A könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban

Téma: code4lib.hu workshop a debreceni Networkshopon?
Tájékoztat: Király Péter, az eXtensible Catalog és az RPHA egyik fejlesztője

Konyvtaros.com: Szükség van informatikusokra a könyvtárban?
Király Péter: Nyilván álnaív a kérdés. Persze hogy szükség van. Nem akarok mások nevében
beszélni, és nem is tudom, hogy igazából a magyar könyvtárakban mi a pontos helyzetkép (már azon kívül, amiről a Klog, a konyvtaros.com és a Katalist beszámol), mindenesetre a világ minden részéről, még Afrikából is hallani innovatív könyvtár-informatikai kezdeményezésekről. Ennek egyik - számomra legfontosabb aspektusa - hogy a könyvtári rendszerek egyre nyíltabbá, alakíthatóbbakká váltak. Nem feltétlenül nyílt forráskódról beszélek, hanem olyan eszközökről, amik lehetővé teszik, hogy mind a kinézetet, mind a funkcionalitást, vagyis, hogy mit csináljon a számítógép a könyvtáros maga alakíthatja. Például az Ex Libris felhasználók nyílt forráskódúvá tehetik és az El Commons CodeShare szájton megoszthatják azokat a "bütyköléseiket", amiket az Alephen, Voyageren stb. maguknak csináltak.

Ugyanis a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest az a nagy fordulat, hogy 1) az olvasóknak már lehetőséget lehet adni a különféle visszajelzésekre 2) a könyvtári katalógus már nem sziget, nem az OPAC egyetlen információforrása, hanem csak az egyik, bár továbbra is a legfontosabb. A különféle webes technológiák és az intézmények adatmegosztásra való igyekezete lehetővé teszi, hogy egy katalógustételt automatikusan kiegészítsünk kontextuális információkkal, pl. szerzők, tárgyszavak Wikipédia-tételeivel, az idegen szavak szótári jelentésével, a földrajzi nevek térképre vetítésével, az időpontok időrendi táblázatba helyezésével, a hasonló dokumentumok felsorolásával stb. stb. Mindez azt segíti, hogy az olvasó könnyebben eldönthesse, hogy az adott könyv tényleg neki szól-e (hogy egy kicsit Ranganathant is idecitáljuk).

Másrészt a könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban, pl. aki keresett már a magyar könyvesbolti portálokon, biztos szembetalálta magát azzal, hogy a könyvészeti adatok pontatlanok, ráadásul sok esetben láthatjuk a ki tudja honnan örökölt 256 karakteres mezőhatár okozta címlevágásokat. Miért ne lehet a könyvtárak által termelt minőségibb adatokat kiajánlani számukra? Vagy egy másik példa: irodalomtörténeti adatbázisok tudnának automatikusan kapcsolódni a könyvtári katalógusokhoz, ha azok URL-en keresztül a referenciakönyvek (RMK, RMNy stb.) azonosítói alapján címezhetők lennének. Transzparens, intézményközi névteret használva a múzeumi és levéltári adatbázisokhoz lehetne kiépíteni közös belépési pontokat, ami szintén a kontextuális információkat gazdagíthatja.

A workshop ötlete onnan jött, hogy az OCLC néhány éve kezdett el efféle 2-3 napos műhelyt szervezni Mashathon néven (a mashup és a maraton szavakból alkotott szójáték). A Drupal konferenciák rendszeres kiegészítő rendezvénye a CodeSprint, ahol programozók közösen ötletelnek, kódolnak egy adott probléma kapcsán. Annak örülnék, ha hasonló jellegű kötetlen, beszélgetős, kódolgatós eseményt sikerülne összehozni. A cél nem az, hogy helyben létrejöjjön valami produktum, hanem hogy egymástól tanuljunk. Én például nem dolgozok könyvtárban, nem találkozok közvetlenül az olvasókkal, közvetetten jut el hozzám az információ az igényekről (persze, mint olvasónak és egykor olvasószolgálati feladatokat is ellátó könyvtárosnak van némi saját tapasztalatom is). Vagyis jó lenne, ha "olvasóközelibb" könyvtárosok is részt vennének a beszélgetésben, hogy egy-egy programozóként alkotott talán téves elképzelésünket helyre tegyék.

Visszatérve az eredeti kérdésre: Sajó Andrea pályázatát elolvasva az a válasz, hogy rengeteg innovatív könyvtárinformatikusra lenne szükség, annyi a megvalósításra váró ötlet. A kérdés inkább az, hogy van-e elég és főképp: megvan-e az alkalmazásukhoz szükséges anyagi háttér?

zene: