Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Kedden: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap előtt: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Tegnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"

Konyvtaros.com - Az OSZK nevén fotómegosztó, videómegosztó, linkmegosztó és twitter oldal is regisztrálva van.
Sajó Andrea - Ezek korábban egyéni akciók voltak, én azonban szeretném ezeket hivatalossá tenni. Ezek az eszközök remek lehetőségek egy kulturális intézménynek, tehát mi is el fogunk indulni a közösségi oldalak irányába. Lesz a nemzeti könyvtárnak blog oldala is, amiben leírjuk, mi történik, miért van így, miért jó, mit lehet még tenni, mik a terveink, mit szeretnénk. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak is van blog oldala, rendszeresen belenézek. Nem kell félni ezektől az eszközöktől, használni kell őket.
Konyvtaros.com - A felhasználóknak és/vagy a könyvtárosoknak szolgáltat inkább az OSZK?
Sajó Andrea - Szerintem nem kell elkülöníteni, hogy kiknek szolgáltatunk. Teljesen mindegy, hogy egy könyvtárnak adunk tájékoztatást egy általa keresett könyvről, vagy egy felhasználónak adjuk ugyanezt azt információt. A szolgáltatásra kell tenni a hangsúlyt. A nemzeti könyvtár országos intézmény, mégis nagymértékben Budapest központú. Egy zalaegerszegi olvasó nagyon nehezen fog feljönni és kevés az esély arra, hogy beiratkozzon. Ezért meg kell teremteni az online beiratkozás lehetőségét, elektronikus fizetési móddal támogatva, így a távoli olvasó is használhatja azokat a szolgáltatásokat, melyek eddig csak a belső hálózaton voltak elérhetőek.
Konyvtaros.com - Mikor lesz bankkártyás fizetés? Mikor tudok Tiszafüredről Interneten rendelni dokumentum másolatot úgy, hogy átutalok 43 Ft-ot az OSZK-nak, ők pedig küldik a file-t E-mailen?
Sajó Andrea - Sajnos ez nem csak az OSZK-n múlik. Ha lehetne, én már holnap bevezetném. A Magyar Államkincstár jelenleg nem támogatja a nem utólagos, átutaláson alapuló elektronikus fizetést. Azt pedig nem mondhatjuk az olvasónak, hogy majd három munkanap múlva elolvashatja a fizetős dokumentumot, ha megkaptuk az államkincstártól a visszaigazolást. Meg kell keresni azt a megoldást, ami lehetőséget nyújt az azonnali online fizetésre. Így lehetne salgótarjáni, debreceni, zalaegerszegi olvasónk is, aki ott van a lakásában, de ugyanúgy látja azt a digitális szférát, mintha itt ülne egy gépnél.
Konyvtaros.com - Lesz közös digitalizálási stratégia?
Sajó Andrea - Együttműködéssel sok mindent meg lehet oldani. Nyilvánvalóan nem lehet elvárni a nemzeti könyvtártól, hogy mindent egyedül digitalizáljon. Olyan együttműködést kell kialakítani, ami mind a munkát, mind a szolgáltatást, mind a bevételt megosztja. Így sokkal több munkatárs aktivizálható, s eredményeket is gyorsabban lehet elérni. Legyen meghatározva, hogy ki mit dolgozzon fel, és egy közös kalapba kerüljön be az összes digitalizált dokumentum. Felejtsük el az öncélúságot és az intézmény egyéni érdekeit. Ne magunknak dolgozzunk, hanem a felhasználónak. Persze egy könyvtár sok olyan dolgot is csinál, ami a felhasználó számára értéktelennek tűnhet. Ilyen például a feldolgozás mélysége, a tökéletes dokumentumleírás. A érdeklődők többsége csak azt akarja tudni, hogy a Kőszívű ember fiaiból van-e valahol, és nem érdekli, hogy ez hányadik kiadás, milyen kötésben. Ez számára teljesen lényegtelen. Mi mégsem adhatjuk lejjebb a minőséget. Ugyanakkor látható egy olyan igény erősödése, amely a felhasználók számára érdekes, ám a könyvtárak nem akarnak foglalkozni vele. Gondolok itt például a felhasználói kommentekre, könyvespolcokra, könyvajánlásokra stb., melyekkel Kardos Andrásék foglalkoznak. Változik a világ és változnak az igények. Erre nekünk is oda kell figyelni.
Konyvtaros.com - A könyvtárak nem fognak örülni, ha kevesebb könyvet kell szakozniuk. Kevesebb dokumentumot tudnak majd helyben szolgáltatni, mert otthon is hozzájuthat a könyvtári áruhoz a felhasználó. Ez akár létszámleépítésekhez is vezethet.
Sajó Andrea - Ettől nem tartok. Feladat mindig lesz. S a munkamegosztás is arra irányul, hogy a könyvtárak együttesen kezdjenek bele országos szolgáltatások megvalósításába. Mindenkinek tudnia kell, hogy mik a célok, és hogyan szeretnénk ezt megvalósítani. A nemzeti könyvtár nem akar, de nem is tud mindent egyedül megoldani, koordinátorként azonban működnie kell. Nincs kapacitásunk arra, hogy mindent mi digitalizáljunk. Nem is tudnánk, és miért kellene nekünk digitalizálni azt, ami egy másik könyvtárban is megvan? Koncentráljunk arra, ami nincs meg máshol. Kezdjünk hozzá azok digitalizálásához. A helytörténeti dokumentumokat is ott kell digitalizálni, ahol vannak. Ehhez az kell, hogy az OSZK kézbe vegye az országos digitalizálást, elkészítsen egy felmérést, amelyből kiderül, hogy mi van meg digitálisan az országban, azaz ki mit digitalizált az elmúlt években. Nyilván lesz olyan, ami már most többször került digitalizálásra. Meg kell nézni, melyik a legjobb, és azt megtartani a közös tárban.
Konyvtaros.com - El lehet készíteni arról egy riportot, hogy 2010 februárjában hogyan áll országos szinten a digitalizálás?
Sajó Andrea - Szerintem elkészíthető. Szeretném ezt is elindítani. Először mérjük fel, hogy mi van az ország könyvtáraiban digitalizálva, és ha ez megvan, akkor készítsünk el egy tervet, hogy miket kell és lehet még digitalizálni, milyen ütemben, és ki fogja megcsinálni.
Konyvtaros.com - Csernus könyvének feldolgozásával, vagy Móricz Zsigmond könyvével lehet jobban haladni?
Sajó Andrea - A szellemi tevékenység mérése mindig problémás, mint ahogy az információ szolgáltatás mérése sem egyszerű. Ki dönti el, mennyit ér az az információ, amit én nyújtok. Kinek mennyit. Természetesen vannak irányszámok, mutatók, amelyek alapjául szolgálhatnak a teljesítmény mérésének. De ha belegondol abba, hogy egy címleírónak egy nap mondjuk le kell írni 50 dokumentumot, az egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható. Hiszen ha ebből az 50-ből 47 ószláv nyelvű, azt nem lehet ugyanolyan tempóban leírni, mint például Csernus Imre most megjelent könyvét. Tehát itt is, a számoknál is differenciálni kell, hogy miből kell annyit leírni. Vagy ugyanígy az olvasószolgálat. Mondjam meg, hogy hány dokumentumot kell egy óra alatt kiadni? Hány embert kell tájékoztatni? És ha nem jönnek be annyian, akkor a kolléga nem teljesítette a számokat?
Konyvtaros.com - A minisztériummal mikor kezdődnek el a tárgyalások a pénzről?
Sajó Andrea - A pénzről állandó tárgyalások folynak. A minisztériumban is nemrég volt váltás a Könyvtári osztály élén, sok dolgot meg kell beszélnünk. Az OSZK közintézetté válása újabb feladatokat és számos kérdést hoz magával. Ha bevételt akarunk, ahhoz be is kell fektetni, s ha bizonyítani tudjuk, hogy a terveink nyereséget hoznak, nyilván nagyobb lesz a fogadókészség arra, hogy több pénzre van szükségünk.
Konyvtaros.com - Már volt női vezetője a nemzeti könyvtárnak. Két cikluson keresztül, 22 évig vezette az intézményt. Ön mennyire tervez?
Sajó Andrea - Jelenleg öt évre tervezhetek, utána újra pályázatra kerül sor. Úgy vélem, két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni, ennyi idő alatt valóban remek dolgokat lehet véghezvinni. Az, hogy az ember utána képes-e megújulni, újdonságokat bevinni, ezt el kell dönteni 10 év múlva. És ha nincs semmi új ötlet, kiveszett a lendület vagy a tűz, akkor át kell adni a stafétabotot. Biztos vagyok abban, hogy lesz valaki tíz év múlva, aki rendelkezik annyi szakmai tapasztalattal, ismerettel, ötlettel, hogy képes ismét új irányba vinni a nemzeti könyvtárat.
Konyvtaros.com - Tíz év múlva hol találkoznánk, hogy folytassuk az interjút?
Sajó Andrea - Ha azt kérdezi, hogy lesz-e új nemzeti könyvtári épület, arra nem tudok válaszolni. Tervek vannak rá. Ha költözni kell, mindenképpen egy központi helyet szeretnék, ami könnyen elérhető, s igazi kultúrközpontként működhet. Kérdés, hogy van-e erre lehetőség. A következő években el fog dőlni, hogy otthonunk marad-e a Budai Vár.