Tájékoztat: Volekné Temesi Zsuzsanna, könyvtáros
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A TextLib integrált programból "adatbányászattal" nyertünk ki számos érdékes és megfontolásra érdemes statisztikai adatot, a "ki nem kölcsönzött könyvek" egyike azoknak.
Konyvtaros.com: 376 darab könyv nem érdekelte a tavaly előtti beszerzésből az olvasókat. Mekkora hányada ez az éves beszerzésnek?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A 2008. évi beszerzés darabszáma: 1926, tehát körülbelül 20 %-át ez idáig még nem kölcsönözték ki az olvasóink.
Konyvtaros.com: Nem elégedettek ezzel a kölcsönzési mutatóval?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A lista mutatja, hogy milyen művek iránt volt csekély az érdeklődés, s csináltunk olyan statisztikát is, ahol a soha nem kölcsönzött műveket állományonként, ill. a tartalom fő jellege szerint csoportosítottuk.
Konyvtaros.com: Amilyen "típusú" könyveket nem kölcsönöztek, azokból nem rendelnek a jövőben? Készült értékelés, stratégia?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: Egyrészt valóban meg kell vizsgálnunk, hogy miért nem kölcsönözték eddig soha - tényleg nincs rá igény? -, azonban a hozzáállásunk más: keressük a módokat és eszközöket az inaktív állomány népszerűsítésére (pl. 2007-2008-ban női olvasópályázatot hirdettünk a helyi Írisz Nőegyesülettel közösen, nagy sikerrel, és kb. 10 év óta szervezünk gyerekeknek olvasópályázatot Olvasólámpa címmel. Részt vettünk a "Veszíts el egy könyvet" játékban is. Egy újabb aktuális pályázatunkra is utalhatnék: "Az irodalom képbe kerül", ahol a fiatalokat buzdítjuk arra, hogy fotók vagy montázsok segítségével örökítsék meg az általuk kiválasztott mű részletét, fejezetét, pillanatát, az olvasó érzéseit.
Budai László és Kertai László írása részletesen szól arról, miért hasznos eszköz az állománykontrolling a beszerzésre fordított összegek hasznosulásának vizsgálata szempontjából. Ennek tapasztalatai alapján igyekszünk a jövőben újabb - jó értelemben vett - "kampányokat" szervezni, hogy az értékes ifjúsági és gyermekirodalom, s a hasznos szakkönyvek ne porosodjanak kihasználatlanul a polcokon...
A beszélgetés Skype eszköz segítségével készült.
2 vélemény:
Nem rossz kísérlet. Viszont nem is olcsó. A Komárom megyei statisztikai évkönyv 1963/2b. kötetéből is lehet bestsellert csinálnim de nagy ráfordítással, sokkal nagyobbal mint mondjuk a Mirr-murr kalandjaiból. De ha van rá pénz, paripa, miért ne?
Az én álláspontom, kedves pocakos, hogy az olvasás önmagában értékes kompetencia, amit a könyvtár hivatott fejleszteni. Kis túlzással szólva, "majdnem mindegy", hogy milyen dokumentum olvasásával sajátítja el ezt a gyakorlati tudást valaki, egy biztos: enélkül nem lehet valaki önálló(!) felnőtt(!) ember.
Ez az első alkalom, hogy egyáltalán az állományunkat azzal a szándékkal néztük meg, és legalábbis megkíséreltük a legegzaktabb módon megvizsgálni, hogy mik a beiratkozott könyvtárhasználók igényei a kölcsönzési adataink alapján. "Jobb későn, mint soha" alapon megy ugyan, de észrevételem szerint még nem elterjedt gyakorlat a könyvtárak között, főleg nem az általunk most elkezdett költségalapú vizsgálat. Éppen az újdonsága miatt a Textlib gyors adatbányászásban nyújtott segítsége nélkül meg sem tudtuk volna csinálni (ezúton is köszönjük nekik!).
Sajnos veszélyes vállalkozás a gyakorlati életben, hogy csak használói igények alapján kezdenénk gyűjteményt szervezni, mert vannak érvek miszerint könyvesbolt-jellegűvé "silányul" így a gyűjteményünk. Emiatt az ódzkodás miatt Széchenyi módszerét választva "fontolva haladunk", hogy a könyvtárra konzervatív (értsd: maradi?) szemszöggel tekintők számára is elviselhető legyen a változás, és hogy pl. a politikumnak ne adjunk esélyt megjelenni tényezőként ebben az egyébként szakmai-filozófiai kérdésben.
Ja, és még egy nagyon fontos kiegészítés, amit Zsuzsa kolléganőm elfelejtett kihangsúlyozni!
Amint a listából is látható: mintegy 116 db (remélem jól számoltam, de tudnám pontosan is mondani, ha nagyon kellene) azon dokumentumok száma, amelyek ajándékba kapott helyismereti másodpéldányok vagy egyéb jellegű ajándékpéldányok, tehát itt maximum a feldolgozás (és persze a raktározás, stb.) költségét fordítottuk rájuk, így ezekre a dokumentumokra direkt módon nem adtunk ki pénzt. Ezáltal a 20% rögtön nem annyi, hanem csak 14%, ami még mindig javítható persze, de mégis egy kicsivel jobban hangzik. Ha ennek a mutatónak (ami csak mostantól létezik, amióta mérni kezdtük) az értékét évente mindig lejjebb tudjuk faragni egy kicsit, akkor belátható időn belül elérhetjük a mi állományunkban is a hollandoknál meglévő mintegy 17,1%-nyi "állományporosodást" (Lásd: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kistelepulesek_aktiv_es_inaktiv_kolcsonozheto_allomanya_2003-2005).
Üdvözlettel:
Budai László
Post a Comment