Tavaly 50 éves jubileumot ültek olvasótermi székeken a répcelaki könyvtárosok. Könyvtárnépszerűsítő videó következik bő 10 percben.
A videán csak 42-en látták eddig, nekem is új ez a mozi:
szólj hozzá: A végzet könyvtára...
2009/11/24
A nemzeti könyvtárat képviselni nehéz
Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatói pályázata -az egyik- letölthető, továbbküldhető, megosztható. Monok István a nyilvánosságnak.
A pályázat utolsó mondatait kiemeltem:
"Soha nem veszek részt pártpolitikai rendezvényeken, ugyanígy a szélsőséges tudományos iskolák rendezvényein sem. Azt hiszem egy intézmény vezetőjének ez az élete a magánélet kategóriába sorolandó.
Csak olyan törekvéshez adom a nevem, amely elvi alapon áll, és az elvvel (nem az azt hirdető
személlyel) értek egyet. Miután a párt kizárólag érdekeket képvisel, ha egy civil mozgalom párttá szerveződik, nem maradok a közelében.
személlyel) értek egyet. Miután a párt kizárólag érdekeket képvisel, ha egy civil mozgalom párttá szerveződik, nem maradok a közelében.
Az intézmény érdekeit ugyanakkor a kényelmetlen vitákban is képviselni kell, olyanokon, amelyek sokszor szakmai viták, sokszor kulturális politikaiak. Az ilyen viták során keletkező konfliktusokat felvállalom, ahogy eddig is igyekeztem így tenni."
2009/11/23
Egymilliárd a könyvkiadóknak
Indul a Márai program januártól. A könyvkiadók arra pályázhatnak, hogy nagyker áras - kereskedelmi ár max 60%-a - ajánlatukkal bekerüljenek egy 1000 kötetes listára, melyből a könyvtárak igényelhetnek köteteket. Csak a nyilvános könyvtárak, kb. 600 könyvtár.
Sok kötet porosodik raktáron, kisebb kiadóknak életmentő lehet ez a minisztériumi műtét, de nagyobbaknak is jól jöhet az adófizetők pénze. Harsányi László - NKA vezető - nyomatékosan magyarázta a mai tájékoztatón, hogy lottópénzből megy az egész és ez nagyon jó mindenkinek. Jól jár az NKA, a könyvtár, a könyvkiadó, az író, az olvasó, a könyvtár.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesület kezdeményezte programot Ramháb Mária kecskeméti könyvtárvezető és Skaliczki Judit (Oktatási Minisztérium) segítette, utóbbi nyugdíjasként vállal munkát jövő februártól a programban.
Sok kötet porosodik raktáron, kisebb kiadóknak életmentő lehet ez a minisztériumi műtét, de nagyobbaknak is jól jöhet az adófizetők pénze. Harsányi László - NKA vezető - nyomatékosan magyarázta a mai tájékoztatón, hogy lottópénzből megy az egész és ez nagyon jó mindenkinek. Jól jár az NKA, a könyvtár, a könyvkiadó, az író, az olvasó, a könyvtár.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesület kezdeményezte programot Ramháb Mária kecskeméti könyvtárvezető és Skaliczki Judit (Oktatási Minisztérium) segítette, utóbbi nyugdíjasként vállal munkát jövő februártól a programban.
Országgyűlési könyvtár
Szakmai bizottság ajánlotta, Hiller István megítélte:
Index.hu
Hiller most egy másik pályázatot talált jobbnak
Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben 13 intézmény élére írtak ki pályázatot, négy esetben az eddigi vezető nyert, két esetben új igazgatót választottak, hét esetben pedig új pályázatot írtak ki. Az OSZK élére Sajó Andreát választotta ki, egy szakmai bizottság ajánlása alapján, amelyben az intézmény üzemi tanácsa, valamint könyvtári szakemberek vettek részt. Az intézményi kollektíva tagjai fejezték ki ellenérzéseiket, szerintük Monok nem dolgozott ki új koncepciót a könyvtár működésére, az elmúlt öt évben pedig nem épített eléggé a könyvtár szakmai munkájára. A másik jelöltet alaposan felkészültnek találták, ezért döntött Hiller mellette. "Az elmúlt két alkalommal úgy ítéltem meg, hogy a jelenlegi főigazgató pályázata volt a legjobb, most úgy, hogy a másik pályázóé" - mondta. Sándor Klára szerint az OSZK dolgozóinak nyolcvan százaléka elégedett volt Monokkal, Hiller rossz szakszervezeti bizalmikat kérdezett meg az ügyben. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Rossz könyvtárost választottak
A szabad demokrata Sándor Klára a Nemzeti Könyvtár vezetőjének kinevezéséről kérdezett. Két jelölt volt, az egyik magasan kvalifikált könyvtárigazgató, Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Nem ő nyert, hanem egy kis tapasztalatú, az OSZK-ban osztályvezetői beosztásban dolgozó könyvtáros. Sándor arra kíváncsi, hogy mi indokolta a döntést.
2009/11/20
Nem értik
Az ÉLET ÉS IRODALOMBAN remek könyvtárvezetői lista jelent meg. Van aki Sláger Rádióért állt ki a zuhogó esőben, van aki Monok Istvánért íratja le a nevét.
Szemezgető:
Ásványi Ilona igazgató, Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma; Balogh Balázs igazgató, MTA Néprajzi Kutatóintézet; Baranya Péter igazgató, Veszprémi Hittudományi Főiskola Könyvtár - Érseki Könyvtár; Beke László igazgató, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet; Berecz Ágnes igazgató, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára; Czékli Béla igazgató, Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom; Dienes Dénes igazgató, Református Gyűjtemények, Sárospatak; Gáborjáni Szabó Botond igazgató, Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvtára; Gádor Ágnes igazgató, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára; Jankovics József igazgatóhelyettes, MTA Irodalomtudományi Intézet; Kenesei István igazgató, MTA Nyelvtudományi Intézet; Kokas Károly főigazgató-helyettes, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár; Köntös László igazgató, Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Pápa; Kövécs Ildikó igazgató, Szegedi Hittudományi Főiskola Könyvtára; Laczkó Tibor dékán, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar; Mader Béla főigazgató, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár; Molnár János igazgató, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Teológiai Szakkönyvtára; Nádas Zsuzsánna főigazgató-helyettes, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár; Náray-Szabó Gábor főigazgató, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára; Pőr Csilla igazgató, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Könyvtára; Ifj. Sarkady Sándor főigazgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár; Szögi László főigazgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár; Szörényi László igazgató, MTA Irodalomtudományi Intézet; Tallián Tibor igazgató, MTA Zenetudományi Intézet; Tamás Pál igazgató, MTA Szociológiai Kutatóintézet; Téglási Ágnes főigazgató-helyettes, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára; Virágos Márta főigazgató, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
kösz Ádám az osztást
A könyvtárak fejlődésének nincs felső korlátja
A Könyvtári Figyelő aktuális számában újra előkerült a februárban megjelent Mikulás nyilatkozat. A 12 kérdés sorozat legújabb felvonásában - az írás írója - Balogh András a főszereplő.
Andrást is, mint a sorozat majdnem minden szereplőjét a konyvtaros.com kérte föl. Kérdések és válaszok.
Balogh András
FSZEK
1. Mióta dolgozik könyvtárban, vagy azzal kapcsolatos munkahelyen?
1993 óta dolgozom könyvtárban, s 1999 óta vagyok a FSZEK Központi Könyvtárának munkatársa.
2. Milyen pozícióban dolgozik jelenleg és milyen pozíciókat látott el eddig?
Kezdettől fogva a szabadpolcos könyvkiválasztó tér tájékoztató könyvtárosa vagyok, amely mára, a hatalmas intézményi fejlesztés eredményeként, 40 ezer kötetről 150 ezresre nőtt. Egy rövid (1 éves) időszakban, amikor is kísérletként a szociológiai kölcsönözhető állományt kiemeltük, a Szociológiai Osztályon dolgoztam.
3. Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?
Nem (virtuális) álmokban gondolkozom; hanem a „FSZEK-bibliopláza” nagyon is valóságos szervezetében ébredtem szakmai öntudatomra.
4. Mennyire tartja megbecsültnek magát a munkahelyén?
A FSZEK-en belül mindenki a maga képessége és szorgalma szerint tesz hozzá az intézmény imázsához fontos alkotóelemeket. Azt gondolom, hogy a menedzsment ismeri és elismeri szakmai értékeimet, törekvéseimet, többek között azzal is, hogy néhány éve tanácsosi címet kaptam.
5. Megbecsültnek érzi-e a szakmát a társadalomban?
Azt gondolom, hogy bizonyos múltból örökölt társadalmi beidegződések, előítéletek („a könyvtáros csak ül és olvas”) helyenként még mindig élnek a könyvtárossággal kapcsolatban, így a könyvtárak össztársadalmi megbecsülése sincs mindenütt a helyén. Ez a helyzet sokat változott azokban a könyvtárakban, amelyek képesek voltak felvenni a versenyt az információs társadalom változó és új szükségleteivel. Ahol erősebb kritika éri a szakmát a használók oldaláról, ott a háttérben legtöbbször az objektív feltételek hiánya (kevés beszerzési keret, szűk nyitvatartási idő, alacsony számítógépesítés stb.) mutatható ki, és/vagy az adott könyvtáros kompetenciáinak hiányossága is közrejátszhat a használók könyvtári kritikáiban.
Pedig mára a könyvtár a tudásalapú társadalom megkerülhetetlen és fontos tényezője, így az „élethosszig tartó tanulás” segítése új paradigmán nyugvó feladatokat jelentenek a könyvtárosok számára. A tanulási igényekből fakadó könyvtárhasználati szükségletek kielégítése nagy lehetőséget jelent a könyvtáros szakma információs-társadalmi szerepének elismeréséhez. A tudástársadalom, mint a könyvtárhasználatot leginkább indukáló társadalmi jelenség azonban a könyvtárosnak lehetőséget adhat arra is, hogy a szakismereteken túli műveltséget, az „élethosszig tartó olvasást” (művelődést) is felfedeztesse. A tanulástól a műveltségig mutató dialektikus könyvtári szemlélet hangsúlyozza, hogy a szaktudás mellett a műveltség „menedzselése” is fontos.
6. Hogyan változtak az olvasók, a használók az elmúlt években?
Az előző válaszból szervesen továbbvezetve, tömören: komplex, belső ellentmondásokat, visszaeséseket is felmutató, dialektikus fejlődési ciklusokban.
Részletesebben: a szükségletek nem csökkentek a könyvtárak iránt, legfeljebb nem minden vonatkozásban kiteljesedettek, hanem inkább (dialektikusan) eltolódtak egyes könyvtári funkciók és szolgáltatások felé. Korunk társadalmi közege nem a legideálisabb a (hagyományos) kultúrálódás-művelődés számára, de -ahogy a „FSZEK-bibliopláza” modellben is láthatjuk- ennek ellenére sem szükségszerű, hogy visszafejlődjenek az olvasási-művelődési szükségletek: a kultúrálódási funkciók felkelthetők, rászervezhetők az egyéb könyvtárhasználati motivációkra, így az informálódási-tanulási szükségletekre. A bibliopláza modell egyik lényege az informáltság (tájékozódás), a tanulás (tudományos kutatás), valamint a kultúrálódás (szórakozás-közművelődés) könyvtári funkcióinak egymásba átcsapó dialektikus egysége, a könyvtárhasználat totalitása.
7. Mire lenne szüksége a jobb munkához? (jobb technika, kellemesebb, ergonomikusabb munkakörnyezet, jobb munkakapcsolatok, több pénzbeli elismerés, több egyéb elismerés, több visszajelzés a munkájáról stb.)
Azt gondolom, hogy a FSZEK biztosítja a jó munkához való a feltételeket. A kérdés mindazonáltal „a priori” tartalmazza bármely könyvtár működésének fontosabb szakmai-szervezeti rekvizitumait, elő-és általános feltételeit. Így, ahogy a jó munkánál is lehet jobb, egy jó könyvtárban is lehet még jobb a színvonal, amelyhez a felsorolt tényezők folyamatos fejlesztése alapvetően járul hozzá: a könyvtárak fejlődésének (elvben) nincs felső korlátja.
8. Milyen szakmai képzéseket tartana hasznosnak?
A könyvtári szolgáltatások (könyvtártípusok) és szükségletek annyira specifikálódtak, differenciálódtak, hogy nehéz erre a kérdésre általánosságban felelni. Egy (nagyvárosi) közkönyvtárban a kommunikációs és konfliktuskezelő kompetenciákat fejlesztő programok növelhetik a szakmai-kulturális hatékonyságot a szükségletek kielégítése és a kultúra menedzselése területén. Ezen kívül az informatikai ismeretek növelése is elengedhetetlen.
9. Mire fordítható pályázatokat látna szívesen?
A témába nem látok bele olyan mélységgel, hogy nyilatkozni tudjak a pályázati kínálat teljesebb áttekintése nélkül. Úgy gondolom, hogy a „FSZEK-bibliopláza” mindenfajta kreatív „közművelődési” és informatikai pályázatot jól fel tud használni.
10. Melyik a legjobb és melyik a legrosszabb munkakör a szakmában?
Egy korszerű könyvtárpolitika nem lehet „osztálykorlátokra” berendezkedett, a könyvtári munkamegosztást abszolút jelentőségűnek beállító gyakorlat, mivel ezt a problémát az olvasói szükségletek dialektikájának dinamizmusában, rendszerszemléletben oldja meg. Vannak olyan könyvtári összfeladatok, amelyeket mindenkinek magáénak kell tekintenie. A könyváramoltatás logisztikai feladatai és szempontjai éppolyan fontosak, mint az információáramoltatás szellemi háttérmunkái. A szellemi és fizikai munka (egymást kiegészítő) dialektikája a könyvtári munkaszervezet hatékonyságának alapvető elve, és modellje.
11. Kedvenc könyvtáros története?
Egy egyetemista lány jött a tájékoztató pulthoz felindultan: „Már vagy fél órája keresem a „Totalitarizmus gyökereit”, de még mindig nem találom, mert ebben a könyvtárban mindig újra kezdődik az ABC...
Mit tehettem mást, mint hogy megmutattam neki a (könyvtárhasználati) gyökereket és totalitást...
12. További gondolatai a könyvtárosságról:
A könyvtáros hivatás előtt a digitális és informatikai forradalom idején is kiemelt feladat áll a kultúra megőrzésében (archiválásában), és a kultúra terjesztésében (megosztásában). Az informatika (digitalizáció) könyvtári értelmét elsősorban a dokumentumokra és a dokumentumokban történő információkeresésben látom, s csak bizonyos szövegtartalmaknál helyettesítheti teljes értékűen a digitalizált változat az autopsziát. Így elsősorban szakirodalmi tanulmánykötetek, folyóiratok esetében, vagy muzeális értékű forrásdokumentumok távkutatásában, távhasználatában látom a digitalizáció igazi értelmét. A „Háború és békét” inkább könyvből ajánlanám egyelőre elolvasásra!
A könyvekben tehát még „sok tartalék” (tartalom) rejlik, amíg a teljes kulturális örökség digitalizálása meg nem történik, sőt azon is túl. A digitalizáció vs. hagyományos dokumentum vitája nem tisztán könyvtár-informatikai vetületű probléma, hanem filozófiai-esztétikai, sőt ökológiai is. A materiális szövegvalóság és a digitális tartalomszolgáltatás különbségéből eredeztethető problémakört az információs társadalom antagonisztikus ellentmondássá fokozza. Én mindenesetre azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy nyomtatott könyvekre, hagyományos könyvtárakra éppúgy szükség lesz, mint a digitális webkönyvtári szolgáltatásokra. A kettő dialektikus (funkcionális) egysége jelenti számomra a KÖNYVTÁRat.
Köszönöm a konyvtaros.com felkérését az interjúra.
Konyvtaros.com: András írásaiban többször visszatér a bilblioplaza elnevezésre. Sok találatot mutat a google, már 2003 óta Magyarországon is megjelent a szó, egy holland domaint is így hívnak, de a legszínesebb rekord az alábbi fotósétán készült kép 2008-ból:
Santiago 2008
Andrást is, mint a sorozat majdnem minden szereplőjét a konyvtaros.com kérte föl. Kérdések és válaszok.
Balogh András
FSZEK
1. Mióta dolgozik könyvtárban, vagy azzal kapcsolatos munkahelyen?
1993 óta dolgozom könyvtárban, s 1999 óta vagyok a FSZEK Központi Könyvtárának munkatársa.
2. Milyen pozícióban dolgozik jelenleg és milyen pozíciókat látott el eddig?
Kezdettől fogva a szabadpolcos könyvkiválasztó tér tájékoztató könyvtárosa vagyok, amely mára, a hatalmas intézményi fejlesztés eredményeként, 40 ezer kötetről 150 ezresre nőtt. Egy rövid (1 éves) időszakban, amikor is kísérletként a szociológiai kölcsönözhető állományt kiemeltük, a Szociológiai Osztályon dolgoztam.
3. Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?
Nem (virtuális) álmokban gondolkozom; hanem a „FSZEK-bibliopláza” nagyon is valóságos szervezetében ébredtem szakmai öntudatomra.
4. Mennyire tartja megbecsültnek magát a munkahelyén?
A FSZEK-en belül mindenki a maga képessége és szorgalma szerint tesz hozzá az intézmény imázsához fontos alkotóelemeket. Azt gondolom, hogy a menedzsment ismeri és elismeri szakmai értékeimet, törekvéseimet, többek között azzal is, hogy néhány éve tanácsosi címet kaptam.
5. Megbecsültnek érzi-e a szakmát a társadalomban?
Azt gondolom, hogy bizonyos múltból örökölt társadalmi beidegződések, előítéletek („a könyvtáros csak ül és olvas”) helyenként még mindig élnek a könyvtárossággal kapcsolatban, így a könyvtárak össztársadalmi megbecsülése sincs mindenütt a helyén. Ez a helyzet sokat változott azokban a könyvtárakban, amelyek képesek voltak felvenni a versenyt az információs társadalom változó és új szükségleteivel. Ahol erősebb kritika éri a szakmát a használók oldaláról, ott a háttérben legtöbbször az objektív feltételek hiánya (kevés beszerzési keret, szűk nyitvatartási idő, alacsony számítógépesítés stb.) mutatható ki, és/vagy az adott könyvtáros kompetenciáinak hiányossága is közrejátszhat a használók könyvtári kritikáiban.
Pedig mára a könyvtár a tudásalapú társadalom megkerülhetetlen és fontos tényezője, így az „élethosszig tartó tanulás” segítése új paradigmán nyugvó feladatokat jelentenek a könyvtárosok számára. A tanulási igényekből fakadó könyvtárhasználati szükségletek kielégítése nagy lehetőséget jelent a könyvtáros szakma információs-társadalmi szerepének elismeréséhez. A tudástársadalom, mint a könyvtárhasználatot leginkább indukáló társadalmi jelenség azonban a könyvtárosnak lehetőséget adhat arra is, hogy a szakismereteken túli műveltséget, az „élethosszig tartó olvasást” (művelődést) is felfedeztesse. A tanulástól a műveltségig mutató dialektikus könyvtári szemlélet hangsúlyozza, hogy a szaktudás mellett a műveltség „menedzselése” is fontos.
6. Hogyan változtak az olvasók, a használók az elmúlt években?
Az előző válaszból szervesen továbbvezetve, tömören: komplex, belső ellentmondásokat, visszaeséseket is felmutató, dialektikus fejlődési ciklusokban.
Részletesebben: a szükségletek nem csökkentek a könyvtárak iránt, legfeljebb nem minden vonatkozásban kiteljesedettek, hanem inkább (dialektikusan) eltolódtak egyes könyvtári funkciók és szolgáltatások felé. Korunk társadalmi közege nem a legideálisabb a (hagyományos) kultúrálódás-művelődés számára, de -ahogy a „FSZEK-bibliopláza” modellben is láthatjuk- ennek ellenére sem szükségszerű, hogy visszafejlődjenek az olvasási-művelődési szükségletek: a kultúrálódási funkciók felkelthetők, rászervezhetők az egyéb könyvtárhasználati motivációkra, így az informálódási-tanulási szükségletekre. A bibliopláza modell egyik lényege az informáltság (tájékozódás), a tanulás (tudományos kutatás), valamint a kultúrálódás (szórakozás-közművelődés) könyvtári funkcióinak egymásba átcsapó dialektikus egysége, a könyvtárhasználat totalitása.
7. Mire lenne szüksége a jobb munkához? (jobb technika, kellemesebb, ergonomikusabb munkakörnyezet, jobb munkakapcsolatok, több pénzbeli elismerés, több egyéb elismerés, több visszajelzés a munkájáról stb.)
Azt gondolom, hogy a FSZEK biztosítja a jó munkához való a feltételeket. A kérdés mindazonáltal „a priori” tartalmazza bármely könyvtár működésének fontosabb szakmai-szervezeti rekvizitumait, elő-és általános feltételeit. Így, ahogy a jó munkánál is lehet jobb, egy jó könyvtárban is lehet még jobb a színvonal, amelyhez a felsorolt tényezők folyamatos fejlesztése alapvetően járul hozzá: a könyvtárak fejlődésének (elvben) nincs felső korlátja.
8. Milyen szakmai képzéseket tartana hasznosnak?
A könyvtári szolgáltatások (könyvtártípusok) és szükségletek annyira specifikálódtak, differenciálódtak, hogy nehéz erre a kérdésre általánosságban felelni. Egy (nagyvárosi) közkönyvtárban a kommunikációs és konfliktuskezelő kompetenciákat fejlesztő programok növelhetik a szakmai-kulturális hatékonyságot a szükségletek kielégítése és a kultúra menedzselése területén. Ezen kívül az informatikai ismeretek növelése is elengedhetetlen.
9. Mire fordítható pályázatokat látna szívesen?
A témába nem látok bele olyan mélységgel, hogy nyilatkozni tudjak a pályázati kínálat teljesebb áttekintése nélkül. Úgy gondolom, hogy a „FSZEK-bibliopláza” mindenfajta kreatív „közművelődési” és informatikai pályázatot jól fel tud használni.
10. Melyik a legjobb és melyik a legrosszabb munkakör a szakmában?
Egy korszerű könyvtárpolitika nem lehet „osztálykorlátokra” berendezkedett, a könyvtári munkamegosztást abszolút jelentőségűnek beállító gyakorlat, mivel ezt a problémát az olvasói szükségletek dialektikájának dinamizmusában, rendszerszemléletben oldja meg. Vannak olyan könyvtári összfeladatok, amelyeket mindenkinek magáénak kell tekintenie. A könyváramoltatás logisztikai feladatai és szempontjai éppolyan fontosak, mint az információáramoltatás szellemi háttérmunkái. A szellemi és fizikai munka (egymást kiegészítő) dialektikája a könyvtári munkaszervezet hatékonyságának alapvető elve, és modellje.
11. Kedvenc könyvtáros története?
Egy egyetemista lány jött a tájékoztató pulthoz felindultan: „Már vagy fél órája keresem a „Totalitarizmus gyökereit”, de még mindig nem találom, mert ebben a könyvtárban mindig újra kezdődik az ABC...
Mit tehettem mást, mint hogy megmutattam neki a (könyvtárhasználati) gyökereket és totalitást...
12. További gondolatai a könyvtárosságról:
A könyvtáros hivatás előtt a digitális és informatikai forradalom idején is kiemelt feladat áll a kultúra megőrzésében (archiválásában), és a kultúra terjesztésében (megosztásában). Az informatika (digitalizáció) könyvtári értelmét elsősorban a dokumentumokra és a dokumentumokban történő információkeresésben látom, s csak bizonyos szövegtartalmaknál helyettesítheti teljes értékűen a digitalizált változat az autopsziát. Így elsősorban szakirodalmi tanulmánykötetek, folyóiratok esetében, vagy muzeális értékű forrásdokumentumok távkutatásában, távhasználatában látom a digitalizáció igazi értelmét. A „Háború és békét” inkább könyvből ajánlanám egyelőre elolvasásra!
A könyvekben tehát még „sok tartalék” (tartalom) rejlik, amíg a teljes kulturális örökség digitalizálása meg nem történik, sőt azon is túl. A digitalizáció vs. hagyományos dokumentum vitája nem tisztán könyvtár-informatikai vetületű probléma, hanem filozófiai-esztétikai, sőt ökológiai is. A materiális szövegvalóság és a digitális tartalomszolgáltatás különbségéből eredeztethető problémakört az információs társadalom antagonisztikus ellentmondássá fokozza. Én mindenesetre azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy nyomtatott könyvekre, hagyományos könyvtárakra éppúgy szükség lesz, mint a digitális webkönyvtári szolgáltatásokra. A kettő dialektikus (funkcionális) egysége jelenti számomra a KÖNYVTÁRat.
Köszönöm a konyvtaros.com felkérését az interjúra.
Konyvtaros.com: András írásaiban többször visszatér a bilblioplaza elnevezésre. Sok találatot mutat a google, már 2003 óta Magyarországon is megjelent a szó, egy holland domaint is így hívnak, de a legszínesebb rekord az alábbi fotósétán készült kép 2008-ból:
Santiago 2008
2009/11/18
Jobbulást Dodó!
Könyvtári pályafutásom alatt vagy felett sok-sok fényképfelvételt készítettem. Az Egyetemi Könyvtárból származik az alábbi százvalahány felvétel (2006). Vágatlanul teszem közzé, semmi retus, photoshop, így jött ki a coolpixből. A gépet nagyon szerettem, sajnos a könyvtár egyik munkatársa ellopta.
A kiállítást az azóta megszűnt, beolvadt, Régi Nyomtatványok Osztálya rakta össze.
Kiállítás előtti és kiállítás utáni képek teszik szenzációssá a sorozatot, még az a motívum is figyelmre méltó, ahogy Bakos Dodóval megyünk a henteshez a nagy munkavégzés szünetében.
Érdekesség, hogy a képek főszereplői - az "erenyó"- : Bakos József, Bene Sándorné, Boross Klára, Farkas Gábor Farkas, Soproni Ferenc, Szvorényi Róbert nem dolgozik már az EK-ban, mint ahogy Darvas Tóth Péter sem. Bakos Dodó éppen kórházban van.
2009/11/17
Csendes kávé
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában készült az embeddelt fotósorozat. Köszönet Náray-Szabó Gábornak és Téglási Ágnesnek, a képekhez tartozó interjú a fiókban porosodik. Miattam.
Meghalt egy könyvtárosmosoly
Katherine David Polgar, librarian
Katherine David Polgar, 84, a librarian for Philadelphia cultural organizations in the 1960s and 1970s, died Monday of complications from a stroke, at Crozer-Chester Medical Center.
The longtime resident of Rutledge, Delaware County, had lived for the last two years at the Wallingford Nursing & Rehabilitation Center.
Born in Budapest, Mrs. Polgar fled Hungary with her physician husband and their three children soon after the 1956 uprising against the Communist government.
"I was 2 years old," said a son, George Jr. "To keep me quiet" during the illegal overland trip into Austria, "my father pumped me full of barbiturates."
Another son, Steven, 10 years old at the time, said the escape was easy compared with his parents' lives in Budapest in World War II.
"My father founded a hospital in the ghetto and saved many children," he said, "while my mother was outside, bringing him food." Mrs. Polgar was from a Catholic family. Her husband was from a Jewish family.
Mrs. Polgar studied Hungarian literature at Eotveos Lorand University in Budapest, taught Latin at Archbishop Prendergast High School in Drexel Hill, and earned a master's degree in library science at Villanova University.
Mrs. Polgar became an American citizen in 1963.
In the 1960s and 1970s, Steven Polgar said, she was a librarian in the rare-book collection at the University of Pennsylvania and a librarian at the Pennsylvania Horticultural Society and the Pennsylvania Historical Society.
While living briefly in Geneva in 1971, she worked in the library of the International Labour Organization.
Until she retired in the early 1980s, she was the librarian at what is now Ridley Middle School in Ridley Park.
Besides her sons, Mrs. Polgar is survived by a daughter, Barbara Massey; six grandchildren; and two great-grandchildren. She is also survived by her former husband, George.
A Hungarian-language Mass was set for 10 a.m. Dec. 13 in the chapel of Devon Preparatory School, 363 N. Valley Forge Rd., Devon. Burial of her ashes is to be in the family grave in Esztergom, Hungary.
2009/11/03
Hajrá Magyarország. Hajrá ostobák!
"Alakítsunk kis házi kommandókat. Három-négy fős csoportokban fésüljük át a könyvtárakat, és lopkodjuk ki, majd semmisítsük meg a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait. Ha a kicsempészés nem megoldható, tépjünk a lapokba, firkáljuk össze, szellemi mérgezésre tegyük alkalmatlanná a futtatott senkiházik mocskait, mit hazaáruló médiánk minden szinten propagál. Ne becsüljük le ezt a feladatot. A világ sorsa szellemi síkon dől el..."
via iigee twitter
2009/10/06
Hol keressük a könyvtáros miniszoknyáját?
Megmondom miért jó Paszternák Ádám legújabb projektje, a jövőkönyvtára.klog.hu.
Csendben megszűnt a régi oldal, csinált Ádám beharangozós feliratkozós mézesmadzaghúzást, magyarított egy skin-t, új nevet, új dizájnt, kapott az exfiksz. A humánerőforrás elment fodrászhoz. Nagyon jól ír, nagyon jókat, nagyon süket füleknek.
Az első bejegyzés/benyomás alapján nem kaptam semmi újat a fikszhez képest. Fasza írás arról, hogy ki kell dobni a könyvtár szót az ajtón. Mégis nagyon szeretem az új projektet, várom az újabb bejegyzéseket, kommenteket. Ez a jövő. Mindig meg-megújulva nyikorgó kosárral kezünkben könyvtárazunk. Így élünk.
Ha Ádám megkapná a leköszönő könyvtárminiszteri szoba kulcsát, pár nap alatt az offline könyvtárazásra ráhúzna egy új templétet, azaz megújulva várná a megújult infótékás had a megújult felhasználókat.
A dizájn egyébként csak négyes alá, a fekete baljobbháttér zavarja a szemem, a headerben borotvált hónaljú nagy mellű öreg csaj sem az esetem. Sőt könyékben megvágta a képet Ádám, a miniszoknya lemaradt.
Remélem lesz múlkönyvtára.klog.hu is, frankó közösségi oldalt képzelek el, olyan témákról menne a billentyűzetverés, mint: de jó volt könyvtárközisnek lenni; miért kellett beengedni az ámítógépeket a könyvtárba; kit tüntettünk volna ki, ha volna még a plecsnizés; megyei kontra városi könyvtárosok trécseldéje; leírhatjuk-e Mikulás Gábor nevét töltőtollal, ésígytovább.
Hajrá tudományos hipotézisblog!
2009/10/04
Én a könyvtárban szoptatok
Megtaláltam a könyvtárak új szlogenjét.
2009/10/02
Jövő könyvtára kezdődik jövőre
Skaliczki Judit - 1967*-2010"Skaliczki Judit, [...] előadásában bemutatta a különböző véleményeket, melyek prognosztizálják a könyvtár-múzeumot, esetleg a mindenkit kiszolgáló családias „házikönyvtárat”, vagy a szűk elitet speciális információval ellátó központot. Felvázolta elképzelését, amelynek lényege, hogy a jövő könyvtárában az olvasó (felhasználó) igényeit a könyvtáros (információs bróker, információszolgáltató) fogja kielégíteni a könyv (vagy egyéb dokumentum, elektronikus információforrás) segítségével. "
"A stratégiai terv összeállításakor nem könnyű feladat kijelölni az elérendő célokat, de talán még nehezebb és felelősségteljesebb a célok között a prioritásokat megállapítani. Ezt a munkát az adatokra, tényekre támaszkodó helyzetkép elemzése, a kihívások megismerése segíti. Ha a kihívásokra megfelelő választ tudunk adni, megfelelő célokat választunk a stratégiánkban is. A könyvtári stratégia jellemzője – immár a második stratégiai ciklusban is – az a dinamizmus, amely egyrészt vállalja a jó folyamatok folytonosságát, másrészt minden területen az újra törekszik, a kornak megfelelő új szemlélet, módszerek, technikák alkalmazására, gondot fordítva a hazai lehetőségek és sajátosságok megismerésére is."
*nem találtam meg, mikortól könyvtáros SJ, nem tudok keresni, de Pente segített, köszönöm
2009/09/16
Zsebkönyv
Indítványozom, hogy a könyvtárak vezetői állami és önkormányzati cégvezetőkké válhassanak! Gyors csévéléssel csak egy könyvtár honlapján találtam fizetési adatokat, a költségvetési szervek vezetőire nem vonatkozik az új közzétételi rendelet? Biztos mindenkiét meg lehetne találni, ha valaki tud keresni.
Szóval számításaim szerint (évi/12) Ramháb Mária 389.000 Ft havi rendszeres személyi jutattást kap. Kulturális cégvezetőként tutira többet kaphatna.
Kulturális intézmények vezetőinek személyi alapbére (ezer forintban)
Aba-Novák Kulturális Központ: (Szolnok) 450
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (Győr) 415
Budapesti Kamaraszínház: 583
Design Terminál Nonprofit Kft.: 420
Duna Palota Kulturális Kht.: 600
Filharmónia Budapest: 488
Filharmónia Dél-Dunántúl: 488
Filharmónia Kelet-Magyarország: 481
Gödöllői Királyi Kastély: 559
Honvéd Együttes: 600
Honvéd Színház: 540
Honvéd Táncszínház: 460
Kaposvári Csiky Gergely Színház: 496
Komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ: 535
Miskolci CINE-MIS Nonprofit Kft.: 350
Modem: (Debrecen) 475 + 50%prémium
Monostori Erőd Hadkultúra Központ Nonprofit Kft. (Komárom) 535
Művészetek Palotája Kft.: 935
Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.: 200
Nemzeti Filharmonikus Zenekar: 838
Nemzeti Színház Zrt.: 950
Neumann János Digitális Könyvtár: 780
Nyírbátori Kulturális Kft.: 420
Objektív Filmstúdió: 268
Pro Kultúra Nonprofit Kft: (Sopron) 510 + 60%prémium
Pécsi Harmadik Színház: 350
Szombathelyi Weöres Sándor Színház: 515
Uránia Nemzeti Filmszínház: 525
Weöres Sándor Színház (Szombathely) 515
http://nol.hu/az_allami_es_onkormanyzati_cegvezetok_fizetesi_toplistaja
Aba-Novák Kulturális Központ: (Szolnok) 450
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (Győr) 415
Budapesti Kamaraszínház: 583
Design Terminál Nonprofit Kft.: 420
Duna Palota Kulturális Kht.: 600
Filharmónia Budapest: 488
Filharmónia Dél-Dunántúl: 488
Filharmónia Kelet-Magyarország: 481
Gödöllői Királyi Kastély: 559
Honvéd Együttes: 600
Honvéd Színház: 540
Honvéd Táncszínház: 460
Kaposvári Csiky Gergely Színház: 496
Komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ: 535
Miskolci CINE-MIS Nonprofit Kft.: 350
Modem: (Debrecen) 475 + 50%prémium
Monostori Erőd Hadkultúra Központ Nonprofit Kft. (Komárom) 535
Művészetek Palotája Kft.: 935
Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.: 200
Nemzeti Filharmonikus Zenekar: 838
Nemzeti Színház Zrt.: 950
Neumann János Digitális Könyvtár: 780
Nyírbátori Kulturális Kft.: 420
Objektív Filmstúdió: 268
Pro Kultúra Nonprofit Kft: (Sopron) 510 + 60%prémium
Pécsi Harmadik Színház: 350
Szombathelyi Weöres Sándor Színház: 515
Uránia Nemzeti Filmszínház: 525
Weöres Sándor Színház (Szombathely) 515
http://nol.hu/az_allami_es_onkormanyzati_cegvezetok_fizetesi_toplistaja
2009/07/14
A lezuhanó lexikon eltalált
Név nélkül
1966-tól, mikor megismertem a bötűt, anyám mellett könyvtároskodtam: könyvek visszaosztása, kölcsönzés helyettesítése, katalógus építése (a gyermekkönyvtár tárgyszókatalógusára büszke vagyok), kapcsolatépítés (hozzájárultam a könyvtár legelső számítógépének beszerzéséhez, már vén fejjel). Feliratokat is készítettem tussal, számítógép még nem volt, címfestőre nem telt. Munkakönyvileg kb. 3 hónapot dolgozhattam abban a községi könyvtárban, de máig úgy érzem, ott dolgoztam a legtöbbet.
1974-ben a gimnázium könyvtárában pakoltam, a lezuhanó lexikonkötet eltalált.
1979-80-ban könyvtári gyakorlatok tanítóképzősként.
1980-tól iskolai, majd 1981-től községi könyvtáros, 1992-től a mostani könyvtárban (azóta nevet, épületet cserélt az intézmény).
2. Milyen pozícióban dolgozik jelenleg és milyen pozíciókat látott el eddig?
Jelenleg: szaktájékoztató könyvtáros (rendezvényszervezőnek, fotósnak, designer-nek, újságírónak is kellene lenni, tanulom ...)
Korábbi pozíciók: minden (kivéve járási, megyei hálózati munka, újabban ezt is kóstolgatom, mármint a megyeit).
Lépcsőházat is takarítottam a fiókkönyvtárral együtt plusz vezettem havi 500,-Ft alatti tiszteletdíjért az 1990-es évek elején, amúgy akkor napi 8 órában feldolgoztam. Összehasonlításként: egy pedagógus egyetlen óra korrepetálásért többet kapott akkortájt. Ezért jártam ki heti egy délután, 14 órától 18 óráig a jó messzire levő fiókkönyvtárba. Közlekedésemért magam fizettem, csak más településről térítették volna meg a jegyet (bérletet).
3. Mi lenne álmai könyvtártípusa, ahol szívesen dolgozna?
A mostani könyvtár erősen átalakítva (mert tényleg korszerű, sokan jönnek megnézni). Konstruktív álmaimból néhány dolog már valóra vált (együttműködés határon túli értelmiségiekkel, multifunkcionális gépek ...)
JÓ MUNKASZERVEZÉS, KIVÁLÓ TÁJÉKOZTATÁS (egymás között, olvasóknak)!
Szerencsére álmaimban kreatív dolgok vannak, csak bírjam megjegyezni és megcsinálni! Még sohasem pakoltam álmomban könyveket, mint a kollégáim ...
4. Mennyire tartja megbecsültnek magát a munkahelyén?
Volt példa megbecsülésre is :-). Az irigység, fúrás mindig marad! :-(
5. Megbecsültnek érzi-e a szakmát a társadalomban?
Annyira becsülik, amennyit megérdemel. Ha kreatívabbak, élelmesebbek lennénk, jobban becsülnének. Kapcsolatok, értékrend stb. kérdése.
Ez nem az értekezés helye!
6. Hogyan változtak az olvasók, a használók az elmúlt években ?
A szegénység miatt mindenki ráfanyalodik a könyvtárra. Azt nem szeretem, ha az egyetemista a nagyit küldi a kötelezőért ...
Igényesek az olvasók, mi meg kullogunk ...
Az Internet tájékozottabbá teszi a (főleg fiatal) használókat.
Jelen van egy képzetlen, kulturálatlan réteg is. Az agresszivitás, türelmetlenség nőtt.
Versenyfutás az IDŐvel.
A média öl, butít ... látszik az olvasmányválasztásokon (most kell 5 évet elemeznem).
7. Mire lenne szüksége a jobb munkához?
Szakszerűségre, jobb felkészültségre, jó munkaszervezésre, ideális belső információáramlásra, valódi csapatmunkára. Elég, nem?
8. Milyen szakmai képzéseket tartana hasznosnak?
Minden képzés a konfliktuskezeléstől a webkettőig. Újabb diploma, angoltudás. A 60-120 órás továbbképzések nem mind hatékonyak.
Sokoldalúság kell! Ha valaki nem eléggé nyitott, nem motivált, azt aztán képezhetik akármire ...
9. Mire fordítható pályázatokat látna szívesen?
Együttműködés kell. Irányuljon: minőségbiztosításra, webkettőre, szabadszoftver-alkalmazásra, költséghatékony üzemeltetésre, hátrányos helyzetűek támogatására.
10. Melyik a legjobb és melyik a legrosszabb munkakör a szakmában?
Legjobb, ha jól megoldok egy feladatot (bármelyik munkakörben). Nem válogatok, minden fontos lehet egy könyvtárban!
Legrosszabb, ha nem rendelkezem a feladat megoldásához kellő felkészültséggel (akkor akármelyik munkakör lehet rossz).
11. Kedvenc könyvtáros története?
Amikor elhagytam a fiókkönyvtár kulcsát egy zöldségboltban. Anno magam feliratoztam a kulcsokat, de ez nem sokat ért, mert a maszek egy részeges hölgy kezébe nyomta. Az illető hazafelé vette az irányt egy pici faluba, ahol sohasem jártam korábban. Lestoppoltam egy autót, aztán irány a szintén ismeretlen sofőrrel a faluba! Zötyögős földúton ... A sofőr ismerte a hölgyet és fogadott velem, hogy a kocsma felé veszi az irányt. Autós üldözőbe vettük a buszt és utolértük! A hölgy az ellenkező irányban lakott, mint a kocsma. A sofőr nyerte meg a fogadást, naná! A hölgy előbányászta táskája legaljáról a kulcsot, aztán irány a talponálló ... nekem meg irány a fiókkönyvtár az alkalmi sofőrrel. Mindössze nyolc percet késtem, az olvasók örömmel fogadtak ...
12. Bónusz:
A jövő az elektronikus könyveké, kölcsönző gépeké, mesterséges intelligenciáé. A szelektivitás munkáját SEMMI és SENKI sem fogja hatékonyan elvégezni helyettünk!
A szakmára is érvényes az anyagmegmaradás törvénye: nem vész el, csak átalakul.
Az alkalmazkodás fél siker, a teljes az, ha a változások elébe megyünk.
2009/07/12
Ádám hol vagy?
Paszternák Ádám díjáról Spohn Ádám mondja el a véleményem:
Azt tartom valószínűbbnek, hogy külföldön folytatom. A legfőbb problémát abban látom, hogy Magyarországon a komoly kutatómunkához szükséges pénzügyi források sajnos rosszul strukturáltak. A hazai tudományszervezési és támogatási rendszer tekintélyelvű, és javarészt önös érdekek mentén működik. Amikor én az eddigi pályafutásom során laboratóriumi támogatást kaptam valahonnan, az csak az adott intézmény vezetőinek jóindulatán múlott. Ha a későbbiekben jelentősebb pályázati pénzeket szeretnék elnyerni az MTA-tól vagy az NKTH-tól, akkor az csak úgy lenne lehetséges, hogy bemegyek a Roosevelt térre, és valakinek jó alaposan kinyalom a seggét.
Keményen fogalmazol. Nem tartasz attól, hogy pont az ilyen nyilatkozatok miatt esel majd el az állami támogatástól?
Ott már sajnos eleve baj van, ha a szimpátia, az egyéb önös érdekek és nem a várható tudományos eredmények alapján osztogatják a pénzeket.
2009/06/23
Minden jót kívánok
Kedves Péter,
ne haragudjon, de bármilyen jó ötletnek tartom is kezdeményezését, nem tudok időt szánni rá., Jelenleg éppen bent vagyok a munkahelyemen, de utolsó vizsgaidőszakomat töltöm az egyetemen, rövidesen államvizsga.
Üdvözlettel minden jót kívánok:
XY
ne haragudjon, de bármilyen jó ötletnek tartom is kezdeményezését, nem tudok időt szánni rá., Jelenleg éppen bent vagyok a munkahelyemen, de utolsó vizsgaidőszakomat töltöm az egyetemen, rövidesen államvizsga.
Üdvözlettel minden jót kívánok:
XY
2009/06/22
2009/06/19
Ehhez több idő kell
Tisztelt Darvas Tóth Péter!
Kedves Kolléga!
köszönöm levelét. kérdésekre fogok válaszolni, most azonban nem vagyok olyan helyzetben, ehhez több idő kell. Én legalább is ráfordítom az időmet. Örömmel válaszolok kérdéseikre.
Addig is üdvözlöm: XY
Kedves Kolléga!
köszönöm levelét. kérdésekre fogok válaszolni, most azonban nem vagyok olyan helyzetben, ehhez több idő kell. Én legalább is ráfordítom az időmet. Örömmel válaszolok kérdéseikre.
Addig is üdvözlöm: XY
Subscribe to:
Posts (Atom)
