Nagynemigaz ügy. Kronológia:
Március 8-án A Hír24.hu bulvár rovata közölt egy darab írást a Szabó Ervin Könyvtárról.
Március 10-én másodközöltem, kétkedésem is megírtam a blogban. dr Fodor Péter főigazgató úrnak E-maileztem, hogy szíveskedjen tájékoztatni a Konyvtaros.com-ot az írásról. A Hír 24 még aznap levette a cikket, már csak az url mutatja, hogy ott volt valami. Fodor Péter felhívott telefonon, megköszönte, tájékoztatott, hogy az írásból szinte semmi sem igaz. Írtam egy update-et a bejegyzéshez, hogy az írást levették és nem igaz. A másodközölt írást áthúztam, jelezvén, hogy azért valami csak ott volt.
Március 16-án megjelent a Hír24-en egy újabb írás, melyben semmi nem utal a törölt írásra. Kedves pozitív szöveget olvashatunk a kulturális intézményről. Nagy kár, hogy csak elvétve találok ilyen írást a médiában.
Másodközlés HÍR24.hu:
A szolgáltatások színvonalának növelésével jelentősen megugrott a könyvtári látogatások és beiratkozások száma.
A ’80-as évek elején 118 könyvtárat tartott nyílván a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ma összesen 52 van. Bár csökkent a könyvtárak száma, szolgáltatásaik színvonala jelentősen nőtt. Ma már minden bibliotékában van internet, gépi katalógus, 11 könyvtárban vakok és gyengén látók számára felolvasógép, down kóros gyermekeknek készségfejlesztő könyvtári foglalkozás, az idős emberek számára pedig egy újfajta szolgáltatás, az ún. „könyvet házhoz” akció.
„Ez azt jelenti, hogy az idősek, akik nem tudnak kimozdulni a lakásból vagy mozgássérültek, nem tudnak egy lakótelep 8. 10. emeletéről könnyedén lejönni, és eljutni a könyvtárba, ezeket megkeressük a kerületi szociális gondozókkal együttműködve és elvisszük nekik azokat a könyveket, amelyekre szükségük van.” – mondja Dr. Fodor Péter a FSZEK főigazgatója.
Az elmúlt években az olvasói elvárások nagymértékben változtak. Ezt leginkább az jelzi, hogy ahol korszerű könyvtárat hoztak létre, ott a beiratkozások száma jelentősen megnőtt. Tavaly például 6,4 millióan keresték fel a nemzetközileg is jegyzett Szabó Ervin Könyvtárat, amelynek honlapját még Kaliforniában is használják. Az intézmény főigazgatója szerint a siker titka a korszerűsítés mellett a szolgáltatások színvonalában rejlik.
„Évente egyszer, októberben létezik ún. „könyves vasárnap”, amikor megbocsátunk a késedelmet szenvedett olvasóknak. Ilyenkor nem kell késedelmi díjat fizetniük, és ingyen iratkozhatnak be a könyvárainkba. Van egy újításunk, ami régen természetes volt, nevezetesen, hogy találkozhatnak és beszélgethetnek a vendégeink a könyvek szerzőivel is. Emellett állandó kiállításaink vannak.”- teszi hozzá Dr. Fodor Péter.
A múltkori bejegyzésemben azt is írtam, hogy önvizsgálatot tartok. Hibáztam-e?
Itt tartok:
A másodközlés előtt kellett volna dr. Fodor Pétertől megkérdeznem, hogy tud-e a cikkről?
A FSZEK-nek kb. négy levelet írtam eddig életemben soha nem kaptam rájuk választ. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy ilyen típusúra sem kapnék.
Miért közöltem a nagynemigaz írást?
Elképzelés: Ha a Konyvtaros.com is közli forrásmegjelöléssel a cikket, talán nagyobb eséllyel kapok választ a FSZEK-től. Kaptam. Azt is megjegyezném, hogy ha FSZEK sajtós lennék, bármelyik blognál hamarabb értesülnék a munkáltatómról szóló cikkekről, és gyorsan kezelnék egy ilyesmi eseményt.
Miért nem töröltem az írást, amikor a hír24 is törölte?
Az Internetről nem lehet letörölni semmit. Az írás a másodközlésemtől függetlenül örökre olvasható lesz a neten. Ez egy ilyen tömegkommunikációs eszköz.
Összefoglalás:
Megjelent egy darab negatív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről, rá egy hétre megjelent egy darab pozitív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről. Ha a Konyvtaros.com nem ordítja bele a negatív írást a világba a mai napig nem került volna helyére a nagynemigaz írás. A küldetés teljesítve.
A héten visszaviszem a babás könyveket a Kálvin térre.
Érdekelne kedves olvasó a véleményed. Köszönöm a kommentárokat, az önvizsgálat permanens.
zene:
4 vélemény:
Nagy baj, hogy nem lehet nyilvánosan beszélni a könyvtári hatékonyság növeléséről, és annak terveiről. Az adóforintok holnaputánra is gondoló elköltéséről.
"ha FSZEK sajtós lennék"
Van ilyen?
Egyáltalán van bármelyik könyvtárnak felkészült kommunikációs szakembere?
Arculati kézikönyv?
Kommunikációs stratégia szolgáltatások népszerűsítésére, meglévő és potenciális olvasók elérésére?
Online vagy igazából bármilyen médiumon alapuló kampány (nem ad-hoc hanem tervszerű)?
Esetleg keret a költségvetésében ilyesmire?
És neeem, nem a kirakatszakértőre gondolok, hanem aki munkát végez arra.
Látod? Nem? Na látod.
(Természetesen a kérdéskör nagyobb könyvtárak esetében releváns leginkább.)
a dán könyvtárak látogatottsága szinten maradt, a kölcsönzés 22 százalékkal csökkent derül ki egy dán jelentésből.
Valamit mi jobban tudunk? http://nemethmarton.klog.hu/2010/03/23/dan-hatosagi-jelentes-a-kozkonyvtari-szferarol/
Az előbbiekre válaszolva,attól tartok, hogy nem tudunk semmit jobban a dánoknál. A blogbejegyzéssel arra is szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy szép csendes paradigmaváltás zajlik itt. A közkönyvtárak teljesítményét sikerességét az állománynagyság, s a kölcsönzött fizikai volumen nagysága helyett társadalmi funkcionalitásuk alapján ítélik meg: Ennek része a beiratkozott olvasók száma, a lebonyolított programok, társadalmi kampányok, továbbképzések sikeressége, s úgy általában a helyi társadalomba való beintegráltságuk szintje. A fizikai dokumentumok kölcsönzési mutatói egyre kevésbé bírnak központi jelentőséggel. A használók száma, s az, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki fizikai valójukban a könyvtárban, vagy hogyan használják virtuálisan a könyvtárat, jóval központibb kérdés. A fizikai dokumentumok kölcsönzése csupán egy fontos, de nem kizárólagos szelete ennek, számos más fontos indikátorral együtt.
Post a Comment