [3]

Azt gondolom, ebben az állításban nincsen semmi váratlan. Nem csoda, hogy az információs társadalomban a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó funkciója révén megkülönböztetett szereppel bíró könyvtár az elsők között fedezi fel, és kezdi hasznosítani a maga céljaira a blogokat. Poprády Géza idézi Michael Gorman öt törvényét a könyvtárügyre vonatkozóan. [4] Az első - "a könyvtárak az emberiséget szolgálják" - önmagában nem szorul magyarázatra, annál inkább a blogok tekintetében. A könyvtár - mint információszolgáltató intézmény - az új technológiának köszönhetően még inkább túl tud lépni a falakon. Ez az expanzió ugyan kétségtelenül elkezdődött az online katalógusok és az elektronikus, illetve digitális könyvtárak létrejöttével, a blog azonban egy következő szintet jelent, mégpedig éppen az egyéni hangvétel miatt. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a könyvtáros, az információs szakember (uram bocsá', a könyvtárigazgató!) az intézményi keretek közül kilépve, személyesen szólítsa meg olvasóit, s mint ember szóljon az emberekhez. Egy másik törvény - "intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére" - abban nyilvánul meg, hogy bár a könyvtárak a feladatok igen széles spektrumában alkalmazzák a blogokat, mégsem vált ez a forma kizárólagossá. Úgy gondoljuk, a blog felváltani nem, inkább új, korszerűbb dimenzióba fogja helyezni a ma és a jövő könyvtárainak szolgáltatásait.

Blog a könyvtárban

Az első könyvtári blog, mint említettük, 1995-ben született. Itt máris egy pontosítást kell eszközölni, a terminológia ugyanis még nem szilárdult meg egészen. Jenny Levine "The Librarians' Site du Jour" című blogja ugyanis nem egy intézmény, hanem egy könyvtári dolgozó blogja volt. A tanulmány keretein belül az alábbi kifejezéseket alkalmazom (a világ könyvtári tematikájú blogjaival foglalkozó LibWorld-gyűjtemény szerkesztője nyomán) [5]: liblognak nevezem azokat a blogokat, amelyeket könyvtárosok, könyvszakmában dolgozó szakemberek írnak. Ezek a blogok - legyen szó akár énblogról, vagy szakmai blogról - a legaktuálisabb, legérdekesebb témákat vetik fel a könyves-könyvtáros szakmán belül, és segítségükkel megismerkedhetünk a tudományterület jeles képviselőivel. Könyvtári blog ezzel ellentétben az intézmények által szerkesztett "hivatalos" blog. A liblogok és a könyvtári blogok összességét - mivel a liblo-goszféra elnevezés félreérthető - biblio-blogoszfé-rának fogom nevezni.

Vajon mi késztette Jenny Levine-t és az őt követő többi könyvtárost arra, hogy blogot indítson? Az ALA (American Library Association = Amerikai Könyvtáros Egyesület) küldetésnyilatkozata a következőt mondja ki:"Librarians are recognized as proactive professionals responsible for ensuring the free flow of information and ideas to present and future generations of library users" . [6] Tehát a könyvtárosok felelősek az információk és az ötletek szabad áramlásának biztosításáért a jelen és a jövő könyvtárhasználói felé. Éppen ezért, állítja tanulmányában Judit Bar-Ilan, a könyvtárosnak nem csupán szükség esetén kell információt szolgáltatnia, nem elég, ha csak közvetít használó és információ között: elébe kell mennie a kéréseknek. Értesítenie kell olvasóit az újdonságokról, az új, releváns információkról, és segítenie kell őket a források, új technológiák és információ-vissza-kereső eszközök hatékony használatában. A blogok ideális eszközei az információk szétsugárzásának, a vélemények kicserélésének, a szembenálló nézetek ütköztetésének. [7] Használhatók továbbá az egyes könyvtárak helyi információinak (nyitvatartási idő, különleges beszerzések, olvasmányajánlás) stb. továbbítására is. A LibWorld összeállítás szerkesztői előszavában olvashatjuk a következőket: " [...] my sense is that liblogs are maturing. No longer the shiny new toy, they've become an established mechanism that works well for people with something to say." (A liblogok [de ugyanez elmondható a könyvtári blogokról is - H.M.] felnőtté váltak. Többé már nem csillogó, új játékok, hanem olyan bevált eszközök, amelyeket a mondanivalóval rendelkező emberek jól tudnak használni.)

Tehát, összegezve, miért is jó a könyvtári blog vagy a liblog?

  • közölheti a könyvkiadás újdonságait, tanácsokat adhat jövőbeli kölcsönzésekhez, felhívásokat közölhet;
  • szolgálhat online olvasói klubként, ahol a látogatók megoszthatják egymással olvasmányélményeiket - természetesen a visszajelzés, az interaktivitás számos más célra is felhasználható;
  • hasznos, összegző hírportál lehet információs szakemberek számára, de szólhat egyetlen könyvtár híreiről is;
  • tájékoztathat rendezvényekről, kulturális programokról, ami a "falakon belül" zajlik;
  • segítségével az olvasó mélyebben megismerheti a könyvtárost, hiszen mégiscsak az ő gondolatai, véleményei jelennek meg a blogban;
  • a könyvtári munkafolyamatok leírásával a könyves szakmát közelítheti az olvasókhoz, ezáltal azok jobban beleláthatnak a munkába, megértik és megbecsülik. [8]

A blog dinamikus, könnyebben szerkeszthető mivolta, nem utolsósorban pedig személyes hangvétele miatt, egyre inkább terjedőben van, és szívesen alkalmazzák a hivatalos könyvtári honlapok mellett, vagy éppen helyette. Magyarországon a könyvtári blogoszféra, bár örömteli módon egyre nagyobb teret hódít, még mindig szerényebb más országokénál.

Az előbbi felsorolásban láthattuk, hogy mennyire szerteágazó a liblogok és könyvtári blogok feladatköre. Fel kell azonban hívni a figyelmet a blogok legfontosabb tulajdonságára: az interaktivitásra. Bizonyos, érdekesebb bejegyzéseknél akár több száz komment is található, s esetenként ezek a hozzászólások referenszkérdés-értékűek a blogot vezető könyvtáros dolgozók felé. A tájékoztatás ilyenkor gyakran túllépi a gyűjteményi kereteket, és a könyvtáros feladatköre hihetetlenül kiszélesedik. Egyfajta általános információszolgáltatóvá válik, és amellett, hogy a felmerülő kérdésekre saját állományából ad választ, más, elsődlegesen online forrásokat is továbbít a használó felé.

Első lépések - magyar könyvtári blogok külső szolgáltatóknál

A blog a történetkutatás szempontjából nagyon szerencsés műfaj. Évek távlatából is, ha szükség van rá, napra pontosan megmondhatjuk egy adott blog indulásának időpontját, ha belemélyedünk az archívumba. Ennek a lehetőségnek köszönhető tehát, hogy a magyar könyvtári blogoszféra kialakulásának kezdetét pontosan meg tudjuk adni: ez a dátum 2003. november 22. Ekkor indult el a "Könyvtároskisasszony" elnevezésű blog "Sorsha" szerkesztésében (1. ábra). A hölgy pontosan tudta, hogy újdonságot hoz a magyar könyvtárügybe, erről a blog második bejegyzésében így ír: "[...] ilyen Magyarországon még nincs. Egyelőre a lelkesedés megvan, majd meglátjuk, hogy meddig fog tartani". Az ötlet, saját bevallása szerint onnan származik, hogy végigböngészte a Libdex oldalán található - minden bizonnyal már akkor is igen terjedelmes - nemzetközi könyvtári bloglistát. [9] Sorsha a blogja alcímében pontosan megjelöli, mivel is kíván foglalkozni: könyvtár, információkeresés, hírek és érdekességek várhatók. Sajnos Magyarország első számú liblogja 2008-2009-ben nagyon ritkán frissül (két bejegyzés között mostanában több hónapos, néha egy éves szünet is van), reméljük, hogy újító kedvű gazdája nem hagyta végleg magára, kár lenne érte!

Sorsha után egy év kellett, míg elindult a "Henrietta" névre keresztelt énblog (2004. november 2.), ezután egy újabb év elteltével egy másik könyvtár-informatika szakos hallgató indított blogot (Mani, 2005. augusztus), majd Takács Dániel következett "Myownblog" című naplójával, a Wordpress szolgáltatónál. Szintén Wordpress-es énblogot ("Tekintet") kezdett írni egy újabb hallgató, Varga Lilla; 2006 szeptemberében szakmai jellegű, de mégis személyes blogot indított Paszternák Ádám, és az "Olvasónapló" címet adta neki. Szolgáltatóváltás után ez a blog "Fiatalos Könyvtár Szemlélet" (FIKSZ) néven vált a magyar biblio-blogoszféra kiemelkedő jelentőségű orgánumává.

2006. szeptember 7-e az első intézményi blog (azaz könyvtári blog) indulásának napja. Ekkor kezdte el az írást az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár két lelkes dolgozója, akik egyebek mellett a "Veszíts el egy könyvet" című olvasásnépszerűsítő játék megalkotói is. (Egyikük, Petrovszki Mária valamivel később átvette és libloggá formálta az eredetileg a Freeblogon üzemelő, "Könyvtárosháza" című blogot, míg a könyvtári blog saját szerveren, a justhvk.hudomain alatt található). [10]

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

1. ábra Magyarország első liblogja, a Sorsha által írt Könyvtároskisasszony
(
(konyvtaroskisasszony.freeblog.hu))

2007 januárjában egy lelkes olvasó különleges, ám rövid életű vállalkozásba fogott: az OSZK irodalmi említéseit kutatta. Blogja mindössze három hónap bejegyzéseit tartalmazza. 2007 márciusában indult el a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) "Hírek" elnevezésű intézményi blog, továbbá igen aktívnak mutatkozott a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár: saját doménjén két blogot is üzemeltetni kezdett, emellett külső szolgáltatónál, egyéni blogmotorral kezdett írni Koroknai Sándor, az intézmény rendszergazdája. Témája az integrált könyvtári rendszerek és általában a könyvtár-informatika volt. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet blogja az intézmény új honlapjának átadásával 2008 márciusában, csaknem napra pontosan egy év fennállás után megszűnt, helyesebben integrálódott az intézményi weblapba, de megtalálása nehézkes.

További intézményi blogok indultak külső szolgáltatóknál: a budapesti Baár-Madas Gimnázium könyvtárának blogja 2008. január 9-én létesült, rá egy hónapra a Bod Péter Megyei Könyvtár (Sepsiszentgyörgy) is a blogformátumot választotta, míg Cs. Bogyó Katalin szegedi könyvtárostanár 2007 augusztusa óta osztja meg személyes és könyvtárban szerzett tapasztalatait. Érdemes még megemlíteni Sonnevend Péter, a könyvtári rendszerek szakértőjének blogját, melynek összesen 24 bejegyzése egyenlő arányban oszlik meg a személyes és a könyvtárügyi témák között.

A konyvtaros.net címen található blogot a FSZEK észak-pesti régiójának dolgozói és olvasói írják 2008 novembere óta. Javarészt könyvkritikákat tartalmaz, és előnye, hogy a bejegyzések végén hivatkozás található olyan könyvtárak gyűjteményére, OPAC-jára, ahol az adott mű megtalálható, így az ki is kölcsönözhető.

A KLOG létrejötte - és sikere

A KLOG könyvtáriblog-gyűjtemény megalakulása talán a legjelentősebb lépés a magyar könyvtári blogoszféra történetében. 2006. október 25-én a következő üzenet érkezett a már említett Takács Dánieltől a KATALIST könyvtári levelezőlistára: "Nemrég új "virtuális központot" hoztam létre a weben, klog.hu néven (könyvtár-log). Ez a cím helyet kíván adni minden könyvtárosnak, aki blogot kíván vezetni, viszont úgy érzi, hogy a standard ingyenes szolgáltatók (freeblog, blogter, wordpress stb.) által nyújtott lehetőségekkel nem elégszik meg, vagy csak egyszerűen bele kíván kóstolni ebbe az új formájába a kommunikációnak". [11] Megtörtént hát: elkezdődött az eddig szétszóródott könyvtári témájú blogok egy helyre gyűjtése. A célt így fogalmazta meg Takács Dániel: "a könyvtári élet különböző területein dolgozó könyvtárosok szabad környezetben blogalapú kommunikációs és tájékoztató felületet tudjanak kialakítani, amely segíti őket a tudományos és szakmai céljaik megvalósításában, illetve az eredmények közzététe-lében, megosztásában és megvitatásában". [12]

A KLOG szoftveres hátterének segítségével új intézményi blogja nyílt az ELTE Egyetemi Könyvtárának, a Magyar Olvasástársaságnak, és szaporodtak a könyvtáros hallgatók, hallgatói egyesületek által írt szakmai vagy énblogok (az új szerverre költözött Henrietta, Mani, és már itt jött létre a Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesületének blogja is). Két egri hallgató, Matolcsi Zoltán és Molnár Csaba elindította az Információtudományi és Információbrókeri Blogot, majd 2007 márciusában a könyvtárostanárok is a KLOG-ra tették át székhelyüket, egy hónapnyi Freeblog-os pályafutás után. Koroknai Sándor a költözés után blogja címét "Open Library"-re módosította.

2007-ben Horváth Sándor Domonkos személyében megjelent a blogoló könyvtárigazgató: márciustól csaknem egy évig közölte írásait, majd 2008 májusától eredeti terveivel összhangban, jogászi és kodifikátor szakjogászi képesítésének megfelelően jogi témában folytatta publikálási tevékenységét, az új blog bejegyzéseinek célja a könyvtári és kulturális jog újdonságainak bemutatása. A 2008. március 22-én lezárt első, személyes blog egy év és egy hónap után, 2009. április 19-én újraindult.

A liblogok és a könyvtári blogok összegyűjtése mellett a KLOG két igen hasznos szolgáltatást is üzemeltetett az oldal átalakulásáig: a KataKer, továbbá az e-ngine elnevezésű keresőket; előbbi a KATALIST archívumában, utóbbi pedig levelezőlisták archívumában, könyvtári egyesületek hivatalos oldalain, könyvtári blogokon, tematikus forrásgyűjteményekben, online elérhető forrásszövegekben, e-periodikák archívumában tette lehetővé a búvárkodást. [13]

Néhány jelentősebb liblog

Anima 2007. április 29-én indította el blogját. Naplója nem hivatalos könyvtári blog, hanem liblog, szó esik benne a könyvtárak világáról, könyvtáros-tanárok gondolatairól, ugyanakkor nagy számban kapnak helyet a szerző életének (édesanyának és szinglinek) egyéb területei is.

Az Élet és Könyvtár Takács Dániel Myownblogjának közvetlen utóda (2. ábra), a WordPressről a KLOG-ra költözve. (Az első bejegyzést 2005. december elsején postoló szerző informatikus könyvtáros tanulmányai után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem webkönyvtárosa lett.) Takács négy nagy kategóriát határozott meg, ezek: könyvtár (külföldi és hazai, könyvtárakkal kapcsolatos hírek szemléje, jelenleg 201 bejegyzés), a tech rovat a különféle technikai újdonságokat válogatja és mutatja be az olvasónak (91 post), a web pedig blog- és honlapajánlással, operációs rendszerekkel, szoftverekkel foglalkozik (146). A bejegyzések legnagyobb része (275) személyes jellegű, a szerző életének egyéb mozzanatairól szól. Takács Dániel másik blogja, a "Könyvtárépítészet", színvonalas, értékes - és különleges - kollekció: 2006. július 19. óta a világ könyvtárainak intézménynevet és fényképet tartalmazó gyűjteménye: frissítése 2008 márciusa és 2009 májusa között szünetelt, jelenleg ismét aktív (3. ábra).

A FIKSZ szerzője, Paszternák Ádám (aki egyebek mellett a 702 című blognak is írója) 2006. október 17-én látott munkához. Blogjának formatervezése egyszerű, de könnyen átlátható, a szürke és fehér szín alkalmazása pedig a modernség, korszerűség érzetét kelti a használóban. A FIKSZ - Fiatalos Könyvtár Szemlélet - deklarált célja, hogy az ifjúsági könyvtárosok fontos segédeszköze legyen, a tinédzser korosztály megfelelő könyvtári kiszolgálásához ad forrásokat és ötleteket. [14] Kategóriái önmagukért beszélnek, a legfontosabbak külön címsorban kiemelve találhatók meg, így a navigáció könnyű és gyors. (Érdemes felfigyelni a fegyelmezett kategóriahasználatra, Paszternák ugyanis háromnál több kategóriát soha nem alkalmaz bejegyzéseire.) Belföldi és külföldi eseményeket, kishíreket, szubjektív véleményeket, webaján-lót találhatunk itt, de számos bejegyzés foglalkozik a könyvtár és a használó viszonyával, a könyvtárosi hivatással és a digitális világgal. Külön alolda-lon hosszabb írások fordításait találjuk, amelyek javarészt könyvtár és blog viszonyát tárgyalják. Három év elteltével, 2009. szeptember 28-án a FIKSZ frissítése megszűnt, szerzője azonban rövidesen új vállalkozásba fogott, melynek a "Jövő Könyvtára" címet adta.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

2. ábra Minimalista kinézet, remek átláthatóság, színvonalas tartalom."Élet és Könyvtár" Takács Dánieltől
(
(ek.klog.hu))

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

3. ábra Gazdagon illusztrált interdiszciplináris blog Takács Dániel szerkesztésében
(konyvtarepiteszet.klog.hu)

Németh Márton könyvtárügyi blogja 2007. április 2. óta az északi könyvtárakkal kapcsolatos információk legfontosabb gyűjtőhelye (4. ábra). A szerző jelenleg az OSZK rendszerkönyvtárosa, tanulmányait Szegeden, később pedig Dániában végezte, itt ismerkedett meg az északi országok speciális könyvtári rendszereivel, ami jelentős hatást gyakorolt rá, és több írásában, többek között a szakdolgozatában is visszatért rá. Blogja első bejegyzésében így határozza meg tematikáját: "E bloggal az a fő célom, hogy további adalékokkal szolgáljak a nemzeti könyvtári hálózatok menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pozícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdonképpen szó eshet benne mindenről, ami aktuálisan foglalkoztat". [15] Érdeklődése tapinthatóan visszaköszön a bejegyzésekben, kellemes, olvasmányos stílusban írja postjait. Érdekességeket közöl a könyvtári világhelyzetről, esettanulmányokat publikál az északi országok könyvtárainak hálózatáról, könyvtár és társadalom sokrétű összefüggéseiről.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

4. ábra Észak könyvtárügye lebilincselően olvasmányos stílusban, Németh Mártontól
(nemethmarton.klog.hu)

Itt kell megemlíteni, hogy Svédországban is dolgozik egy magyar könyvtáros hölgy, aki Melissa néven két blogot is ír, bejegyzései a Göteborgban könyvtárosként töltött napok bemutatása mellett a svéd kultúra általános megismerését is lehetővé teszik. Érdemes szólni továbbá két, külföldi kitekintést szolgáló, magyar könyvtárosok által vezetett liblogról. Az Amerikába jöttem könyvtáros írója Texasban szerezte tapasztalatait a College of the Mainland nevű főiskolai könyvtárban, míg a másik szerző, Imecs Ágnes Provincetown közkönyvtárában tevékenykedett 18 hónapig, rövid blogja 2007 áprilisa és 2008 februárja közötti bejegyzéseket tartalmaz.

Hazai könyvtárosi tanácsadó blogjaink közé tartozik Csámer Iván szakképzett informatikus könyvtáros és magyartanár "Hogy csinálja ezt egy könyvtáros?" címmel vezetett blogja. A szakember elsősorban az online világban használható tippeket ad barátainak és könyvtára olvasóinak. A blog az ELTE szerverén indult el 2008 augusztusában, majd a KLOG-on folytatta működését, 2009 elején azonban visszaköltözött az egyetemi szerverre.

Magyarország második liblogját, a Henrietta-blogot egy informatika-informatikus könyvtáros szakpáron tanuló hallgató, Kovács Ágnes indította. A szerző a Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesületének titkára, több tanórát tartott a blogolás témakörében, rendezvényeket szervez, és blogokat, leginkább könyvtári blogokat szerkeszt. Nevéhez köthető több általános iskola, a hallgatói egyesület, az MKE Vas megyei szervezetének, továbbá a Savaria Egyetemi Könyvtár Pedagógiai Szolgáltató Központjának blogja, illetve az intézmény vezetői információs rendszerének elkészítése. [16] 2009 augusztusától, elköltözve a KLOG-ról, saját domén alatt folytatja az írást.

Darvas Tóth Péter "Nyilvános Könyvtár" című blogja a sajto.klog.hu címen futott, 2007. június elseje óta. A 2008. december 27-én lezárult blog ars poeticája a következő volt: "Keresőszavakkal sajtófigyelést végzek. Elsősorban és praktikusan online és elektronikus médiumokat figyelek. Van-e hírértéke a könyvtárban folyó munkának? Milyen típusú hírekkel tudnak a könyvtárak bekerülni a "médiába"? Ismerik-e a könyvtárak a sajtókapcsolati eszközöket? Ha ismerik tudják-e hatékonyan használni?" [17] A szerző nem kevés iróniával, néha kíméletlenül, tudatos provokációs szándékkal fogalmazta meg postjait, melyekben a híreket kommentálta. Kritikus hozzáállásával élénk színfoltja volt a biblio-blogoszféránknak. Darvas Tóth Péter 2009. február 6. óta "Porosodnak-é?" címmel ismét ír, a blogot Mikulás Gábor e napon megjelent, nagy vihart kavart újságcikke ihlette.

A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatójának - a már említett Horváth Sándor Domonkosnak - blogja, továbbá az ezzel párhuzamosan futó gyermekkönyvtári blog kiválóan példázza a liblogok és a könyvtári blogok közötti különbségeket. A szerző énblogja (személyes, egyes szám első személyű bejegyzések, nem kizárólag a könyvtárhoz kapcsolódó témák) mellett a Gyermekkönyvtár blogja 2007 áprilisa óta szolgálja a fiatal olvasókat, leginkább programajánlókkal, és a könyvtárba érkezett újdonságok hűséges közlésével.

Speciális területet választott blogja témájául Nagy Nikolett, az ELTE volt informatikus könyvtáros hallgatója. Szakdolgozatának folytatásaként az NNN (N. Nagy Nikker) blogon is a CRM-mel, az ügyfélkapcsolati menedzsment könyvtári alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen lehetőségek állnak a könyvtárosok előtt piaci részesedésük növelésére, s úgy véli, az ügyfélkapcsolatok helyes kezelése legalább akkora vonzerőt jelent a könyvtárnak, mint a jól feltárt állomány, vagy a milliókat érő IKR. [18]

Könyvtári és szervezeti blogok

A "KönyvtárosTanár" 2007. március elsején indult a Freeblogon, egy hónap után lett a KLOG tagja, s innentől a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) hivatalos blogjaként működik. Szerkesztője Kiss Anna, a kecskemétiPedagógusház dolgozója, később Bondor Erika, a KTE elnöke. A blog témáit ekkor így határozták meg: aktuális hírek és szakmai képzések, beszámolók és programajánló, de számítottak a kollégák témafelvető aktivitására is. A KönyvtárosTanár blog tehát a szakma egy fontos eszmecserélő fóruma kívánt lenni. Gazdag linkgyűjteményében szakmai munkaközösségek, számos könyvtáros honlap és blog, valamint iskolai könyvtárak elérhetőségét találjuk, és már-már zavarba ejtően sok (gyakori a redundancia) kategóriából válogathatunk: például iskolai könyvtárak 2.0, iskolai könyvtárak története, iskolai könyvtári szakfelügyelet, iskolai könyvtári statisztika stb. De találunk az érettségire és a felsőoktatásra, a könyvtárak berendezésére, szakmai anomáliákra, tankönyvekre vonatkozó bejegyzéseket is.

A Magyar Olvasástársaság 2006. december elseje óta blogolt azért, hogy ösztönözze az olvasással kapcsolatos témák megvitatását, illetve fórumot teremtsen a széles spektrumú nézeteknek, szempontoknak. Kategóriái közül a legnagyobb bejegyzésszám a funkcionális analfabetizmus, a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok, az olvasásra motiválás, olvasástanítás, szövegértés mellett található. 2009 májusában a társaság újonnan megválasztott tanácsa váratlanul úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább a blogot: az utolsó bejegyzést május 18-án írta Mikulás Gábor szerkesztő.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fejlett Információs Technológiák és Társadalom (FITT) szekciója egészen friss testület. Feladatai többrétűek: egyrészt a szociális és informatikai trendek és változások figyelése a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságnövelése érdekében, az új lehetőségek mielőbbi megismertetése, módszertani segítségnyújtás a könyvtári dolgozók számára, illetve fórum az önképzésre és a tapasztalatok megosztására. Újdonságaikat, híreiket ők is saját blogon közlik.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2008. január 9-én szállt be a blogoszférába: Csongrád megye és általában a könyvtáros szakma különféle területeinek aktuális híreit, eseményeit, információit közlik. A bejegyzéseket egy maroknyi csapat, a CSMKE elnöke, Oros Sándor, a már említett könyvtárostanár, Cs. Bogyó Katalin és még egy fő írja.

Nemcsak a végzett szakemberek csoportosulásai, de hallgatói egyesületek is vezetnek blogokat: közülük érdemes szólni az ELTE informatikus könyvtáros növendékeinek Hallgatói Érdekképviselete által vezetett blogról, amely egyfajta tanulmányi információs központként segíti a hallgatókat, tantárgyi tematikákat, könyvtári alapdokumentumokat, programlehetőségeket és a kar híreit tartalmazza. A budapesti hallgatók mellett a szombathelyiek (SzOKHE) is saját bloggal büszkélkedhetnek.

Az ELTE Egyetemi Könyvtára a következő bejegyzéssel nyitotta meg könyvtári blogját, s ebben megemlíti a legfontosabb tényezőket, amelyek miatt egy intézménynek érdemes a tájékoztatásnak ezt a formáját választania: "Az első bejegyzés. Blogol az Egyetemi Könyvtár. Miért blogol? A blog egy újabb lehetőség arra, hogy elérjük az Egyetemi Könyvtárba járó közönséget. Híreket tudunk megosztani, problémákat oldhatunk meg együtt, segítséget tudunk nyújtani, és hangsúlyozni tudunk néhány fontosnak tartott megújuló szolgáltatást. A blogok természetéből fakadóan kevésbé formálisak, és reméljük, hogy olvasóink is megkedvelik azt az alkalmi beszélgetést, ami bejegyzéseink alatt kommentezés címen fog zajlani". [19] A könyvtári blogok több helyen leírt jellegzetessége mellett egy különleges szolgáltatást is nyújt a honlap: a Meebo csevegőszolgáltatás segítségével hétköznapokon 11 és 12 óra között azonnali üzenetekből álló kérdésekre is válaszolnak a könyvtár dolgozói. Ezt a formát még kevesen alkalmazzák, de számíthatunk elterjedésére.

A "JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogjá"-t a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának iskolai könyvtára üzemelteti. A blog célközönsége elsősorban a 10-14 éves korcsoport (de tanárok, felsőoktatási hallgatók és könyvtárosok is), nekik kínálnak híreket, programokat, játékokat és pályázatokat a könyvek, a könyvtár, a kultúra és az internet témakörében. [20] Ezért a bejegyzések stílusa is fiatalos, tegező formájú. A könyvtári blog mellett az intézménynek saját honlapja is van, ezért a további információkkal - például használati szabályzattal - ott találkozunk, a blogon ezeket nem ismételték meg. A 2007. szeptember 4-én létrehozott blog 31 kategóriába sorolja a postokat: többek között van weboldalajánló, könyvajánló (a diákok is ajánlanak társaiknak, ezt láthatjuk az Olvastad már-kategóriával megjelölt postokban), híres írókat, költőket mutat be a Hónap szerzője, jeles napokról szól azÉvfordulók.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár "Kávészünet" című blogját 2007 októberében indította Paszternák Ádám. A blog címét a XIX. század legfontosabb találkozó- és információcserélő helye, a kávéház ihlette. Az emberek itt gyűltek össze, mesélték el egymásnak élményeiket, esetleg olvasmányokat ajánlottak egymásnak - a blogon a kommentezés ugyanezt a lehetőséget és légkört teremti meg. Külön kategóriát kaptak a Zeneműtárat érintő bejegyzések, a rendezvényekről szóló értesítők, beszámolók, új könyvek, illetve az egyes szolgáltatások rövid igénybevételi útmutatói.

"Bízunk benne, hogy a tanulók, szülők és pedagógusok közötti információáramlás (véleménycsere) egyik hasznos és hatékony eszköze lesz ez az oldal" - hirdeti a gyöngyösi székhelyű Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola könyvtárának blogja. [21] A 2007. július 23-i első bejegyzésben friss iskolai és könyvtári híreket, rövid beszámolókat, fényképeket ígérnek. A legfontosabb linkeket, például pályázatokat, volt diákokról szóló információkat, fényképgyűjteményeket, évkönyveket külön listába gyűjtötték az oldalsó sávban (sideroll), így könnyítve és gyorsítva a kereséseket. Az intézmény azon kevesek közé tartozik, amelyek a YouTube-ra is feltöltöttek anyagokat.

Ha pedig a YouTube-ról esett szó, az egyik legbuzgóbb videofeltöltő az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlege blogjának írója, Zsoldos Marianna, azaz Trinity. A blog címe: "Hangtárnok" - eredetileg a könyvtár hírlevelét hívták így, az elnevezést megtartotta a blog is (5. ábra). Írója nem kisebb küldetéssel indította útjára 2007. október 27-én, mint hogy a hagyományos könyvtári eszközökön túl a jelen technológiai eszközeinek alkalmazásával minél nagyobb közönségnek hozzáférhetővé tegye a zenei információkat. [22] S ha igaz a mondás: "zenéről írni annyi, mint építészetről táncolni", könnyen megérthetjük, hogy ez a műfaj az írás mellett más közlésformákat is kíván. Így nem meglepő, hogy lépten-nyomon képekbe, prezentációkba, beágyazott YouTube-lejátszókba (különösen a "Nap zenéje" rovatban), hangfelvételekbe botlunk, s persze nem csupán a komolyzene kedvelői örülhetnek, jelentős mértékben megjelenik a könnyűzene is. A gyűjtemény határai nem jelentenek akadályt, a blog tematikája igen széles: szó esik különféle internetes alkalmazásokról, keresőprogramokról, zenei és filmes adatbázisokról, letölthető kottákról, és ugyanígy megtaláljuk a kategóriák között a különféle műfajokat, mint például a rock és metal, a komolyzene, a pop vagy a blues. Az igazi interdiszciplinaritást pedig dr. Petheő Istvángyermekgyógyász zenéről és személyes véleményekről szóló bejegyzései teremtik meg. Természetesen nem maradhatnak el a zenei részleg újdonságai, megemlékezés jeles napokról, továbbá a könyvtár programajánlója. Trinity a szakembereknek válogatott irodalomjegyzékkel, a használóknak a zenei gyűjteményről és szolgáltatásairól szóló írásokkal is segít eligazodni.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

5. ábra A zenei stílusok széles spektrumát és az igazi multimédialitást tárja elénk a Trinity által szerkesztett könyvtári blog
(hangtarnok.klog.hu)

További könyvtári és liblogok a teljesség igénye nélkül (zárójelben az indulás dátuma):

  • KonferenciaKlog - tudósítások a könyvtárszakmai rendezvényekről (2007. július);
  • Libuntu - szabad szoftverek jegyzéke könyvtári használatra (2008. március);
  • Felsőoktatás és Könyvtár Management (2007. április, ritkán frissül);
  • Polcológia (széles tematikájú liblog élményekről, hírszemlével, 2007. április 2.);
  • Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola blog (2009. január) - a bejegyzések időszaki kiadványok példányainak rövid tartalmát adják;
  • Konyha: több könyvtáros által írt gasztronómiai blog. (2008. január);
  • az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének blogja, illetve külön címen a Phd képzésről szóló blog;
  • a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EU Gyűjteményének blogja, javarészt európai vonatkozású és gyűjteményi hírek szemléje (2007. július 13.);
  • Nemzeti Digitális Adattár blog (2007. január);
  • Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtárának blogja - kiemelt tanulói részvétellel, létrejöttét egy weblapkészítő pályázatnak köszönheti (2008. október 22.);
  • 10+ - az FSZEK Börzsöny utcai könyvtárának tizenéves olvasói által vezetett közös blog, a blog.hu-s kezdetek után jelenleg az FSZEK doménjén fut;
  • Könyvtár és humor - képek, írások Horváth Péter szerkesztésében (2007. május).
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

6. ábra Az egyes blogtípusok részaránya a hazai biblio-blogoszférában
(adatok lezárva: 2009. szeptember)

A tanulmánynak nyilvánvaló, terjedelmi okokból nem lehet tárgya a hat év alatt létezett valamennyi, illeszkedő tematikájú blog bemutatása. Az érdeklődők a magyarországi könyvtári blogok és liblogok intézménytípusok szerint csoportosított, aktualitásra törekvő listáját a http://konyvtariblog.atw.hu oldalon találhatják meg. Érdemes azonban néhány pillantást vetni a magyar biblio-blogoszféra felosztására és arányaira, amely az említett blogjegyzék 2009. szeptember végén rendelkezésre álló adatai alapján készült.

Záró gondolatok

2004-ben az év szava a "blog" lett. Akkoriban az egyes nemzetek biblio-blogoszféráinak többsége még korántsem ért el akkora méreteket, mint manapság, könnyű tehát kikövetkeztetni, hogy nem a könyvtárak miatt jutott el a blog szó ebbe a státusba. Hol van a blognak ekkora ereje? Többen úgy vélik, ott, hogy új életet lehel a társadalmi nyilvánosságba, mégpedig annak ideáltipikus, haber-masi értelmezésébe [23]. Ez a nyilvánosság a XVIII. század végén a kávéházi kultúrával szorosan egybefüggve létezett, hiszen ezek az intézmények voltak a hírekkel, eseményekkel foglalkozó emberek találkozóhelyei, az információáramlás fontos színterei. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével és térhódításával ez a fontos közeg elhalványult, később egészen meg is szűnt. Jelenleg azonban reneszánszát éli, éppen a blogoknak köszönhetően - véli két szakember. Glenn Reynolds és John Hiler úgy gondolják, a blogvilág "vitáktól hangos nemzetközi kávéház" lett, noha a kettő több ponton, leginkább a felhasználók egyenlőségének tekintetében eltér egymástól. A XVIII. század kávéházaiban társadalmi rangtól függetlenül bárki hozzászólhatott a beszélgetésekhez, és véleményét mindenki meg is hallgatta. [23] A blogoszférában szintén mindenki "megszólalhat", azonban a blogok látogatottsága-olvasottsága igen nagy szóródást mutat. Általánosságban elmondható, hogy annak a szerzőnek lesz népesebb olvasótábora, az tud nagyobb horderejű vitákat kiváltani, akinek a való életben több ismerőse van. Így egy kevesebb offline kapcsolattal rendelkező blogger szava kevésbé hallatszik a virtuális térben. Néhány kutató azonban - így például Clancy Ratliff - úgy véli, a különbségek ellenére néhány esetben mégis a blogoszféra által materializálódhat az ideáltipikus társadalmi nyilvánosság. [24]

A blognak azonban, miként az új technológiák mindegyikének, életciklusa van, ezt "felhajtási ciklus"-nak (hype cycle) nevezik. Ez a ciklus öt lépést foglal magába: berobbanás - túlzott várakozások - kiábrándulás - megvilágosodás - termelékenység. Bőgel György 2006. április 18-án kelt blogbejegy-zésében azt elemzi, hol tart most a blogoszféra, és úgy találja: elindult lefelé a lejtőn [25]. Ha elfogadjuk, hogy a 2004-es év jelentette a túlzott várakozások korát, amikor mindenki valamiféle csodában reménykedve blogot indított, továbbá fontolóra vesszük, amit Bőgel állít, akkor azt mondhatjuk, hogy a blogoszféra napjainkban a harmadik állapotba kezd lépni, azaz a megvilágosodás emelkedőjén jár. A szakasz jellemzője, hogy a kiábrándulást követően az adott technológiával kapcsolatban a használók ráébrednek, hogy bár világrengető hatása nem lesz, de néhány területen hatékonyan alkalmazva, jelentős eredményeket lehet vele elérni. És itt jön a képbe a könyvtári blog mint a szolgáltatások rendkívül hatékony átalakítója és kiegészítője. A könyvtári blogok és liblogok számának növekedése mutatja, hogy igény van a blogformátumra, igény van az általa hordozott közvetlenségre, az általa megteremtett interakcióra, és szükség van arra is, hogy szabadon formálható legyen. Szükség van rá, hogy a könyvtár(os) hallassa a hangját. A blog műfajának bemutatásával pedig el lehetne érni, hogy a felnövekvő könyvtáros-generációk már a korai években megkedveljék, és tudatosan alkalmazzák ezt az eszközt, így vezetve a könyvtári blogalkalmazás technológiáját a "termelékenység fennsíkja" felé.

Beérkezett: 2009. X. 20-án.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

Hubay Miklós Ottovay-díjas informatikus könyvtáros, újságíró.
E-mail:
gvm206@gmail.com

Irodalom

  1. "A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" : aki válaszol Suematra, Munkanapló, Combfiksz. = http://hvg.hu/goldenblog/20050727akivalaszol.aspx [2009.10.20.]
  2. Mi is az a blog : Az online napló története. = http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx [2009.10.20]
  3. OETMAN, Eric: Blogomania : Every day 12.000 new blogs are created : Here's how you can get it on the action. = http://www.schoollibraryjournal.com/article/CA632382.html [2009.10.20.]
  4. HORVÁTH Tibor - PAPP István: Könyvtárosok kézikönyve 5. Segédletek. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 454 p. ISBN 963 389 307 0
  5. HAUSCHKE, Christian - LOHRE, Sarah - ULLMANN, Nadine: LibWorld : library blogging worldwide. = http://ek.klog.hu/wp-content/uploads/ 2009 01/libworld.pdf [2009.10.20.]
  6. Mission, priority areas, goals. = http://www.ala.org/ala/aboutala/governance/policymanual/mission.cfm [2009.10.20.
  7. BAR-ILAN, Judit: The use of Weblogs (blogs) by librarians and libraries to disseminate information. = http://informationr.net/ir/12-4/paper323.html [2009.10.20.]
  8. BUZAI Csaba: Blog a könyvtárban - pályázat - "Az év fiatal könyvtárosa 2007". = http://blog.justhvk.hu/wp-content/uploads/2007/07/blog_es_ kvtar.doc [2009.10.20.]
  9. SORSHA: Lopjunk ötletet. = http://konyvtaroskis-aszony.freeblog.hu/archives/2003/11/24/Lopjunk_tletet/ [2009.10.20.]
  10. Kis magyar könyvtári blogtörténet. = http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kis_magyar_konyvtari_bogtortenet [2009.10.20.]
  11. TAKÁCS Dániel: Bemutató-klog.hu. = https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2006-October/012618.html [2009.10.20.]
  12. TAKÁCS Dániel: A KLOG.hu. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?Itemid=46&id=16&option=com_content&task=blogcategory [2009.10.20.]
  13. PASZTERNÁK Ádám: KataKer. = http://fiksz.klog.hu/112/kataker/ [2009.10.20.]
  14. Klogok. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?option=com_weblinks&catid=15&Itemid=43
  15. NÉMETH Márton: Üdvözlet mindenkinek. http://nemethmarton.klog.hu/2007/04/02/udvozlet-minden-kinek/ [2009.10.20.]
  16. KOVÁCS Ágnes: Rólam. = http://henrietta.klog.hu/rolam/ [2009.10.20.]
  17. DARVAS TÓTH Péter: Ki Mikor Mit Hol Hogyan. = http://sajto.klog.hu/2007/06/01/hello-vilag/ [2009.10.20]
  18. NAGY Nikolett: CRM a könyvtárakban. = http://nagynikker.klog.hu/?p=57 [2009.10.20.]
  19. DARVAS TÓTH Péter: Olvasóink kérték. = http://egyetemi.klog.hu/?p=5 [2009.10.20.]
  20. Cs. BOGYÓ Katalin: Helló Világ. = http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2007/09/hello-vilag/ [2009.10.20.]
  21. HEVESI Mária: Üdvözlet az olvasónak. = http://kalvariakt.klog.hu/?p=1 [2009.10.20.]
  22. ZSOLDOS Marianna: A blogról. = http://hangtarnok.klog.hu/about/ [2009.10.20]
  23. HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993. 395 p. ISBN 963 8384 02 6
  24. WILD Judit: Sok hűhó, miért. = http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fejezet=1&enciklopedia=1 [2009.10.20.]
  25. BŐGEL György: Le a völgybe. = http://www0.kfki.com/hu/blog.php?blogId=541%2319898e51&year=&month=# [2009.10.20.]

A cikk a következő címen érhető el:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5240&issue_id=510

2010/02/02

Csabay Károly

Külön posztban érdemes megmutatnom Csabay Károly levelét. Csabay Károly elszúrt egy uniós pályázatot. Ezután az uniós pályázatokat koordináló közreműködő szervezet elmondta neki, hogyan kell formailag jól beadni a pályázatot. Csabay Károly másodjára is elrontotta a pályázatot. Elkeseredett, levelet írt a miniszterhez, választ nem kapott.

Legvégső elkeserédésében a könyvtáros szakmai listát is megküldte:


Hiller István
miniszter
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott Csabay Károly, mint a TIOP-1.2.3/09/1 pályázat egyik pályázó konzorciumának projekt menedzsere fordulok Önhöz, mert a pályázatot elbíráló OKMT az Ön minisztériumának fel ügyelete alá tartozik. A pályázó konzorcium Mezőberény, Dévaványa, Szeghalom és Vész tő városi könyvtáraiból áll, az úgynevezett főkedvezményezett a mezőberényi könyvtár.

A pályázatot a kiírásnak megfelelően benyújtottuk, csatolva azt a konzorciumi szerződést, amely felhatalmazza a mezőberényi könyvtárat a pályázat benyújtására. Ennek megfelelően a partnerek nevében is a mezőberényi könyvtár írt alá — természetesen cégszerűen. Az OKMT ezt a benyújtást visszadobta azzal, hogy mindenütt a főkedvezményezett írt alá, és ez formai hiba.

Az érthető elképedés ellenére megfogadtam a Minisztérium munkatársának tanácsát: vissza kell kérni az anyagot, és a projektadatlapot a megfelelő személyekkel aláíratva újra be kell nyújtani. Az OKMT ugyanakkor nem volt hajlandó a pályázati anyagot visszaküldeni. Erre az eredeti mellékletek újraküldése miatt volt szükség. Ez teljesen érthetetlen, mert ha a pályázat kielégítő biztonsággal utazott Mezőberényből Budapestre postai úton, akkor visszafelé ez miért nem lehetséges. Nos, az OKMT az anyagot csak személyesen adja ki. Hogy magam vagy valamelyik munkatársam Budapestre utazzon, arra a létszámhelyzet nem adott lehetőséget. Meghatalmazást írtam tehát 85-éves édesapámnak, aki ingyen utazik, és ő a pályázati anyagot el hozta Mezőberénybe. Fontos: a visszaadott pályázati anyagban egy db CD volt! (A benyúj tás kor 2 db-ot mellékeltünk a kiírásnak megfelelően.)

Megtörtént az újrabenyújtás immár a megfelelő helyen a megfelelő személyekkel aláírva. A mellékleteken nem változtattam semmit, értelemszerűen az egy db CD-t hagytam a csomag ban, hiszen a másik úgyis az OKMT-nél van. Erre a benyújtásra azt a választ kaptuk, hogy mivel csak egy CD-t küldtünk, elutasították a pályázatot.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a bejelentést magánemberként teszem, nem azért, mert szerepelek benne, ha csak hallottam volna az esetről, akkor is meg tenném. Ezt a fajta eljárást packázásnak hívják, és megengedhetetlen.

Természetesen örülnék, ha az OKMT a pályázatot befogadná, de azt is megértem, ha erre a történtek után nincs lehetőség. Arra azonban kérem Miniszter Urat, szíveskedjék az esetet kivizsgáltatni, és a vizsgálat eredményéről engem tájékoztatni.

Köszönettel

Mezőberény, 2009. december 23.

Update:
Sajnos folytatódott a levelezés. Nagyon szomorú vagyok.