2009/03/26

Vágatlan pornófilm Szegedről

Téma: Nincs több pornó a Somogyi Könyvtárban
Válaszol:
Palánkainé Sebők Zsuzsanna - igazgató, Somogyi Könyvtár Szeged

KONYVTAROS.COM via Paszternák Ádám:
Hogyan tudják garantálni, hogy a szűrő nem szűr ki olyan oldalakat, amelyek valójában nem pornóoldalak?
Palánkainé Sebők Zsuzsanna: Mielőtt a válaszra rátérnék egy rövid ismertetést adok arról, hogy milyen szűrőről van is szó a kérdésben.

Könyvtárunk az Internet Fiesta programsorozat egyik előadójaként meghívta Schiroky Vilmost, a Biztonságos Böngésző Program (http://www.biztonsagosbongeszes.org/) vezetőjét, hogy ismertesse azt az ingyenesen letölthető, magyar fejlesztésű szoftvert, aminek segítségével kivédhető bizonyos káros tartalmak elérése az interneten, ezzel védve a gyermekeket a "virtuális veszélyek" ellen. Az előadással pedagógusok és szülők, egyéni felhasználók figyelmét szerettük volna felhívni erre e lehetőségre. Az előadás után felmerült az a kérdés, hogy vajon egy közintézményben használható-e a szűrőprogram. Mint megtudtuk, technikai akadálya nincs, bár a program kidolgozói eddig még csak az iskolák felé nyitottak. Mivel gyakorlati tapasztalat nem áll rendelkezésünkre, ezért úgy döntöttünk, hogy egyelőre a könyvtár egyik (azaz egy darab!) gépén letöltjük a programot tesztelésre.
Jelenleg várjuk a visszajelzéseket: lassítja-e a használatot a program; elérnek-e az olvasóink minden olyan tartalmat, amit szeretnének, vagy sem, stb. Ennek függvényében döntjük el később, hogy letöltjük-e több gépre is a programot, vagy sem.

És most a válasz a kérdésre:

"A szoftverben lehetőség van a szűrés erősségének beállítására. Ezzel a lehetőséggel szabályozható, hogy kifejezetten csak a pornó oldalakat szűrje a szoftver, vagy minden oldalt ami akár pl. egy szex szót is tartalmaz. Amennyiben a felnőtt felhasználók számára a szűrés erősségét gyengére állítjuk a szoftver nem tilt le, kizárólag akkor, ha a weboldal aktívan foglalkozik pornó tartalmakkal."

KONYVTAROS.COM: Nem tartják-e a szűrő alkalmazását durva beavatkozásnak a könyvtár egyik alapfunkciójába - nevezetesen az információhoz való szabad hozzáférésbe?
P.S.Zs: Itt most hosszasan beszélhetnénk arról, hogy mi az információ fogalma, de abban bizonyára egyetértünk, hogy vannak hasznos és káros információk, hasznos illetve káros (vagy akár legális és illegális) tartalmakat nyújtó weboldalak. A könyvtárakban, közintézményekben eddig sem engedélyezték az illegális, erkölcsileg vagy etikailag kifogásolható tartalmak megjelenítését. Nem töltünk le illegálisan zenét az olvasóinknak és szólunk akkor is, ha az írásban kitett kérés ellenére pornó-oldalt nézeget valaki. Szólunk, ha észrevesszük. Volt már olyan, hogy észrevettük, és bizonyára akadt olyan is, amikor nem. Ez nem azt jelenti, hogy a mi olvasóinkra általában jellemző ez az érdeklődés, hanem azt, hogy akadt már ilyen esetünk (mondjuk egy hónapban egy vagy kettő).
Ez azért nem nevezhető "tömegigénynek". Éppen ezért úgy gondolom, hogy a legtöbb internetező semmit sem fog tapasztalni a szűrő működéséből, mert nem is akar olyan "információkat" tartalmazó web-oldalakat megnyitni, amit a program letilt.

Most egy internetes fórumon hozzászóló szülőt idézek, akinek a véleménye megerősít bennünket abban, hogy elvárnak tőlünk, közintézményektől egy bizonyos normát az internet-használatban is:

"Van egy határ, amit meg kell húzni. És ha nem akarom, hogy a gyerekem pornóoldalakat nézegessen, akkor elvárható, hogy bízhassak benne, a könyvtárban sem fog ilyet tenni. Mindenhol nem ellenőrizhetem őt, de vannak helyek (könyvtár, iskola), ahol elvárom, hogy ne férhessen hozzá bármihez a neten."

Mondhatják erre, hogy más a gyerek és a felnőtt. Egyetértek. De a könyvtárban ott ülnek, ülhetnek egymás mellett, és a mi célunk elsősorban a gyermekek védelme.
A problémával nemzetközi szinten is foglalkoznak. Legutóbb éppen Németországban kötelezték az összes internetszolgáltatót, hogy akadályozzák például a gyermekpornográf oldalakhoz való hozzáférést.

Végül kihangsúlyozzuk, hogy mi komolyan foglalkozunk a problémával, és jelenleg kísérletképpen egy számítógépen teszteljük a programot könyvtári környezetben, és várunk minden visszajelzést!

És most törlöm a homlokom, mert biztos lehetne ezt még feszegetni jobbról is és balról is .... Lehetne arra is gondolni, hogy ha a nem dohányzónak jár a védelem és még csak a közintézmény közelében sem lehet cigizni, ha a játszótéren nem lehet még csak látvány sem a cigi, akkor .... és egyik dolog hozza a másikat nem ????

Kérdését és magát a problémát komolyan vesszük. Szerintem, ez nem csak a mi intézményünk számára kérdés......
/Ha azt nézzük, hogy/ "AMERIKÁBAN már több mint három éve hatályba lépett a fiatalkorúak védelmét szolgáló internetes gyermekvédelmi törvény (CIPA) záradékaként az amely kötelezővé tette a könyvtárak számára, hogy tartalomszűrő technológiát alkalmazzanak annak érdekében, hogy a számítógépeken ne lehessen olyan obszcén, vagy pornográf tartalmakhoz hozzáférni, amely káros lenne a gyerekek fejlődésére nézve. - /lehet, hogy lemaradtunk?/
Ha az intézmények nem kívánják alkalmazni a filterező eljárást, le kell mondaniuk a kormányzati támogatásról" - /elgondolkodtató!/ http://www.origo.hu/techbazis/internet/20030624usajogos.html )

12 vélemény:

Anonymous said...

Több gondolat is felvetődött...
A CIPA (Children's Internet Protection Act http://en.wikipedia.org/wiki/Children%27s_Internet_Protection_Act ) az USA-ban könyvtári körökben hatalmas vihart kavart, a DOPA-hoz hasonlóan (Deleting Online Predators Act, 2006 http://en.wikipedia.org/wiki/Deleting_Online_Predators_Act_of_2006 ). Többen (sőt: legtöbben) amellett kardoskodtak, hogy a szűrés nem megoldás, főleg azt a tényt figyelembe véve, hogy naponta több pornóoldal születik, mint ahányat a rendszergazda fel tud venni a szűrőbe. Ráadásul megoldásként a tudatos intenet-használóvá való nevelést nevezték meg. Szerintem a CIPA-hoz képesti "lemaradás" kimondottan előnyös (magánvélemény).

Az "erkölcsi, etikai aggályokat" figyelembe véve ki lehetne szűrni olyan könyveket is az állományból, amelyek borítója, netán tartalma szexualitást hordoz (pl. P. J. Farmer és tsai). Ezt mégsem akarja senki, hiszen nem akarunk egy újabb Tiltott Könyvek Listáját. Ha azonban elfogadjuk, hogy az Internet a jövő médiuma, akkor a Tiltott Siteok Listája hasonló "kezdeményezés".

A fenti szülői komment IMHO nem más, mint a felelősség áthárítása. Ha nem akarom, hogy a gyerekem ezt meg azt nézegessen, akkor úgy nevelem, példának okáért. Minden gyerek dugdosott eddig is Tutti Frutti Partyt a matrac alatt, mégsem lettek abberáltak. Ennyi erővel a közösségi hálók is mehetnek a tiltólistára, hiszen potenciális terepet nyújtanak a pedofiloknak stb.

Még valami: vagy a tájékoztatás nem volt teljes körű, vagy a híradó vágta meg jelentősen az anyagot: szó sem volt egy gépről és tesztüzemről. Ráadásul van-e itt értelme a tesztüzemnek egy gépen? Aki nem néz ilyet, az nem veszi észre. Aki igen, az átül egy másik géphez.

És még folytathatnám fenntartásokkal.

Nem titkolom, hogy nem értek egyet a módszerrel, sem amerikai, sem magyar viszonylatban.

Anonymous said...

Csak röviden,s magánvélemény!!Bár nem dolgoztam az ominózus napon, de néhány belső info: a program az Internetfiesta egy előadása volt, ahol a szoftver készítője bemutathatta az érdeklődőknek, mit is tud a programja, amit egyébként már elég sok helyen használnak. Sajnos, őt nem szólaltatták meg. A progi még csak 1 (azaz egy) gépünkrevan feltelepítve...a lényeg, (még) nem szűrünk, tiltunk semmit!!max szóban.
Másrészt a kérdés valóban igen bonyolult, s sok mindent felvet...mindenre van példa, s ellenpélda: az egyik kommentelő által emlegetett Szomjas Oázis c. könyv sem a gyerekkvt-ben van, de Puskin naplója sem, az O története sem (nem írás történet ;-)), de persze meg van, s nem dobjuk ki....viszont amikor10-12 évesek kérik ezeket, vagy akár csak a Káma Szútrát (többször fordult már elő), én is szűrök, s nem biztos, hogy odaadom....szval a kérdés nem egyszerű..
az amerikai példáról egy személyes kedvenc könyvem (ami persze szintén meg van a Somogyiban :-))Benoit Duteurtre: A kislány és a cigaretta, Budapest : Európa, 2006. szval én sem amerikával példálóznék....
egyébként meg annyi jó dolog van nálunk...
s még egyszer hangsúlyozom, ez magán vélemény, nem "Somogyis"!

Anonymous said...

Tipikus "your idea will not work, here's why" :

http://cyberculture.hu/habitat-az-elso-mmo-commodore-64-en/

Anonymous said...

Egyetértek vele, hogy szűrik. Szűrjék amíg tudják. egy anyuka

702 said...

Imádom az észérvekkel alátámasztott véleményeket.

oross said...

én tényleg csak a hátteret akartam megvilágítani...s felhívnám a figyelmet a következő mondatomra:
"...Sajnos, őt nem szólaltatták meg..." ennyit a médiáról...

Anonymous said...

egy segg sem érvel

702 said...

oross: az sikerült. Én az "anyukáéra" gondoltam.

oross said...

702:kösz.de fenntartom, hogy erről érdemes lenne BESZÉLGETNI, s nem úgy mint az anyuka..akinek a valaszát nem is értem, de nagyon lehangol :-( mert tényleg érdekes dolog, függetlenül,attól hogy miből is indultunk...halkan megjegyzem, hogy a "porosodás" témája is továbbgondolásra érdemes. de ezt csak halkan mondom, mert megköveznek az anonymousok...

oross said...

gazs: komolyan gondolom, hogy csak magánvéleményt lehet itt mondani, "egyszerű könyvtárosként", aztán, hogy ez fedi-e a cég álláspontját, az más kérdés...

Andris said...

Pl. ez egy szép célfeladat lehetne/lehetettvolna valami pályázaton. Egyébként nem könyvtáranként, egyes rendszergazdáknak kell az oldalakat felvenni. Azhiszem van pár ilyen aktívan frissített lista.

Anonymous said...

http://ek.klog.hu/2009/03/o-tempora-o-mores
“Mivel még mindig havazik, ezért szerintem is érdemes feldobni kicsit ezt a napot, mondjuk egy kis nyomozással.

1. “Just the facts, maa’m”

Ha kicsit megnézzük közelebbről ezt a Biztonságos Böngészés Programot (továbbiakban: BB, de nem a Balatonboglári pezsgő és nem Ms. Bardot, ahhoz én már túl fiatal vagyok) akkor messze nem az lesz az egyetlen kérdés, hogy vajon miért csak windows-ra van meg a program (itt a szoftver értendő, a BBP gép nélkül is megy…)

Szóval, kezdjük a BBP honlapján. Szép, világos dizájn, bizalmat keltő zöld szín és fejléc grafika (bár a menükhöz kötelező Javascript egy kicsit ront az “annyira biztonságtudatos” image-n) és jó feltűnő helyen a “támogatók” logói, hogy egyből lásd, jó helyen jársz. A tartalom eléggé light, főleg a sajtócikkek, meg némi alapvető bemutatkozás, kinyomtatható szórólap. Rögtön fel is lehet venni a kapcsolatot a program munkatársaival. Közülük Schiroky Vilmos nevét jegyezzük meg, még találkozunk vele.

A lapon tényleg semmi feltűnő nyoma, hogy a szívjóságon, a gyermekeink sorsa felett érzett aggodalmon és persze a támogatók nagylelkűségén kívül miről szól még a program. Mindehol azt hangsúlyozzák, hogy ezt a milyen hú de jó kezdeményezést mindenki támogatja, meg, hogy végre valaki megsegíti a szegény iskolákat ingyen tanácsokkal meg eszközökkel, hogy megvédjék az ifjúságot attól a csúnya internettől. És még otthonra is be lehet szerezni ugyanazt a szoftvert, ingyér’. Tuti. A cikkeket kicsit komolyabban elolvasva aztán megakadhat a szemünk azon, hogy az iskolák csak az “ingyenes tesztverziót” kapják meg csatlakozáskor. Aha, ezek szerint van nem ingyenes nem teszt verzió is. (Félelmetesen bonyolult logikai gyakorlat volt, de majd lentebb látni fogjuk, hogy még újságíróból is van olyan, aki a “próbaverzió”-ra naívan azt hiszi, hogy az ugyanaz, mint a béta.) De ennek a lapon nincs nyoma. Az iskoláknak szóló csatlakozási oldalon (http://www.biztonsagosbongeszes.hu/iskolaknak.php) is csak annyi van szemérmesen, hogy a jelentkezés után a munkatársak felveszik a kapcsolatot a további együttműködés megbeszélésére. Mmmm-kay.

Tovább nézegetve (http://www.biztonsagosbongeszes.hu/dkc_faq.php) a telepítési segédleten akadhat meg a szemünk. Itt a szépen illusztrált PDF-ben a képernyő képeken a jobb szeműek észrevehetnek egy bizonyos Malach Enterprises Inc.-t, meg a program (megint, a szoftver, nem a BBP) is kap egy nevet: Dolpin Knight. What the hell, idő úgyis van, zúzzuk be a Kugliba, nézzük mit ad ki. Aha. http://www.dolphinknight.com/. Szóval ez az, amin az önkéntes programozók szabaidejükben ingyen bütykölnek.

http://www.dolphinknight.com/about.php

“Sajinsoft. A Malach Enterprises Inc. több, mint öt éve van jelen az IT biztonsági szoftverek piacán. Egyedi termékeivel több ezer elégedett felhasználó iglnyeit elégítette ki. A csapat az üzleti megfontolások mellett elérkezettnek látta az időt, hogy az üzleti megfontolások mellett tegyen valamit a felnövekvő generáció egészséges fejlődéséért.”

Itt már van neve is a gyereknek: http://www.dolphinknight.com/purchase.php

A “P” verzió (otthoni) 9 és fél kiló magyar konvertibilis valuta Paypallal, utánvéttel több. A “C” (hálózati) verzió esetén 1-5 licensz 119 rugó és még egy fél.(!) Természetesen megint Paypallal. Végülis tényleg, a könyvelő is simán beveszi bizonylatnak, hogy “Paypalon utaltam el az árat”, meg egy komoly cégnek nincs is bankszámlája, ld még készpénztilalmi jogszabály jogi személyek közötti fizetésnél. A licenszek számától függően innen még simán lehet gyalogolni felfelé, 21-25 licensznél már a szinte jutányos 447500 HUF-os ár szemez velünk, efelett pedig egyedi ajánlatot adnak. Természetesen egy iskolában nem kell részleteznem, hogy mennyi licensz kellene. Tényleg tök ingyen van.

Persze bárki mondhatná, hogy nem is biztos, hogy ennek a delfinnek bármi köze van a BBP-hez. Vagy legalábbis, a kapcsolat nem biztos, hogy szoros. Nos, itt az ideje egy kis önálló munkának, nehogy elzsibbadjon a kezünk a tétlenségtől. Érdemes megnézni, hogy a www.biztonsagosbongeszes.hu, a www.biztonsagosbongeszes.org, valamint a www.dolphinknight.com és a www.sajinsoft.com ugyanarról a gépről fut, és mindegyik domain ismerősünk, Schiroky Vilmos nevén van bejegyezve. (Ha ez egy cég, akkor miért nem a cég nevén?) Ezzel fejlesztettük a manapság oly fontos informatikai készségeinket is.

Hm. Szóval akkor ezekről az árakról mesélhetnek a munkatársak, amikor a jelentkező iskolákkal felveszik a kapcsolatot “a további együttműködés lehetőségeit” megbeszélendő. Na de közismert, hogy az átlag magyar közoktatási intézménynek már régen kilóg a s***e a gatyából, honnan lenne félmisije szűrőszoftverre? Nézegessünk tovább az oldalon, egyszer csak meglesz a kulcsmondat:

“A szoftver megrendelése az intézmények számára nem jár költséggel, mert az beszerezhető az informatikai normatív támogatás terhére.”

Aha. Hogy mi ez a normatíva? Kutassunk egy kicsit lomtárban (vigyázat, a pókhálós sötétben a fejünkre eshet a lazán falnak támasztott szertári csontváz) és egyszer csak találunk valamit: http://hirek.prim.hu/cikk/40205/

Mai változatban: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1673&articleID=231869&ctag=articlelist&iid=1

Röviden: az intézmények igényelhetnek apanázst (többek közt) informatikai eszköz beszerzésre, óvodánál gyerekenként 1200, iskolában középsuli végéig 2400 pénz/koponya összegben évente. Természetesen az oktatási program megvalósítása érdekében, pedagógiai célra. Na most akkor képzeljük el a kisvárosi/falusi/kerületi iskola igazgatót + tantestületet, amint azon töprengenek, hogy milyen szép és/vagy hasznos dolgokat lehetne ebből a pénzből beszerezni. (Emlékezzünk azóta feledésbe merült miniszterünk szavára is, miszerint a normatíva azt célozná, hogy legyen miből pl a szükséges gépcseréket megcsinálni) És akkor a nagy tervezgetés közepébe belecsöppen a BBP. Jön, lát, és viszi a lét. Bomba ötlet? Az. Végülis tényleg nincs semmi másra szükség, mint szűrőszoftverre. Különösen aranyos, ha a fenntartó “hathatós támogatásával” érkezik a BBP, mert ugye akkor nem nagyon vannak hülye kérdések a tantestületből, az izgága és fiatal technofil biológia tanerő éppúgy le lesz halkítva, mint a fejét csóváló informatika tanár, aki már látott egyet s mást, s tudja, hogy a diákok is. Ld pl: “Újabb 130 iskola csatlakozik a Biztonságos Böngészés Programhoz.” Ja, biztos mindenkit totál meggyőzött, ha más nem, a pedintézet. http://www.biztonsagosbongeszes.org/?cikkid=200902111

Ezek után az, hogy a csomagban vannak (egyébként kétségkívül jószándékú, de máshonnan is beszerezhető) tanácsok is szülőknek, emellett már simán belefér. Hogyan robbantsunk egy igazi hazai ötlettel válság idején, közpénzből? Így. “Like Frankie said, I did it my way” (aki kitalálja az idézett forrást, kap egy dedikált radírgumit)

2. A programról

Nem, most nem a BBP-ről, hanem a szoftverről. Ugyebár a témával kicsit is ismerősebbek tudják, hogy szűrőszoftvert nagyon nehéz csinálni, mert (egyszerűsítve) vagy nagyon biztonságos, de akkor szinte semmit nem lehet vele megnézni, vagy megpróbál feketelista alapján szűrni, mely esetben a kikerülése válik túl egyszerűvé. Ez mindig igaz, de emellett a listás megoldásoknak szokott lenni még egy dilemma pontja: ha a gyártó adja a listát (vagy a megbízottja) akkor az ugyan kényelmes, de cserébe gyakran nem árulja el, hogy mi van a kiszűrt körben, és miért. Ebben az a klassz, hogy még a szülő/tanár sem tudja, hogy miért nem nézheti meg Pistike a kérdéses oldalt. Nagyon hiteles nevelői szerep ez ilyenkor, amikor mégis megpróbálod megmagyarázni. Meg persze a gyártó listája jó eséllyel lesz olyan, mint az 501-es farmer: mindenkire rámegy, de passzolni nem igazán fog. Túl sokféle kultúra, szokás, nevelési elv lehetséges. A másik lehetőség, hogy a listát a szülőnek/tanárnak kellene adni. Ez elvileg rugalmasabb lehet, de iszonyat munka karbantartani. Ja, és a gyerek mindig gyorsabban találja meg a tuti helyeket, mint te. Végülis neki nem sok dolga van ezen kívül. A delfin lovag kombinált megközelítéssel kísérletezik (plusz meg lehet neki adni, hogy milyen programokat engedjen általában véve futni, és mikor)

Természetesen a feketelista alkalmazása miatt a dolog közel nem 100%-os, és tényleg jól gerjed az angol szavakra, ahogy Lali tippelte. Kiiktatni nem triviális, viszont megkerülni nem lehetetlen. Ld pl: http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.86724

(Innen értesülhetünk a “támgatóival” mindig szívesen dicsekvő Schiroky Vilmos távlatibb terveiről is: “bizonyos jogszabályi változások esetén” a program alkalmas lenne rá, hogy a chat programokban (?) feltűnő zaklatók (tudod, a bemondó néni is a dobozban van) ellen bizonyítékként rögzítse a beszélgetések tartalmát. Izgatna, milyen változtatásokra gondol, de lehet, hogy jobb, ha nem tudom.)

3. Test. Nevelés.

Hogy az ilyesmi mire jó otthon? Már ez is vitatható. A nagyon kis gyerekek valóban védelemre szorulnak, de nekik semmi szükségük arra, hogy internetezzenek, pláne nem egyedül. A nagyobbakat pedig inkább arra kell megtanítani, hogy a világ bizony nem csupa szép dologból áll, de sem megijedni nem kell tőle, sem direkt keresni az utca másik oldalát. A még nagyobbaknál pedig tudni kell, hogy akkor is keresni fogják.

Egy iskolában viszont az élet még érdekesebb lesz. Itt ugyanis egy épületben nyüzsizik a hatéves és a 14 (esetleg 16, 18) éves. Úgy elsőre is látszik, hogy a szükséges védelmi szint nem azonos az elsős Julcsi esetében, aki még csak azt tudja biztosan, hogy a karácsonyfát tényleg nem a húsvéti nyúl hozza, és pl a 17 éves Józsika esetében, aki sutyiban az osztály bombázóját, a Szilvit lovagoltatja a koleszban vagy suli után otthon, és nem a térdén.

Az is triviális, hogy ha a suliban tényleg megjelenik egy ilyen szoftver, akkor legfeljebb azt lehet majd látni, hogy tényleg csak azok járnak a gépterembe óra után, akiknek nem telik saját lanpartyra, mindenki más - nagyon dicséretes módon - az osztálytársakkal építi a közösségi kapcsolatokat otthon a “nem filterezett” gép előtt. És ilyen mindig lesz valahol a szomszédságban. Ahhoz képest, hogy anno a mi generációnkban még volt, ahol a TV-t is bezárták a szekrénybe (a videóval együtt) és mégsem okozott gondot a “Tomboló ököl” c. döbbenetesen unalmas ám tilalmas örökbecsű megtekintése a suli és a munkaidő vége közötti vákuumban, ez triviális feladat lesz a jól felkszült ifjúságunk számára…

Cserébe az ilyen szűrőszoftverek egész érdekes “mellékfunkciókat” növesztenek, amikre a BBP oldal is utal. Segíthetnek pl a szoftver licensz gazdálkodásban (csak semmi letöltögetés és telepítgetés) és a szerzői jogok védelmében (majd adok neked zeneletöltést). Végülis ez is ifjúságvédelem. És az sem baj, ha a stréber Esztike nem tudja megírni a háziját, mert a megfelelő kulcsszavak éppen tiltólistán vannak, véletlen egyezés folytán. Amikor pedig a legfelkészültebb égetnivalók kitalálják/sniffelik a tanári jelszót, akkor valóban eljő a forradalom. Egy biztos, unalom nem lesz, tehát minden rendben.

4. Outro

Hiába, szép dolog is az ilyen Public-Private Partnership. Jól passzol a mostanában divatos “csináljon már valaki valamit, de azonnal!” típusú közhangulatba és az ezt szorosan követő demonstratív izom ugráltatásba. Emellett a “gazdaságfejlesztés közpénzből” szép példája is. Mindenki egyért, egy mindenkiért. Dicséretet érdemel. De mi ez? A “summa cum laude”-re azt írja ki, hogy ilyen disznó kifejezéseket igazán nem szabadna nézegetni, és süllyedjek el a föld alá? Hm….

A többi csendes hóesés.”

Post a Comment