2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Második rész.
- Sajó Andreával beszélt a döntés óta?
- Nem beszéltünk egymással, jövő héttől fogom elkezdeni a beszélgetést, amik rövidek lesznek.
- Nyilatkozta, hogy már érkeztek külföldi konzorciumi pályázatokról negatív hírek.
- A nemzetközi porondon az OSZK úgy működik, mint egy kereskedelmi hálózatban a partnerek. Vannak gazdasági mutatói és vannak olyan mutatói, amiből kiderül, hogy mennyire potens, vagy impotens. De az, hogy vele partiba megy-e partner, vagy sem az bizalmi kérdés. A nemzetközi közszférában a bizalom egy kulcskategória. A konzorciumok bizalmi alapon szerveződnek.
Két esetben léptek vissza. Az egyik egy német kulturális szándék, hogy az angol túltengést a digitális világban módosítsa és megfelelő mennyiségű német szöveg kerüljön fel a hálóra. Ez a magyar művelődéstörténetet abszolút érinti. Osztrák, bajor, szlovák, cseh partnerekkel történt volna az együttműködés, ennek egyik motorja a nemzeti könyvtár. Most került volna beadásra, de a döntés hírére azt mondta a konzorcium, hogy elnézést.
- Nincs bizalom.
- Nem vélelmezik, hogy az OSZK nem tudja teljesíteni a vállalást, de nem biztosak benne. Úgy néz ki, hogy a pozsonyi könyvtár kapja azt a pénzt, amit az OSZK kapott volna. Nem bízzák a pénzt nem kipróbált partnerre. De megvan a lehetősége a nemzeti könyvtárnak, hogy bizonyítson és a következő periódusban már teljes jogú tagként szerepelhet a konzorciumban.
A másik egy nagyléptékű kézirat-digitalizálás, ami a mi Corvina digitalizálási programunkat segítette volna. A dán nemzeti könyvtár szervezi ezt a konzorciumot, ők is azt mondták, hogy a szándék megvan, de jelen pillanatban partnerként nem tudják fölvenni az OSZK-t. Senki nem vélelmezi a világban, hogy Sajó Andrea nem lesz ugyanolyan jó, mint Monok István, de azt meg kell mutatni.
- A Corvina program külön szívügye.
- Nem csak nekem fontos, hanem a magyar művelődéstörténet egyik fajsúlyos témaköre, sőt a világemlékezet listán is szerepel a Corvina kódex. XVI-XVII. századi könyves vagyok, tehát jobban érdekel a corvinák utóélete.
- A netes kommunikációs eszközök használatában nehezen indul be az OSZK, pályázatában a facebook közösségi oldalt is megemlítette. Szükségét érezte, hogy erősítsen az olvasókkal való kapcsolattartáson?
- Ez a kabátlopási eset. Az elmúlt öt évben három elégedettségi vizsgálatot csináltunk, semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal. A véleményt formáló emberek azt mondják, hogy rossz az OSZK nyitva tartási struktúrája. Ha kinyitom éjszaka a könyvtárat három napig érdekes és 11 óra után nem jön senki. Ha 21 óráig tartunk nyitva az utolsó két órában több az ügyeletes, mint az olvasó. Nem azt mondom, hogy az a két ember nem ugyanolyan fontos, mint a többi olvasó, de ez tisztán anyagi kérdés. Legutóbb Bozóki miniszter úr kérte, hogy számoljuk ki mennyibe kerülne, ha 9-ig tartanánk nyitva. Akkor azt mondtuk, hogy ha ötven millió forinttal megemeli a költségvetést, máris kinyitjuk. Örülnék, ha éjfélig tartanánk nyitva, tudnék további 20 embernek munkát adni, de ahhoz pénzre van szükség.
- Vagy egy új könyvtárat lehetne építeni.
- Jelenleg két új épületmodellünk van. Az egyik egy dolgozói olvasói chip-es dokumentumkövető rendszer kiépítése, ami összeköti a dokumentumot a használójával. Biztonsági rendszerrel, megfelelő kamerákkal szabadabb mozgást lehet engedélyezni az olvasónak, kényelmesebben érezné magát. A kézikönyv állományt tudja mozgatni az egyik olvasóból a másikba. Ahol olvas, egy kéziratot oda nem lenne bonyolult egy szakcikket is odavinnie. Ez állandó problémánk. A számítógépes munkaállomások számát nagyon szívesen megdupláznám, máris nem kéne vinnie a szakcikket, mert digitális verzióban megtalálná. Látványosan nő az a digitális szakirodalom mennyiség, amely házon belül hozzáférhető.
Az OSZK modernsége/elavultsága, forrás: OSZK
Az OSZK számítógépes munkaállomásainak száma: 1999: 98; 2009: 758
Az OSZK tárkapacitása: 1999: 18 Gigabyte; 2009: 132 Terrabyte
Írógépek száma: 1999: 362; 2009: 6
A számítógéppark elavult, utoljára 2003-ban volt központi támogatás erre a célra.
A digitalizálás a legmodernebb szkennerekkel történik, a nemzetközi szabványoknak megfelelően. A beszerzések forrása: bevétel, illetve EU pályázat.
- De ahhoz be kell jönnie a könyvtárba.
- Nem bírom kifizetni a jogokat, Ha én nem tudom kifizetni a jogokat, nem tehetem ki a hálóra, de ez nem azt jelenti, hogy nincs meg digitálisan. A másik bővítés a kulturális világba történő nyitás, Beterveztünk egy mozit, nagyon színvonalas kínálatot tudnánk adni. Hiszen a dokumentumfilm köteles példány, ide érkezik az OSZK-ba, és a Nemzeti Filmarchívummal is nagyon példás az együttműködésünk. Dokumentumfilm mozi lenne és ritka magyar filmeket lehetne bemutatni. Koncert termet is terveztünk, elindítottuk azt a programot, hogy a zeneművészeti egyetemen szakdolgozók, ha nálunk található anyagból doktorálnak, szakdolgoznak, azt a mi koncerttermünkben be tudná mutatni. Olyan koncerteket csinálnánk, amely a saját eldugott zenei gyűjteményünk bemutatása lenne. Szeretnénk állandó kiállítást és természetesen időszaki kiállításainkkal is számoltunk. Az új épületbe terveztünk egy turista útvonalat, a látogató látná a restaurátorok munkáját, de ha valaki arra kíváncsi, hogy mit csinálunk a tengernyi aprónyomtatvánnyal azt is megnézhetné. Ez jó bevétel is lehetne.
- A tervek miért nem nyilvánosak, hol lenne ez az új épület?
- Több helyszínt bejártunk, több látványterv készült, nyilvánosságra nem lehet hozni, mert amelyik cégekkel konzultálunk elesnének a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
- Név nélküli tervek?
- Van a KI látáskörében olyan nyugdíjas mérnöki, tervezői kar, akik ehhez értenek, jellemzően velük vettük fel a kapcsolatot.
- Mikor kezdődik az építkezés?
- A miniszter úrnak lehetősége van még a kormányváltásig bevinni a kormány elé a tervezetünket és épülhetne az új Nemzeti Könyvtár. Ez kb. 100 milliárdos költséget igényel. Ha ez megtörténne, nagyon örülnék. Megcsináltuk a jelenlegi épületnek a felújítási terveit is, a föld alatti raktárakról van szó elsősorban, illetve a Váralja utcán megterveztettük azokat a házakat, melyekben digitális olvasói tereket hoznánk létre, ahol szabadabb könyvtári használatra lenne lehetőség. Jól előkészített anyagok várják az új vezetőt.
- Nagyon belelendült a tervekbe. Egytől-tízes skálán mennyire sajnálja, hogy nem vehet ebben a munkában részt?
- Tízes. Nagyon sajnálom, mert nem erre készültem. Hogy ne másra készüljek erre határozott felszólításom volt. Sokkal kényelmesebb lenne az életem, ha tavasszal azt mondták volna, hogy köszönjük szépen főigazgató úr megkapta a kitüntetését, a következő években próbáljon meg máshol hasonló eredményeket elérni.
Kis OSZK-s digitalizálás-történeti kronológia, forrás: OSZKA tegnapi rész tartalmából: "tíz év elismert munka után nem áll velem szembe senki, hogy így döntöttünk"
1994: függetlenül az OSZK-tól, könyvtáros mozgalomként megszületik a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
1997: a kormány létrehozza az OSZK-tól és a MEK-től független Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központot (Neumann-ház)
1999: a MEK beköltözik az OSZK-ba
2002: a kormány digitalizálási pályázatot ír ki (IKB), ezen az OSZK a katalógus adatok digitalizálására nyer 140 millió Ft-ot (1 ütem)
2003: az IHM folyósítja az IKB-nál nyert összeget, és további 175 milliót számítógépekre, tárkapacitás növelésre, és még 45 millió Ft-ot a Hungarológiai Alapkönyvtár fejlesztésére
2003: az OSZK és a Neumann-ház összefogásával elkészül a „Magyar kulturális közvagyon felmérése és digitalizálása” tanulmány (2003 és 2009 között nem sikerült a megvalósítási tanulmányra szerződést kötni)
2003: létrehozták az OSZK-tól független Nemzeti Digitális Adattárat (NDA), amelynek alapjául lemásolták a közgyűjteményi nyilvántartásokat
2004: az eKormányzat programjába került a „Közkönyvtári nyilvántartásokhoz való szabad internetes hozzáférés” – az OSZK a feladatra egyetlen forintot sem kapott, az IHM, a MEH, a NKÖM, majd az OKM folyamatosan tárgyalt arról, hogy kinél van a forrás
2004: nyilatkozat a közgyűjteményeknek a magyar kulturális örökség digitalizálásban játszott szerepéről http://epa.oszk.hu/01300/01367/00055/pdf/01konyvtarpolitika.pdf
2005: elkészült az országos könyvtári digitalizálási stratégia
2006. szeptember 19. : a Népszabadság interjúja az NDA-ról; a lap nem közölte az OSZK főigazgatójának a riport kapcsán adott válaszát
2007. január 1-től a Neumann-ház az OSZK része lett, a Neumann János nevet megtartották az NDA-nak
2007: az OSZK koordinálásával elkészült a „Könyvtári digitalizálási terv az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében” tanulmány (a TIOP és a TÁMOP tervezéshez felhasználták)
2009: a TIOP és TÁMOP pályázatokon az országos könyvtári feladatokra alakult könyvtári együttműködés közel 2 milliárd Ft-ot nyert; kialakult a fenntartó egyetértésével az a koncepció, hogy a könyvtári jellegű dokumentumok központi nyilvántartása (az elektronikus dokumentumoké is) az OSZK-ba kerül, a digitalizálás koordinációjával, a digitális anyag koordinált kezelésével együtt; az OSZK lesz a könyvtári jellegű dokumentumok adatainak közvetítője az európai konzorciumok felé; az OSZK felel az oktatási és kutatási infrastruktúra tartalmi területei 80 %-ért.
2010. január 1.: Leváltják az OSZK vezetőjét.
A hétfői rész tartalmából: "Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére."
0 vélemény:
Post a Comment